A hároméves, 65 országra kiterjedt vizsgálat a „boldogság-faktort” a „Jól érzem magam az iskolában” kérdésre adott válaszok alapján rangsorolta, az „jó iskola-faktort” pedig a 15 éves gyerekek matematikai, természettudományos és szövegértési PISA-mérésen elért teljesítményei alapján képzett kombinált érték alapján. Az eredmények erősen árnyalják a nemrégiben nyilvánossárgra hozott PISA-vizsgálatok adatait. 

Azon ugyanis nagyon jó teljesítményt érnek el például a finn, észt, lengyel gyerekek, akik mint kiderült, rosszul érzik magukat az iskolában. Ennek ellenkezője igaz Perura, Indonéziára, Kolumbiára vagy Albániára, ahol viszont jól érzik magukat a tanulók, de a teljesítményük csapnivaló.

A legirigylésre méltóbb helyzetben a teljesítményt és boldogságot egyszerre vizsgáló adatok szerint a szingapúri, tajvani, hongkongi gyerekek vannak, Európából pedig a svájci, lichtensteini társaik. A legboldogtalanabb és legeredménytelenebb gyerekek Katarban, Argentínában, Cipruson, Görögországban élnek, de nem sokkal jobb a helyzet két szomszédunknál, Szlovákiában és Romániában sem.

Ha csak az iskolában legboldogabb gyerekeket tekintjük, a listát Indonézia vezeti és Dél-Korea zárja, ha csak a tanulói teljesítményeket, akkor az élen Sanghaj, a lista végén Peru áll.

Mint a buzzfeed.com ábrája látványosan mutatja, nincsenek túl jó helyzetben a magyar diákok sem: abban a negyedben találjuk fiainkat és lányainkat, amely mindkét faktort tekintve átlag alatti.

http://www.buzzfeed.com