Már a pályázat meghirdetését követő első napon, szeptember 21-én több mint tizenöten töltötték ki előzetesen a pályázáshoz szükséges online regisztrációs adatlapot, mostanra ez a szám kilencvenre nőtt, ennyien jelentkeztek a rendezők, illetve producerek cégei közül - mondta a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos elmondta. Az eddig benyújtott pályázatok száma pedig kettő – tette hozzá Andrew G. Vajna.

A filmalap szeptember 20-i közlése szerint a legalább hetven perces játékfilmek, animációs alkotások és dokumentumfilmek gyártására szeptember 21-től lehet pályázatot benyújtani. A forgatókönyvek és filmtervek fejlesztésére és a filmgyártás előkészítésére irányuló támogatásokért pedig október 3-tól lehet indulni. Andrew G. Vajna az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, azért hozták a gyártási pályázatokat kissé előbbre, mert úgy gondolták, azután, hogy sokáig „szünetelt” a szakma, van már néhány olyan film, amely készen áll az indulásra. „Azoknak egy pici előnyt akartunk adni, mielőtt megkapunk kétszáz forgatókönyvet, hogy olvassuk el, mert a jövőben filmek lehetnek belőlük” – mondta a nemzetközi produceri és filmforgalmazási tapasztalattal rendelkező producer.

Andrew G. Vajna elmondta, ahogy átnézte a regisztrációkat, úgy látta a jelentkezők között van „mindenféle fajta” induló, így ismert rendezők is. A filmekre fordítható források mértéke kapcsán a kormánybiztos elmondta: az hogy hány alkotásra lesz elég a filmalap kétmilliárd alatti kerete, illetve az egyéb forrásokból származó állami pénz, attól függ, milyen keretek közt készül egy-egy alkotás. Egy film foroghat koprodukcióban, azon belül kisebbségi vagy többségi magyar részvétellel, valamint készülhet csak magyar film is. Andrew G. Vajna elmondta, a lehető legtöbb alkotást szeretnék kihozni a rendelkezésre álló összegből, úgy látja idén kettő és négy között lehet az elinduló filmek száma, jövőre pedig nyolc-tíz. A kormánybiztos hozzátette, reméli, hogy a játékfilmek mellett rajzfilmek is indulnak a pályázatokon, mert ezen a téren „Magyarországon nagyon tehetséges”.

A forrásokkal kapcsolatban a producer elmondta még, bár nincs olyan producer, aki bármekkora, filmre jutó összeggel elégedett lenne, ahhoz képest, hogy az ország milyen anyagi helyzetben van, nagyon fontos jel a szakma iránt, hogy a kormányzat milliárdos nagyságrendű összeget szán a filmekre. „Remélem, úgy is veszik” – mondta Andrew G. Vajna, aki úgy látja, ha miden jól előkészített és megírt filmre jutna pénz, akkor Magyarországon évi tíz, legfeljebb tizenkettő alkotás készülhetne el.

Látogatók a Korda Filmparkban. Dobozból kukucskáló filmipar

Túry Gergely

A kormánybiztos elmondta, nagyon fontos lenne a forgatókönyvíró-képzés fejlesztése. Az ELTE-vel együttműködve a világ leghíresebb forgatókönyvíróit hívják majd meg, hogy két-három napos speciális kurzusokat tartsanak a magyar íróknak. Muszáj kinyitni a hazai forgatókönyvírók szemléletét nyitottabbá tenni, mert ma „egy dobozban látnak”, amit ki kell nyitni. A gyártás ellenőrzése is fontos lesz a jövőben, hogy a forgatás csak akkor kezdődjön meg, ha minden rendelkezésre áll a filmhez. „Nem szeretnénk, ha egy halom pénzt költenénk el olyan dolgokra, amit soha nem fejeznek be” – mondta a producer.

A filmkészítés során a kormánybiztos szerint nagyon fontos, hogy az alkotók szem előtt tartsák a közönséget, nekik gyártsák a műveiket, „az ő szórakoztatásukra, az ő fejlődésükre”. Andrew G. Vajna szerint a közönség fontos része a szakmának, miközben Magyarországon ezt voltak, akik egy ideig picit elfelejtették. Ugyanakkor vannak jó példák is, olyan filmek, amelyek a nézők körében is nagyon szép eredményeket értek el, mint az Üvegtigris is. A cél az, hogy a majdani alkotások egyszerre működjenek a közönség és a szakma körében, vagyis ne csak a jegypénztáraknál, hanem a fesztiválokon is sikereket érjenek el. Hogy ezek a célok mikor valósulhatnak meg, arra a kormánybiztos nem mert jóslatot mondani, de úgy látja, jó pár évbe beletelhet.

„Az alap egy picit hiányzik” – mondta Andrew G. Vajna, utalva a forgatókönyvírás gyengeségeire. Ennek oka, hogy Magyarországon a forgatókönyvírás eddig nem volt szakma, mert nem lehetett belőle megélni. Mostantól tényleg olyan írókat kellene képezni, akik majd meg tudnak élni a szakmájukból, mert ha a filmekhez szükséges könyvek készítése csak mellékállás lesz a számukra, akkor soha nem lesznek valódi forgatókönyvírók. „Muszáj ezt a szakmát fejleszteni, ha részesek akarunk lenni a világ filmszakmájában.” A cél az, hogy a magyar filmek között legyenek olyanok is, amelyek valamiképp át tudnak lépni az országhatáron, miközben a nézőket is sikerül visszacsábítani a mozikba – mondta Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos.