© Imperial Austria

Schönbrunn és a csodás állatkert része annak a kínálatnak, amelyet az Imperial Austria kifejezetten olyan magyar turistáknak állított össze, akik már rengeteget jártak Bécsben, de valahogy nem jutottak el a monarchia lényegéig, a császári hálószobatitkokig. A kétnapos túrába kis hajrával fér be négy olyan program, ami ízelítőt ad a császári, királyi életérzésből, fellebbenti a fátylat az uralkodóházat belengő legendákról, kikapcsol és kultúrával tölt fel.

A szépség ára

© hvg.hu

Különösen lányoknak, asszonyoknak ajánlott a Sisi Múzeum megtekintése, amelyet a Hofburgban találunk. Az osztrák főváros szívében több mint 600 éven át nem csupán a Habsburg birodalom politikai központja, hanem a császári család rezidenciája is, a legutolsó időkben téli palotája. A hatalmas kiterjedésű, mintegy 30 hektáros létesítményben található a köztársasági elnök székhelye, több kulturális intézmény és a Spanyol lovasiskola központja is. A Sisi Múzeumban a gyász és a pompa, az őszinte érzelmek és a hazug álmok, egy kettétört szépség kínjainak burjánzása és szigorú katonai etikett értelmetlen kötöttsége teremti meg az alaphangulatot. A kiállítás rendezői az érzelmekre akarnak hatni. Versek, személyes tárgyak gyűjteménye dokumentálja az extravagáns és melankolikus császárné életét, valamint a halála után született és máig ápolt mítoszt. Itt látható többek között az az átszúrt, véráztatta ruha, amelyet utolsó útján Genfben viselt a magyarok királynéja, vagy a véső, amellyel az olasz merénylő kioltotta életét.

Az egyik teremben, amelyben kifejezetten a királynővé koronázás részleteivel ismerkedhetünk meg, nem kerülheti el a figyelmünket a „magyar” installáció, amellyel a kiállítás rendezői a magyarságot akarták szemléltetni. A színek stimmelnek a lobogón, még a sorrend is jó, csak tükörből kellene nézni. A magyarság kissé laza értelmezésével az Orangerie-ban (ahol egykor Mozart is szívesen játszott) rendezett Mozart-Strauss est balett betétjeiben is találkozunk este, a magyaros népviselethez bolgár, orosz és francia táncmotívumok keverednek. A sok japán turista nem értette, hogy mi nevetni való van a Straussra kánkánozó székely kislányon, és az oroszosan ugráló alföldi huszáron. Látszik, hogy azért valahogy mi is benne voltunk az Osztrák-Magyar Monarhiában.

Mária Terézia hálószobája © Imperial Austria

A Sisi Múzeum mellett érdemes végigszaladni a császári lakosztályokon is, ahol a kötelességtudat és a hagyományok által átszőtt mindennapok ismerhetők meg. Megtudhatjuk például, hogy a szigorú spanyol udvari rendszabályok (Habsburgéknál ez volt a divat) nem engedték meg Sisinek, hogy legyen kis és nagy szalonja, ezért a hálószobájából reggelente kitolták az ágyát és azt alakították társasági helyiséggé. Mindezt úgy, hogy 2400 szoba van a Hofburgban. Bepillantást nyerhetünk a kor egyik legelső fürdőszobájába, ahol víz, sőt melegvíz volt. Sisi konditermét is megnézhetjük. Gondolhatják, mekkora megrökönyödést keltett az alakjára kínosan ügyelő császárné, amikor a Svédországból hozatott tornaszereken edzette magát. A császári udvar nagyon nehezen mozdult a korral, Ferenc Józsefet magának Edisonnak sem sikerült meggyőznie arról, hogy bevezessék szobájába a villanyt.

© hvg.hu

A császár és Erzsébet mind a 19 lakó- és dolgozószobáját eredeti fényképek alapján restaurálták, így hamisítatlan képet adnak az utralkodópár életkörülményeiről. Külön kiállítást szentelnek a császári háztartásnak és étkezési kultúrának. Az ezüstkamra 1300 négyzetméteren vonultat fel értékes porcelántárgyakat, drága evőeszközöket és gondosan megmunkált asztaldíszeket. A palotában egyszerre 400 vendéget tudtak kiszolgálni ezüsttel.

