Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az Európai Uniónak ösztönöznie kellene a kínai autógyártókat arra, hogy minél több üzemet építsenek Európában – erről Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója beszélt a Financial Times beszámolója szerint. Källenius, aki egyben az Európai Autógyártók Szövetségének (Acea) elnöke is, azt is elmondta, hogy korábban Kína hasonló módon elvárta az európai gyártóktól, hogy fektessenek be az országban a piachoz való hozzáférésért cserébe.
“Senki sem vitatja, hogy jogos a párbeszéd az egyenlő versenyfeltételekről. A kérdés az, hogy milyen eszközöket használunk?” – mondta Källenius, aki szerint a védővámokkal az unió csak felpörgette a protekcionizmust, miközben nagyon sok veszítenivalója van.
“Amikor mi mentünk Kínába, a döntéshozók azt mondták: iparosítanunk kell, ha meg akarjuk kapni a piacot. Az én értelmezésemben az európai döntéshozók is ezt mondják a kínaiaknak” – magyarázta a Mercedes vezetője, aki szerint a védővámok veszélyeztetik az európai autóipart, és Brüsszelnek törekednie kéne a kompromisszumra Pekinggel. “Szeretnénk figyelmeztetni a döntéshozókat, hogy ne felejtsék el, mi tett minket sikeressé a világban” – közölte Källenius.
Az EU október elején szavazta meg a Kínából behozott elektromos autókra kivetett, némely gyártó esetében akár 45 százalékos vámot. Felmerült az is, hogy az Unió előírná az Európában értékesítő kínai gyártók számára, hogy üzemet létesítsenek Európában. Néhányan már az EU-s ösztönzés nélkül is így döntöttek, a BYD például Szegeden épít üzemet.
A Källenius által vezetett Mercesed-Benz az európai autóipar egyik legnagyobb szereplője, globális bevételeik 30 százaléka azonban Kínából származik, ráadásul két, a kínai állam által irányított vállalatnak, a Geelynek és a BAIC-nak 20 százalékos tulajdonrésze van a cégben.
