Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Lélektér Alapítvány hétfőn meglepetésszerű zárcseréről írt, a helyszínt nekik korábban bérbeadó városi cég viszont azt írja, már 2022-ben ki kellett volna költözniük az épületből, amiről pontosan tudhatták, hogy új tulajdonosa van.
Vezetői igenis tudták, hogy a Lélektér Alapítvány legkésőbb 2022 végéig használhatja a Veszprémi Ifjúsági Házat – állítja kérdésünkre adott válaszában az ingatlant korábban bérbeadó, majd értékesítő Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (VKSZ).
Az alapítvány hét eleji posztjában – amiről tegnap mi is beszámoltunk – arról írt, hogy teljes meglepetésként érte őket, hogy az addig alapítványi központként használt ifjúsági házon hétfő reggel zárakat cseréltek. Őket ugyanis egyáltalán nem tájékoztatták arról, hogy költözniük kellene. Mint írták, tudtak róla, hogy tervben van az ingatlan értékesítése, de a választókerület országgyűlési képviselőjével abban maradtak, hogy majd jelzik nekik, ha ténylegesen távozniuk kell – csakhogy ilyesmire azután nem került sor, se telefonon, se levélben. Ezenkívül utaltak arra, hogy kaptak jelzéseket helyi döntéshozóktól is, amelyek alapján nem mertek hosszú távon számolni a helyszín használatával, oda rendezvényeket már egyre kevésbé mertek szervezni. Arról mégsem értesültek, hogy ténylegesen ki is kellene költözniük.
Az ügyben megkerestük a közüzemi szolgáltató céget, a VKSZ-t is, ahonnan azt válaszolták, hogy 2021 végén adták el az Ifjúsági Ház épületét, amiről tájékoztatták is az alapítvány vezetőit, Takáts Emesét és Menyhárt Szabolcsot. Ekkor abban állapodtak meg, hogy a civilek legkésőbb 2022 végéig használhatják az ingatlant.
A VKSZ válaszában hangsúlyozta, hogy elkötelezett az ifjúsági közösségi programok iránt – amilyeneket az alapítvány korábban nagy számban rendezett a házban –, szerintük ezt támasztja alá, hogy az alapítványnak az épület eladása után is egyéves türelmi időt engedtek a ház használatára, valamint hogy a velük kötött eredeti bérleti szerződésből is többször engedtek – előbb 25, majd 40 százalékos – kedvezményt.
Szerintük az új tulajdonos joggal rendelte meg a zárcserét (amit a VKSZ munkatársai a cég állítása szerint körültekintő módon végeztek el, miután a ház körüljárásakor senkit sem találtak ott), ugyanis az alapítvány ingatlannal kapcsolatos jogviszonyának 2022 végén „meg kellett volna szűnnie”. A Lélektér álláspontjáról pedig azt írják, hogy az „azért ellentmondásos, mivel a Lélektér Alapítvány bejegyzése több mondatában kitér arra, hogy az ingatlant alig merte használni, hogy ne tűnjön élősködőnek (kvázi már közösségi célokra nem használta, és tisztában volt azzal, hogy az ingatlannak mi a jogviszonya).”
„Ezek után mindenki döntse el, hogy az ingatlant a Lélektér Alapítvány jogosan vagy jogtalanul használta az elmúlt években” – zárják válaszukat.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?