Tíz könyv, amit nagyon várunk tavasszal
Bridget Jones 51 éves özvegyasszonyként tér vissza, Závada Pál újabb közép-európai történettel jelentkezik, egy tanulmánykötet felidézi a délegyházi nudistastrandot, az NDK-s turistalányok és a Postinor tabletta körül forgó Kádár-kori szexuális kultúrát, a most megszűnő parlamentbe bejutott író pedig a Kövér-házi tapasztalatait rendezi kötetbe. Tavasszal is számos érdekesnek ígérkező könyv megjelenése várható, ezek közül szemezgettünk.
Helen Fielding: Bolondulásig – Bridget Jones naplója 3.
„Alkohol: 7 egység, cigaretta: 22, kalória: 2145, az arcon lévő ráncok kutatásával töltött másodpercek száma: 230.” Ha mindez ismerős az ön számára, akkor van egy jó és egy rossz hírünk: Bridget Jones mániákus listáival és páratlan stílusával márciusban visszatér, de ismét szingliként, mert jóképű ügyvéd vőlegénye időközben meghalt. A brit írónő is gyászolja Mr. Darcyt, akit elmondása szerint muszáj volt kiiktatni a történetből, hogy a szinglikaland folytatódhasson, ezúttal az 51 éves, kétgyermekes özvegyasszonnyal a főszerepben, aki a mai napig ugyanúgy küzd a kilókkal, a függőségekkel, és vágyik a szerelemre. A Bridget Jones-trilógia befejező része egy nagyon mai történet lesz, hiszen az élet útvesztőiben csetlő-botló főhősnő utolsó találkozásunk óta az internetes társkereső oldalakon keresi élete párját, fölfedezte a Facebookot és a Twittert, a botox bűvöletébe került, a romantikus lányregényeket pedig modern gyereknevelési tanácsadó könyvekre cserélte fel.
Részletek a könyvből
(Várható megjelenés: március, fordította: Sóvágó Katalin)
Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége
„Az én csillagom a zsírban hisz. Meg van róla győződve, hogy a világban azért van annyi baj és boldogtalanság, mert az emberek megvonják maguktól az éltető zsírt, még a tejben meg a tejfölben sem tűrik meg, és sovány, zsírtalan húsokkal kínozzák magukat, amik ha akarnának se tudnának finomak lenni, hiszen miben oldódjanak az aromák meg az ízhordozó szabadgyökök, ha egyszer egy szikra zsír sincs bennük? Ezért aztán mi minden nap húst eszünk. Kivéve vasárnap, akkor zsírt.” Az elsőkötetes fiatal szerző, Bíró Zsófia kisregénye a divatos kortárs gasztronómiai hullám egyik (ön)ironikus-szatirikus helyzetjelentése, továbbá a minőségi és tradicionális ízek dicsérete, az ételek filozófiája, egyben egy reménytelenül beteljesült szerelem története. A boldog hentes felesége egy megszállott séf feleségének gasztrokiáltványba oltott vallomása a hús gyönyöreiről és kínjáról, az evés és az etetés szentségéről és arról, hogyan lehet egy étterem, egy konyha pokol és menny egyszerre.
Részletek a könyvből
(Várható megjelenés: március vége)
Závada Pál: Természetes fény
Egy sor feledhetetlen mű – többek közt a Jadviga párnája, a Milota, Az idegen testünk és A fényképész utókora című regények – írója idén áprilisban hat év után újabb regénnyel jelentkezik. A Természetes fény egy hamisítatlan sokszereplős történelmi nagyregény, ezen belül egy hadi- és nemzedéki családtörténet, ami a második világháború idején, egész pontosan az 1937 és 1947 közötti időszakban játszódik. A szerző korábbi műveihez hasonlóan az új regény középpontjában is a T. nevű (Tótkomlósról, Závada Pál szülőfalujáról mintázott) település áll: a fiatal hősök innen indulnak szinte egész Európát bejáró útjukra. Van, aki Bécs környéki munkatáborba kerül, mások Kelet-Európa hadszínterein vonulnak végig, a hadifogságba jutottak pedig vonattal járják be Csehországot, Magyarországot és Romániát, de ugyanígy Berlin és a német városok is a regény helyszínei közt szerepelnek. A Természetes fényben a sok szereplőhöz sok elbeszélői hang is társul: a regényfigurák egymás szavába vágva, egymást kiegészítve, több nézőpontból mesélik el a történetet, amit számos alkalommal archív fénykép-illusztrációk is kiegészítenek, melyek fontos dramaturgiai szerepet töltenek be a történetben.
