Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Elon Musk amerikai milliárdos Starship nevű űrhajója kedden újabb kudarcot szenvedett, amikor az űrkutatás történetében valaha épített legnagyobb rakétarendszer nem tudta a tervezettnek megfelelően befejezni kilencedik tesztrepülését.
Bár a felső rakétafokozatnak – az előző két tesztrepüléssel ellentétben – sikerült elérnie az űrbe, a Föld légkörébe való visszatéréskor felrobbant. A SpaceX, a Starshipet üzemeltető cége az X közösségi oldalon azt írta: „A csapatok folytatják az adatok felülvizsgálatát és a következő repülési tesztünkre való felkészülést”.
A repülés során műholdakat is kellett volna telepíteni, de ez nem történt meg. A tesztrepülésen először használtak fel egy olyan alsó rakétafokozatot, amelyet már egy korábbi tesztrepülésen is használtak, de az nem tudott leszállni.
Musk az X-en úgy jellemezte a tesztet, hogy „nagy előrelépés az előző repüléshez képest!” Hozzátette: „sok adatot kell átnézni”. A következő három tesztrepülésre most gyorsabb egymásutánban, körülbelül három-négy hét különbséggel kerülne sor – írta.
A Starship rakétarendszert először 2023 áprilisában tesztelték, akkor néhány perc után felrobbant. A későbbi tesztek során a felső fokozat elért az űrbe, sőt, ellenőrzött módon az Indiai-óceánban landolt.
Az űrhajó két részből áll, ezek az indítás után szétválnak: a körülbelül 70 méter hosszú Super Heavy hordozórakétából és a szintén Starshipnek nevezett felső fokozatból, amely körülbelül 50 méteres.
Mindkét komponenst, a hordozórakétát és az űrhajót is úgy tervezték, hogy a Földre való visszatérés után újrafelhasználható legyen. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA azt tervezi, hogy a Starship segítségével űrhajósokat küld a Holdra, míg a SpaceX célja, hogy idővel a Marsra is eljusson.
