Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 186 millió forintra büntette a Lidlt, mert úgy találták, hogy az áruházlánc néhány teljes kiőrlésűnek hirdetett terméke az előírtnál kevesebb teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz.
A Lidl azt közölte, hogy nem ért egyet a GVH határozatával. A közleményükben azt írták, hogy az érintett négy termék beszállítója szerződésben garantálta a Lidl számára a teljes kiőrlésű megnevezés használatának jogszerűségét. Továbbá az árucikkek teljes kiőrlésű liszttartalma úgy került meghatározásra, hogy annak beltartalmi értékei mellett az ízélmény is megmaradjon. „Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a magyar piacon elérhető teljes kiőrlésű termékek eltérő mértékben tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet, és a jogszabályok kizárólag a kenyér esetében tartalmaznak ennek vonatkozásában előírást.”
A versenyhatóság 2024 januárjában indított versenyfelügyeleti eljárást a Lidllel szemben, mert azt gyanította, hogy a cég négy, „teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat, mivel azok a finomlisztnél kisebb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.
A GVH szerint az érintett termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt teljes kiőrlésű (50 százalék helyett), a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült.
A GVH súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat évekig tartott és tart jelenleg is, így széles fogyasztói kört ért el, továbbá a kereskedelmi kommunikációval érintett fogyasztói kör részben sérülékeny, például cukorbetegek és inzulinrezisztens fogyasztók.
A hatóság arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalkozásoknak a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak.