További információk a kötet hivatalos Facebook-oldalán. Részletek a regényből itt.
(Várható megjelenés: április eleje)
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus avagy „Hagyjuk a szexualitást a hanyatló Nyugat ópiumának”?
Délegyházi nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, Veres doktor – és persze mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Tóth Eszter Zsófia történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, egyben az ELTE oktatója nagysikerű, 2010-ben megjelent Kádár leányai című monográfiája után ezúttal Murai András filmesztétával, a BKF és a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatójával közösen írt könyvet a szex és a szocializmus kérdéséről. A szerzők gazdag képanyaggal illusztrált kötete egy mára letűnt korszakba kalauzol bennünket, amelyben csak csempészve lehetett pornóújsághoz jutni, és sokszor képtelenség volt Kelenföldnél kiszállni. Az olvasmányos történelmi munka elsődleges célja, hogy megismerjük a Kádár-kori szexuális felvilágosítás működését, és azt, miként lehetett akkoriban a szexualitásról beszélni. Aki ifjúságát a Kádár-korban töltötte, most saját kellemes emlékeit is újraélheti olvasás közben, a fiatalok pedig bepillantást nyerhetnek abba a világba, ahol a gátlásos tizen- és huszonévesek az Ifjúsági Magazin társkereső rovatában keresték az életre szóló gyengédséget.
Részlet a könyvből.
(Várható megjelenés: 2014. április eleje)
Kukorelly Endre: Országházi divatok
Mit keres az író a parlamentben? Mi köze neki hozzá, és a többieknek mi közük őhozzá? És ha már ott van, hogyan lehetne haszna, vagy legalábbis hogyan definiálhatná magát ebben a helyzetben? Kukorelly Endre ciklusnyi politikai közszereplésének vissza-visszatérő motívuma a kultúra helye és szerepe a társadalmunkban, valamint a döntéshozók tudatában. Elsősorban a viselkedési- és beszédkultúráé, melyek akaratlanul is elárulják, honnan jövünk és mit akarunk. Az író messziről jött, és hamar távozott saját történetéből, amelynek jellegzetes fragmentumaiba bepillantást enged. Az elbeszélés repedéseiből pedig itt-ott előtüremkedik a régebb múlt, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és még sokan, akiknek a mondataiban visszhangzik a jelenünk. A József Attila-díjas író, költő, újságíró, kritikus a 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a Lehet Más a Politika Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot, amelyről 2012-ben mondott le. Kukorelly Endre Országházi divatok című legújabb könyvében képviselői életéről, parlamenti tapasztalatairól és politikai kalandjairól mesél.
(Várható megjelenés: 2014. április közepe)
Háy János: Napra jutni
Van benne apa, anya, nagymama, nagyapa, s persze főként egy kisgyerek. Vannak benne helyszínek, ovi, iskola, udvar, határ, földek, otthon, egy kerítés a posta előtt. Vannak benne tárgyak, ágy, asztal, tévé, járda. Vannak benne állatok, kacsák, libák, tyúkok, kakasok, disznók, két kutya, Matyi és Csöpi és más falusi házőrzők. Vannak benne emberek, szomszédok, tanárok és tanító nénik, osztálytársak, külföldi rokonok (csehszlovákok), apa barátai és más falusi lakosok. Vannak benne érzelmek (de még mennyi), álmok, vágyak és különböző valóságok. Minden épp ott van, ahol lennie kell, s amikor elindul a főszereplő, hogy bejárjon egy darabot ebből a tájból, megszületik egy történet. Harminchatszor indul útnak és harminchat történet születik. Aztán a végén a többi főszereplő is elindul, hogy átjárja a maga hosszabbra nyúló életét. Ez a négy élet úgy veszi körül harminchat társát, ahogy a kerítés zárja az udvart a házhoz, ahogyan a góré fenyőlécei tartják össze a bedobált kukoricacsöveket. Háy János Napra jutni című novellafüzére nem csupán egy vidéki családról és egy kisfiú mindennapjairól a születéstől a középiskola kezdetéig, hanem minden mai kisfiú és minden szülő életéről mesél. A szerző eddigi legérzelmesebb könyvében az emlékek és az érzések úgy kapaszkodnak össze, ahogy az anya szorítja magához a gyermeket.