© Imperial Austria

Ha arra is kíváncsiak vagyunk, hová menekültek a Habsburgok, ha betelt a pohár Bécsben, egy szusszanásnyi pihenésre, vagy éppen lazításra voltak kiéhezve, egy órát kell kocsikáznunk a szlovák határ irányába, az erdőkben és vadakban gazdag Morvamezőn található Schloss Hofba. Ausztria legnagyobb vidéki kastélya, amelyet a francia udvart elhagyó, törökverő Savoyai Jenő építetett a XVIII. században Lukas von Hildebrandttal, a barokk korban a császári család látványos rezidenciája volt, hatalmas ünnepségek helyszíne. A Festschloss Hof sokáig elhanyagolt állapotban volt, orosz katonák is lakták. 2005-ben teljesen felújítva adták át, állami pénzből közel 60 millió eurót költöttek rá. Munka még mindig van, a téli pálmakertet újítják fel a tél beköszönte előtt.

© hvg.hu

Az indián nyárban pompázó milliónyi virág lenyűgöző, mint ahogy az a munka, amellyel a több tucatnyi kertész szorgoskodik. A nyári palota hatalmas történelmi kertben fekszik, sajnos a panoráma már nem a régi, a távolban a Pozsony környéki gyárak hatalmas kéményei rontják el az összképet. A hét teraszon kialakított díszkertben sétakocsikázásra is van lehetőség, ne lepődjünk meg, ha magyar szürkemarhák, lipicaiak, birkák és albínó szamarak között egy-két dromedárt is felfedezünk. A Meierhof konyhája kitűnő, a pálinkából a körtét ajánlom. A kastélyban található saját használatú és társasági helyiségeket az eredeti bútorokkal és dísztárgyakkal rendezték be újra. Itt található az udvari ház csaknem teljes berendezése Mária Terézia életének második szakaszából.

Oroszlán a kertben

© Imperial Austria

Császáréknak nem kellett falura utazniuk, ha csak egy kis felmelegedésre, napozásra vágytak. A pompázatos Schönbrunni kastély a Habsburgok nyári rezidenciája volt. Mária Terézia uralkodása alatt rokokó stílusban átépítették, majd az udvari és politikai élet központjává vált. Ha a Napkirály megépíthette a Versailles-i kastály, a Habsburgoknak is meg kellett építeniük Schönbrunnt. 40 dísztermen át is vezethet a császári világba bekukkantó körséta Mária Teréziától Ferenc Józsefig. Minden szalon, minden terem saját történettel rendelkezik – vidám ünnepségektől, a családi zűrökön át a nagy világpolitikai és történelmi találkozásokig. Bejárhatjuk Napoleon és az orosz cár szobáit, sőt a beteges II. Napoleon (Sasfiók) kitömött énekesmadarával is szemezhetünk.

Schönbrunni kisvonat, háttérben a Gloriette © hvg.hu

A kastély barokk kertjében található a világ legrégibb állatkertje. I. Ferenc császár 1752 nyarán vezette körbe első alkalommal vendégeit az újonnan épített állatparkban, amely azóta is fennmaradt. 1906-ban itt született a világon először fogságban elefántbébi. Most is van egy kiselefánt a parkban, bár volt egy kamasz társa is, akitől nemrég meg kellett válnia az állatkertnek, mert már nem fért el és meg a többiekkel, sőt gondozóját is megölte.

A koalák, fókák, jegesmacik és nagymacskák mellett a két kínai népi panda jelenti az állatkert fő attrakcióját. Az egyik osztrák rádió el is nevezte a párost Franznak és Sisinek. Reméljük nagyobb sikerrel járnak majd mint névadóik, akik Sisi szeszélyei miatt házastársi kötelességüket csak kapcsolatuk elején gyakorolták.

BCS

További információ:
www.imperial-austria.at
www.austria.info