A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a tervezetet, amely módosítaná az Agrár Széchenyi Kártya termékeinek jogi hátterét biztosító miniszteri rendeletet, így többek között kamatmentes hitellel és kezességvállalással is segíti a ragadós száj- és körömfájásban közvetlenül érintett állattartók és exportőrök finanszírozását.

A közleményben egyébként elfért az Európai Unió szidalmazása is, a bejelentést ugyanis ezzel a frappáns mondattal vezették fel: „A kormány akkor is a magyar gazdákat támogatja, ha Brüsszel minden forrást Ukrajnának adna és akkor is, amikor a gazdák olyan fenyegetéssel néznek szembe, mint a Magyarországon 50 év után ismét megjelent ragadós száj- és körömfájás járvány”.

A szabályozás értelmében a ragadós száj- és körömfájás járványban közvetlenül érintett vármegyékben székhelyt vagy telephelyt fenntartó, illetve a közvetlenül az exportértékesítési tilalomban érintett állattartók, vállalkozások által újonnan megkötött hitelszerződések alapján igénybe vett folyószámlahitelek után 100 százalékos kamat-, kezelési költség- és kezességi díjtámogatást vehetnek igénybe.

A javaslat szerint az érintett vállalkozások hitelfelvétellel kapcsolatos költségeikhez – regisztrációs díj, fedezetek egyszeri értékbecslésének a költsége, egyszeri szerződéskötési díj, egyszeri közjegyzői díj – is 100 százalékos költségtámogatást kapnak – áll az NGM közleményében.

A kiemelt kamattámogatást az az ügyfél veheti igénybe, aki a hitelkérelméhez kapcsolódóan csatolja a ragadós száj- és körömfájás járványban való érintettségét igazoló, KAVOSZ Zrt. által biztosított nyilatkozatot. A korábban felvett hitelek esetében már előzetesen döntés született arról, hogy az érintett állattartók számára 1 évre felfüggesztik a hitelek tőke- és kamattörlesztését.

A kormány a kamatmentes hitelen túl 100 százalékos kártalanításban részesíti a gazdákat a hatóságilag elrendelt leölések után, ha az érintettek vállalják, hogy 3 éven belül helyreállítják az eredeti állatlétszámot és legalább további 3 évig üzemeltetik telepüket. A munkavállalók fizetésének fedezésére a bérgarancia-alapból igényelhetnek támogatást, az Agrárminisztérium pályázatából pedig az állategészségügyi és járványügyi infrastruktúrát fejleszthetik a szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepek.