A márciusi ünnepi nyitó hangversenyen a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar lép fel Kocsis Zoltán vezényletével, közreműködik Ránki Dezső zongoraművész és Kiss B. Atilla operaénekes - közölte az MTI-vel a Lágymányosi híd lábánál, a Nemzeti Színház szomszédságában létrehozott intézmény.
A próbaüzem idejének első hangversenyét szintén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar adja, amely két nappal azelőtt, január 6-án próbát tart a helyszínen.
 A ház látványterve a honlapon © www.muveszetekpalotaja.hu |
A további koncertek között szerepel a Budapesti Fesztiválzenekar, a Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Pannon Filharmonikusok (Pécs), valamint a Schiff András zongoraművész által alapított Cappella Andrea Barca hangversenye; ez utóbbi együttes először vendégszerepel Magyarországon.
A Millenniumi Városközpont részeként létrehozott Művészetek Palotája több mint tízezer négyzetméteres telken áll, az épülettömb három fő egysége a Nemzeti Hangversenyterem, a Ludwig Múzeum és a Fesztivál Színház. Alapkövét 2002. március 22-én Orbán Viktor akkori miniszterelnök, Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter és Peter Munk, a beruházó TriGránit Fejlesztési Rt. társtulajdonosa helyezte el.
A hangversenyterem a komplexum középső épületrésze, alapterülete bruttó 19.800 négyzetméter. Ez ad otthont a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatárnak, a kapcsolódó stúdiókban audio- és videofelvételek készíthetők.
 A koncertterem látványterve © www.muveszetekpalotaja.hu |
A terem 25 méter magas, ugyanilyen széles és 52 méter hosszú. Összesen 1699 látogató számára van hely (ebből 136 állóhely), és további 190 pódiumülést is ki lehet alakítani. A zenekari pódium mérete háromféle lehet, és szükség szerint zenekari árok is létrehozható. Az "üzemi szárny" hét szinten öltözőket, gyakorlótermeket, irodákat, fogadó-, tároló- és technikai helyiségeket foglal magában. Itt található a kórus-összpróbaterem, valamint a zenekari nagypróbaterem is.
Az épületegyüttes Duna-part felé néző részében egy múzeum kapott helyet, amelybe többféle elképzelés után végül a Várból a Ludwig Múzeum költözik. A kortárs művészeti múzeum alapterülete bruttó 12.700 négyzetméter. Ezen belül a kiállítóterek 4.500 négyzetmétert tesznek ki, emellett az intézmény előadótermet, könyvtárat és médiatárat is magában foglal.
A Fesztivál Színház a Művészetek Palotájának keleti harmadát foglalja el, bruttó 14.400 négyzetméteren. A színpad 750 négyzetméteres, a nézőtér 500 négyzetméter, az intézmény több mint 450 látogató befogadására alkalmas. A színházterem mennyezete nyitható, különlegessége a mobil színpadnyílás, melynek mérete változtatható.
A Művészetek Palotájához fogható kulturális beruházásra 150 éve nem volt példa Magyarországon - olvasható az intézmény honlapján, amelynek összegzése szerint a projekt teljes költségvetése nettó 31,298 milliárd forint, pénzügyi konstrukciója az Európai Unióban gyakran alkalmazott PPP (Public Private Partnership) struktúrához hasonlít, amelyben közprogramokat a magántőke bevonásával valósítanak meg.
A kulturális tömb megépítésére az állam 2002-ben - parlamenti jóváhagyással - 52 milliárd forintos keret erejéig kezességet vállalt.
Az épületegyüttesben az eredeti tervek szerint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a múzeum mellett a Hagyományok Háza kapott volna helyet. Az utóbbi intézmény azonban azzal a kéréssel fordult a kulturális minisztériumhoz, hogy nem költözne be teljes egészében a Művészetek Palotájába, szakmai programjai helyszíneként megtartaná jelenlegi, Corvin téri épületét is.
A Művészetek Palotáját üzemeltető, a kulturális tárca által létrehozott kft. kommunikációs és marketingvezetője, Koncz Ernő ez év augusztus 12-én azt közölte az MTI-vel, hogy a Hagyományok Háza helyett a Nemzeti Táncszínház lesz a harmadik kulturális intézmény a központban.
