Tudományos csalást kiáltottak sokan egy brit kutatócsoport vizsgálata kapcsán, amely a krimi királynőjének nevezett írónő nyolcvan éve tartó töretlen sikerének okaira igyekezett fényt deríteni. Még akkor is, ha a megállapítások nagy részével lényegében kénytelenek egyetérteni a téma szakértői.

Örömérzést kiváltó mondatainak szuggesztív hatása miatt nem tudják letenni az Agatha Christie-függők az írónő könyveit - nyilatkozta némi megrökönyödést keltve a BBC-nek tavaly év végén Roland Kapferer, Angliában élő ausztrál kultúrtörténész. Az általa vezetett, a birminghami és a warwicki egyetem nyelvészeiből verbuvált kutatócsoport ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy Agatha Christie szövegeinek olvasása adott esetben emelheti az agyban a hangulat javításáért felelős ingerületátvivő anyagok - a szerotonin és az endorfin - mennyiségét. Csakhogy amikor Ben Goldacre, a The Guardian című angol napilap újságírója utánajárt a világsajtó által is felkapott hírnek, kiderült, Kapfererék megállapításai mögött nem állnak bizonyító erejű élettani vizsgálatok. A projektvezető - Goldacre-nak szóló "tisztázó" levelében a szavait pontatlanul visszaadó újságírókra hárítva a felelősséget - végül maga is bevallotta: bár komoly szövegtani kutatást végeztek, a krimiírónő nyelvi leleményeinek esetleges élettani hatását végül csak feltételezésekre alapozták. A HVG érdeklődésére Russel Poldrack, a California Egyetem agykutató laboratóriumának vezetője elmondta, ő még nem hallott olyan kutatásról, mely az olvasásnak a szerotoninrendszerre vagy az endorfinokra gyakorolt befolyását vizsgálta volna.

A történtek mégis többet jelentenek egyszerű - finoman fogalmazva - túlzásnál. A kutatás többi része a HVG által megkérdezett szakértők szerint figyelemre méltó. A projekt nyelvészei - köztük Pernilla Danielsson, a Birminghami Egyetem tanára - Christie-nek mind a 66 regényét sorról sorra átfésülve például azt is megállapították, hogy a krimiírónő többnyire a rövid, szikár mondatok elkötelezett híve volt. "Mr. Cust ismét távozik egy moziból. Visszatér a szállodájába, s amikor belép a szobába, vért fedez fel a kézelőjén. Kimossa. A mosdótálban a víz egészen piros. És a szobalány éppen belép egy kancsó meleg vízzel. »Bocsánat uram, meghoztam a meleg vizet.« »Köszönöm, már megmosdottam hidegben... Megvágtam a kezemet«" - olvashatók például Az ABC-gyilkosságok című, 1935-ben megjelent regényben. Ez a technika - vonták le a kézenfekvő következtetést Kapfererék - megkönnyíti az olvasást, hiszen a szöveg értelmezése helyett segít magára a leírt történésre koncentrálni. "Olvasótáborának nagysága Agatha Christie eszköztelen, egyszerű írásmódjával magyarázható, így olvasói, legyenek bár öntödei munkások, élvezni tudják a sorait" - ad igazat Hadnagy Róbert, a két évvel ezelőtt megjelent, fizikai súlyát tekintve akár egy krimibeli gyilkos eszköznek is alkalmas Agatha Christie krimikalauz egyik szerzője.

Nem irodalmiaskodott (Oldaltörés)

Az említett Pernilla Danielsson szerint növelik az olvasottságot a szerző hétköznapi nyelvi fordulatai, azaz hogy nem "irodalmiaskodik". De az is a könnyített befogadás titka lehet - mondja -, hogy az írónő hősei gyakran szerepelnek pozitív hangulatot árasztó szituációban, például a figurák - akár van alibijük, akár nincs - a szöveg szerint gyakran mosolyognak. "Az emberek szívesen veszik kezükbe az ilyen szituációk okain rejtett derűt sugárzó könyveket" - fogadja el a brit nyelvészek megállapítását Nagy Attila, az Országos Széchényi Könyvtár olvasáskutatója. További vonzerőt jelenthetnek a pergő párbeszédek, amelyek brit kutatók szerint mintegy kényszerítenek a továbbolvasásra. És bár valóban nem támasztották alá semmiféle idegrendszeri kutatással, feltehetőleg igaz lehet, hogy "a kísérőmondatok nélküli, pingponglabdaszerűen pattogó dialógusok valóban növelhetik az izgalmi szintet" - ismeri el Nagy is. Mi több: szerinte az ilyen párbeszédekkel Christie olyan szerzők előfutárának is tekinthető, mint Joanne Kathleen Rowling, aki az éppen a napokban újabb kötettel bővülő Harry Potter-történetben alkalmaz hasonló technikát.

