Installációként épült fel az új berlini fal
Új "berlini fal" épült a német főváros központjában, a hidegháború idején Nyugat-Berlint elkerítő határépítmény nyomvonalának közelében felállított műalkotás a társadalmi különbségekre hívja fel a figyelmet.
A gazdagok és szegények világa közti különbség a berlini Friedrichstrassén különösen szemléletes módon mutatkozik meg. A német főváros centrumán több mint 3 kilométeren át nyílegyenesen húzódó utca északi részén elegáns szállodák, luxusáruházak és vendéglők sorakoznak, a Checkpoint Charlie nevű volt határátkelőtől délre kezdődő útszakaszon viszont - az egykori Nyugat-Berlin egy félreeső területén, amely a fal leomlásával egyik napról a másikra az újjászülető világváros közepére került - a kelet-európai lakótelepi panelházakra emlékeztető bérházak állnak, turisták pedig nemigen merészkednek a környékre.
A Friedrichstrasse déli részén a lakosság helyzete szinte valamennyi mutatót tekintve rosszabb a városi átlagnál, pedig Berlin országos viszonylatban szegénynek számít. Az utca déli részén például a gyerekek 70 százaléka olyan családban él, amely segélyből tarja fenn magát, míg a város egészében 37 százalék ez az arány.
A társadalmi egyenlőtlenségekre, a halmozottan hátrányos helyzet és a gazdagság ellentétére hívja fel a figyelmet Nada Prlja Békefal (Peace Wall) című köztéri installációja, egy furnérlemezből készült, feketére festett, 5 méter magas és 12 méter hosszú fal.
Az új berlini fal a Berlin Biennále kortárs művészeti fesztivál egy projektje. Berlini lapok keddi beszámolói szerint a lakossági fogadtatás vegyes, egy cipész például a Tagesspiegelnek arról panaszkodott, hogy kevesebb a megrendelés, mert az építmény miatt autóval nem megközelíthető a boltja. A fesztivál július elsejéig tart, és a tervek szerint addig marad a fal is, de már most vannak, akik a hatóságoknál az azonnali bontás elrendelését követelik.
A Szarajevóban született, Londonban élő művész alkotása a berlini fal mellett más építményekre is utal. Az elnevezés például az észak-írországi Belfast protestáns és katolikus közösségeit egymástól elválasztó falak nevéből származik. Az alkotás utal arra is, hogy gazdagok és szegények egymással nem érintkező, párhuzamos világokban - például körbekerített lakóparkokban és nyomornegyedekben - élnek a világ számos táján - áll a fesztivál honlapján közölt projektleírásban.
A Berlin Biennále társadalmi kérdéseket feszegető projekteket mutat be a német fővárosban 1998 óta. Ennek a hagyománynak a folytonosságát mutatja, hogy az idei fesztivál társkurátora a Vojna (Háború) elnevezésű orosz akcionista művészcsoport, amely egyebek mellett arról híres, hogy tagjai Palotafordulat címmel felborítottak több rendőrautót a szentpétervári Ermitázs előtti Palota téren.
Berlinben jóval szelídebb programot állítottak össze a fő kurátor, Artur Zmijewski lengyel képzőművész vezetésével. Lukasz Surowiec lengyel művész például a Berlin-Birkenau című akció keretében az auschwitz-birkenaui náci haláltábor területéről származó nyírfacsemetéket ültet szerte a városban (a Birke szó magyarul nyírfát jelent), Martin Zet cseh művész pedig Thilo Sarrazin nagy botrányt kavart és sokak szerint rasszista nézeteket kifejtő, Németország felszámolja magát (Deutschland schafft sich ab) című könyvének példányaiból készít installációt, majd a köteteket "újrahasznosítja".
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
