Hogy miért válhat Nagy Britanniában valakiből egy könyvsorozat szerzőjeként a világ egyik leggazdagabb írója és miért reménykedik ugyanakkor egy magyar kolléganő, hogy finanszírozni tudja a negyedik kötetet, profitban nem is reménykedve, hasonló műfajban?  J.K. Rowling az első kéziratával egy évig kilincselt és számtalan visszautasítás után sikerült kiadót találnia, Görgey Etelkának a 3000 kőrül játszódó regényének első és második része pár hónap alatt gazdára talált az Animus Kiadó gondozásában. Mivel ők forgalmazzák itthon a Harry Pottert, a két történet akár párhuzamos siker sztorivá is kerekedhetett volna.

Görgey Etelka

A második kötet megjelenése után az Animus, a világválságra hivatkozva. mégis hátat fordított a Csodaidőknek, Balázs István ügyvezető bevallása szerint a Harry Potterekből ez idáig másfél millió példány kelt el Magyarországon. A Csodaidőkkel szemben párezer volt az elvárást, de sajnálatára, a két induló kötet, Az Ogfák Vöröse és a Kiszakadtak nem váltotta be az eladási hozzájuk fűzött reményeket.

A tetralógia félidejében a többi kiadó sem volt nyitott a folytatásra, a legtöbbjük csak akkor vállalta volna a publikálást, ha az írónő maga finanszírozza a megjelenés költségeit. A szerző  teljes kockázatvállalása mellett sem voltak hajlandók 15%-nál több jutalékot ígérni. Görgey Etelkánál ekkor telt be a pohár. Nem adta fel, ezt rajongótábora sem hagyta. Folyamatos internetes jelenléte tovább fokozta az érdeklődést, a körkérdésére pedig, miszerint vállalnák-e előleg kifizetését annak érdekében, hogy megjelenjen a harmadik rész, egyértelmű igen volt a válasz. A rajongók összedobták a kiadás költségeit, sőt korrektúrában és tördelésben is asszisztáltak. Ingyen. A regény PR kampányát önkéntesként vállalta a szakma egyik  neves cége, melynek vezetője maga is elkötelezett olvasó.

Az Animus több mint 1 millió forintja, amit Balázs István elmondása szerint a kezdetekkor reklámozásra költött, nem térült meg, bár utóbb elismerte, lehetett volna jobban csinálni. A könyv pozicionálásakor számos hibát ejtettek a mű gondozói. Azóta is vitatéma, hogy milyen besorolás alá essen a szerzemény. Sci-fi, mert az űrben játszódik, utópia, mert egy jövőbeli világot fest le? Az írónő maga is szembekerült a dilemmával, amikor egy könyvesboltban kérte, a regényt vigyék el a a gyerekkönyvek mellől. A cselekményben ugyanis bőven akadnak 16-os karikát érdemlő jelenetek. A Harry Potter analógia ezen a ponton meg is dől. A félreértések nem segítették a szakmai elfogadást, az olvasóközönség pedig nagyrészt a fantasztikus, tudományos irodalom berkeiből verbuválódik, 99%-ban a világhálón.

A terjesztés gyengéi akkor kerültek napvilágra, amikor a harmadik rész, az Árulás ugyancsak magánúton történt megjelenésekor beért a lelkes olvasók munkájának a gyümölcse: fellendült a kereslet az első két kötetre is. A vidéki érdeklődök azonban egyáltalán nem, a budapestiek pedig csak elvétve találták meg a könyveket az áruházak polcain. Görgey mégsem a kiadókat hibáztatja: „Magam sem tudom, hogyan élik túl a magyar könyvpiaci helyzetet a vállalkozások. Ha saját maguk nem foglalkoznak értékesítéssel, akkor évekre elhúzódhat a könyvekbe fektetett összegek megtérülése.” A POD cégek, azaz print-on-demand (magyarul igény szerinti nyomtatás) kiadók nyújthatták volna a könyvnyomtatás lehetséges alternatíváját, de az írónő szerint számára ez sem volt megoldás: nem volt garantált a minőségi szöveggondozás, és a  megfelelő terjesztési hálózat, plusz még a teljes nyomdai költséget is neki kellett volna viselnie.  

