Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A versenyhivatal szerint négy termékben is 50 százalék helyett csak 30-33 százalék volt a teljes kiőrlésű liszt aránya. A Lidl szerint a jogszabályok csak a kenyerek esetében írják elő, milyen legyen az arány.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 186 millió forintra büntette a Lidlt, mert úgy találták, hogy az áruházlánc néhány teljes kiőrlésűnek hirdetett terméke az előírtnál kevesebb teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz.
A Lidl azt közölte, hogy nem ért egyet a GVH határozatával. A közleményükben azt írták, hogy az érintett négy termék beszállítója szerződésben garantálta a Lidl számára a teljes kiőrlésű megnevezés használatának jogszerűségét. Továbbá az árucikkek teljes kiőrlésű liszttartalma úgy került meghatározásra, hogy annak beltartalmi értékei mellett az ízélmény is megmaradjon. „Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a magyar piacon elérhető teljes kiőrlésű termékek eltérő mértékben tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet, és a jogszabályok kizárólag a kenyér esetében tartalmaznak ennek vonatkozásában előírást.”
A versenyhatóság 2024 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Lidllel szemben, mert azt gyanította, hogy a cég négy, „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.
A GVH szerint az érintett termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt teljes kiőrlésű (50 százalék helyett), a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült.
A GVH súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat évekig tartott és tart jelenleg is, így széles fogyasztói kört ért el, továbbá a kereskedelmi kommunikációval érintett fogyasztói kör részben sérülékeny, például cukorbetegek és inzulinrezisztens fogyasztók.
A hatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság kapta a legtöbbet, de utalták a szokásos 110 milliót az ATV volt elnöke vállalkozásának, és jutott némi apró a Rogán-szomszéd Csetényi Csaba cégének, egy Tiborcz-, illetve egy Mészáros-közeli magántőkealap érdekeltségének is.
Heorhij Tihij szerint inkább azt kellene megmagyaráznia a magyar embereknek, hogy miként sikerült „elcseszni” az ország gazdaságát.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, melyet többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.
Több oka is van a lakhatási válságnak.