Másfél évszázada elrabolt zászlót kap vissza a Vatikán

A Corriere della Sera című lap szerint az egykor a Porta Pia felett lebegő zászlót szeptember 29-én veszi át Tarcisio Bertone, az államtitkárság vezetője. Azóta, hogy az olasz királyi csapatok 1870. szeptember 20-án bevették Rómát, a történelmi zászló a Ruspoli nemesi család birtokában van.

  • MTI MTI
Másfél évszázada elrabolt zászlót kap vissza a Vatikán

Csaknem másfél évszázada elhurcolt zászlót kap vissza szeptember végén a Vatikán. A Corriere della Sera című lap szerint az egykor a Porta Pia felett lebegő zászlót szeptember 29-én veszi át Tarcisio Bertone, az államtitkárság vezetője. Azóta, hogy az olasz királyi csapatok 1870. szeptember 20-án bevették Rómát, a történelmi zászló a Ruspoli nemesi család birtokában van. A textíliát a pápai csendőrség tiszteletére rendezett ünnepi ceremónián adják át Bertonénak.

Róma bevétele az egyházi állam végét jelentette, és pontot tett az olasz egység megteremtésére. A királyi csapatok rést vertek a városfalba a Villa Bonaperténál, a Porta Pia közelében. A zászlót Napoleone Carlo Bonaparte - Napóleon unokaöccse - felesége, Cristina Ruspoli ragadta magához, azóta családja őrzi. A Rómáért folyó harcokban összesen 49 olasz és 19 pápista katona halt meg.

Miután az egyházi állam az olasz egység áldozatául esett, IX. Piusz pápa vatikáni fogolyként tekintett magára és a kiegyezésre irányuló mindenfajta kompromisszumot elutasított. A történelembe római kérdésként bevonuló szembenállás majd' hat évtizedig tartott a pápák és az olasz monarchia között. Megoldást a Szentszék helyzetére végül csak az az 1929-es lateráni egyezmény hozott, amelyet Benito Mussolini fasiszta diktatúrája dolgozott ki.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?