„A mi magánvállalkozásunk előnye, hogy nincsen raktárunk, nincsenek alkalmazottak, nincsenek jelentős havi költségeink. Mindent ketten csinálunk üzlettársammal, Pohl Lászlóval. A könyvnagykereskedések 50%, sőt akár 60%-os árréssel dolgoznak és sokszor bizományosi árusítást folytatnak. A fennmaradó összegből – amely csak akkor csorog vissza, ha a könyv valóban elkelt – a nagyobb kiadóknak ki kell fizetniük a nyomtatást, a borítótervet, a tördelőt, a raktározást, külföldi kiadvány esetén a fordítót, és a jogdíjakat. Ezért drágák itthon a könyvek. Nagy-Britanniában nagyságrendileg 200-300 forinttal olcsóbban hozzá lehet jutni egy Harry Potterhez, az USA-ban még nagyobb a különbség.”

Görgey nem híve a kétezer forint feletti kötetenkénti árnak. Saját könyveit is drágállja: „Tervem, hogy redukáljam az előző kötetek árait, amennyiben az utolsó rész, a Hazatérők jól fogy. A négy részért ugyanis 8000 forintot kétgyermekes anyaként magam sem adnék ki.”  Nagy lehetőséget lát a webes árusításban, amely révén, a nagykereskedelmi résztvevő kihagyásával az árak drasztikusan csökkenthetők.

Saját megítélése szerint a lektűr irodalomhoz tartozik a tetralógia. Sci-fis múltjával azonban a rétegkönyvek skatulyájából nehéz kibújni. Sokan ódzkodnak a futurisztikus leírásoktól, tartanak a Csillagok háborúja hangulattól. „Pedig az 1984 is sci-fi volt, amikor Orwell megírta” – világít rá Görgey. A Csodaidők olvasói és kritikusai jelenleg is azon dolgoznak, hogy inkább családregénynek vagy utópisztikus társadalomrajznak fogadtassák el a négy kötetet.  

A Csodaidők világa kisebb mozgalmat teremtett. „A mi helyzetünk csak az olvasók miatt mondható szerencsésnek. Ők vállalták azt a rizikót, amit én nem akartam. Bíztak abban, hogy nem fogunk elszaladni a pénzükkel” –nyilatkozza Görgey. A hivatalos weboldalon több mint 20 recenziót gyűjtöttek össze,  a fórumosok sürgetik Raana Raast, ha elakad, a Debreceni Egyetem vallástörténeti szakának felkérésére pedig a Biblia könyvbéli átiratáról, a Bikráról kell előadást tartania az írónőnek. A történethez külön nyelvet, űrtérképeket és szerteágazó családfákat teremtett a nyelvtudományokban is jártas 36 éves pálfai papnő.

A magánkiadás gerilla módszerei beválni látszanak, ha a sikert nem a profittal, hanem a túléléssel mérik – hangsúlyozta az írónő.

Lukács Andrea 

Videó interjú:

http://www.youtube.com/watch?v=oEgrkF6JHx0

A történet kezdete  

A háromezres évek végén játszódó történet családregény. Kétféle világ néz farkasszemet a történetben; a „külsősöké”, amely sokban hasonlít a mi mostani világunkhoz, és a „kavenieké”, akik vallási alapon szerveződött, nagycsaládi rendszerben élnek. A könyv három történettel indul; Judyéval, aki tizenegy évesen véglegesen árvaházba kerül, szembe kell néznie azzal, hogy anyja lemond róla, és egy távoli bolygóra kell utaznia, hogy egy a sajátjától eltérő, a kaveni világ vezette otthonban éljen. Giin politikus, magas rangú hivatalnok a kaveniek között, ám egyik beosztottja halála új helyzetet teremt.  A harmadik főszereplő, Yaan egy gazdag és neves kaveni család gyermeke, aki később a család vezetője lesz,  korábban azonban szenvedett apja zsarnokságától, öltözködéséről, tanulmányairól,  munkahelyéről egyaránt az apa akar dönteni. re. Ennek a három embernek fonódik össze a története úgy, hogy a három életút egységes cselekménnyé olvad össze.