Christie népszerűségének magyarázatával természetesen már korábban is sokan próbálkoztak. Atai Winkler angol statisztikus decemberben közreadott tanulmánya szerint a detektívregény nagyasszonyának népszerűségében már az ötletes címválasztás is szerepet játszhatott. A New York Times bestsellerlistáján az utóbbi 50 év slágerkönyveinek címét egy saját fejlesztésű programmal vizsgálva arra jutott, hogy az összes közül a Christie halálának évében, 1976-ban kiadott Szunnyadó gyilkosság (angolul: Sleeping Murder) cím vonzotta a legtöbb olvasót. Minek okát a szakértők egyebek mellett a cím absztraktságának, jelen esetben a meghökkentő képzettársításból adódó feszültségnek tulajdonítják.

Vannak persze más szempontú értékelések is az elismert szerzőről, akiről Winston Churchill brit miniszterelnök - tehát e téren is szaktekintély - például egykor állítólag akként vélekedett: "Lucrezia Borgia óta nem született nő, aki ennyit nyert volna gyilkosságokon." Például többen abban keresték a siker okát, ami hiányzott a Christie-könyvekből: "nincs bennük sem céltalan erőszak, sem trágárság, sem szex" - mondja az említett krimikalauz szerzője, Hadnagy Róbert. A krimi királynője című, 1988-ban megjelent első magyar nyelvű Christie-monográfiát szerző Osvát Katalin viszont éppen az ebből fakadó dramaturgiai feszültségre hívja fel a figyelmet, mondván, az írónő éppen erről a megnyugtatón erőszakmentes világról deríti ki, hogy hamis. Hiszen e hősök általában e biztonságosnak tűnő környezetben botlanak egy-egy hullába.

Arról már nem is szólva, hogy Christie újító is, minek során a detektívregény-alkotás íratlan szabályait áthágva tett gyilkossá a krimi történetében először felügyelőt, sőt narrátort. Az Ackroyd-gyilkosság című regényének 80 évvel ezelőtti megjelenésekor - itt volt a mesélő a tettes - a publikum már falta a könyvet, ám az értékelők még más véleményen voltak. Edmund Wilson amerikai író a New Yorker című lapban 1945 elején megjelent, Kit érdekel, ki ölte meg Roger Ackroydot? című cikksorozatában pedig azt a jóslatot is megkockáztatta, hogy néhány év múlva senkit sem fog érdekelni Agatha Christie.

SINDELYES DÓRA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kult

Babits és Szerb párbaja a detektívregények körül

A 20. század első harmadában élt és alkotott íróinkat, mégpedig a magyar irodalom első vonalához tartozókat is élénken foglalkoztatta a detektívregény műfaja. Sajnos többnyire csak teoretikusan közelítettek hozzá, ezért jelentős mű nem került ki a kezük közül. Az, hogy fölfigyeltek a műfaj létére, gyors térhódítására, azt jelzi, hogy ők sem elefántcsonttoronyban éltek.

hvg.hu Kult

Linkek detektívvadászathoz

A szerzőkkel kapcsolatos oldalakat vastag betűvel, a karakterekkel kapcsolatos szájtokat dőlt betűvel szedtük. Kattintson és tájékozódjon!

hvg.hu Kult

Ajánlók hazai krimifanatikusoktól

Cikkünkben a krimiirodalom hazai kedvelőit - Keresztesi Józsefet, a Jelenkor szerkesztőjét, H. Nagy Péter irodalomtörténészt, Varga Bálint könyvkiadót, Ligeti Nagy Tamás főszerkesztőt, Szélesi Sándor krimiszerzőt -, valamint egy magyar származású magándetektívet, Augustine Papayt és Jeremiah Healyt, a Krimiírók Nemzetközi Szövetségének elnökét kértük arra, mondják el, ki a kedvencük, és miért.

hvg.hu Kult

Ajánlók krimifalóknak

Önnek ki a kedvenc, magyar nyelven is olvasható, egynél több regényben megjelent nyomozóhőse? A vénkisasszony Miss Marple vagy Maigret felügyelő? A szicíliai Montalbano vagy a svéd Wallander? Esetleg Sherlock Holmes? Vagy a cinikus és melankolikus Philip Marlowe? 2005 októberében meghirdetett versenyünket már lezártuk, ám e lista továbbra is értékes segítség lehet azoknak, akik mélyebben szeretnének megismerkedni a magyar nyelven is olvasható krimiirodalommal.

Csökkentik a jegyárakat a rekorddrága budai uszodában

Csökkentik a jegyárakat a rekorddrága budai uszodában

MTVA: Jó döntés volt, hogy nem megyünk az Eurovízióra, máris rekordot döntött A Dal 2020

MTVA: Jó döntés volt, hogy nem megyünk az Eurovízióra, máris rekordot döntött A Dal 2020

Csak a lengyel gazdaság tudott ráverni a magyarra

Csak a lengyel gazdaság tudott ráverni a magyarra

Megpróbálták feltörni a Fidesz honlapját, sikertelenül

Megpróbálták feltörni a Fidesz honlapját, sikertelenül

Trump a NATO-csúcson: Új megállapodás kell az atomfegyverekről Oroszországgal

Trump a NATO-csúcson: Új megállapodás kell az atomfegyverekről Oroszországgal

21 év után visszavonul a Google-birodalom éléről a két alapító

21 év után visszavonul a Google-birodalom éléről a két alapító