(Várható megjelenés: április vége)
Dr. Máté Gábor – Dr. Gordon Neufeld: A család ereje
Elvadult kamaszok? Elszakadásra képtelen bumeránggyerekek? A család és a munka kötelékében őrlődő, boldogtalan szülők? Tátongó generációs szakadékok? Romokban heverő családok? Tönkrement életek? Máté Gábor, a holisztikus szemléletéről ismert, Kanadában élő magyar családorvos, A sóvárgás démona és a Szétszórt elmék című kötetek szerzője, és Gordon Neufeld kanadai pszichiáter, a fejlődéslélektan neves szakértője első közös könyvükben együttes erővel keresik a megoldást a 21. század legégetőbb családi kríziseire. Megfigyeléseik szerint a problémák eredete, hogy a mai gyerekek számára az elsődleges mintát már nem a szülők, hanem kortársaik jelentik: tőlük tanulják meg, hogy mi a jó és mi a rossz, és azt, hogy hogyan viselkedjenek. A szerzők szerint azonban mindez tönkreteszi a családokat, megmérgezi az iskola levegőjét, agresszivitással és korai szexualitással teli ifjúsághoz, a kamaszbandák, az iskolai lövöldözések és a tinédzserkori öngyilkosságok számának emelkedéséhez vezet. Máté és Neufeld könyve most szembeszáll ezekkel a riasztó jelenségekkel, és hasznos tanácsaival segít a szülőknek visszaszerezni ősi jogukat és szerepüket gyermekeikkel szemben, hogy újból mindannyian bízhassunk a család erejében.
(Várható megjelenés: május eleje)
Grecsó Krisztián: Megyek utánad
„Daru imádja a régi könyvek álmos szagát. A megillatosodott papírt. Aztán megunja. Eleinte nem is érti, miért. Hogy mi zavarja. De hamar megérti, sokallja az idegen emlékeket, túl sok van belőlük, túl távolinak mutatják Julit. Kimegy a kertbe. A diófa éppen olyan, mint az ő nagyapjáéknál az udvaron. Ugyanolyan kopár az alja. Az ólak ki-be dőltek, mint ott. A régi lécek, gerendák megfeketedettek. Mintha égetne az idő. Öreg fűnyíró, lapát, fúrógép, spárga, colstok, rongyok, gépolaj, lavór, bádoglemez, fateknő, tuskó, balta, ásó. Daru elképzeli, hogy ezt az ő nagyapja hagyta itt. Mindegy is, hogy kié. Valaki itt hagyta a tárgyait, és itt hagyta a felelősséget, hogy emlékezni kell rá. És cipelni, amit akart, amire vágyott.” Grecsó Krisztián Megyek utánad című regénye a szerző eddigi legszemélyesebb könyve egy férfiról, akinek az életét, sorsának alakulását párkapcsolatain keresztül láttatja a szerző. A főhőssel eljutunk az óvodás kori féltékenységtől a felnőttkori megalkuvásokig, az első csóktól az első válásig. A Megyek utánad mégsem csak gyönyörű és megrázó történetek sora az elvesztett és a megtalált szerelemről: ugyanúgy jellemrajz, múltkutatás és mélyfúrás az egóba, az énbe, mert a személyes múlt mindig szerelmeink, választásaink, jó vagy rossz döntéseink kérdése.
(Várható megjelenés: május közepe)
Térey János: Átkelés Budapesten
„Sokan ígérték már, hogy megmutatják Budapest láthatatlan arcát és minden titkát kifecsegik. Én idáig nem merészkednék. De huszonöt éve figyelem a várost, néhány olyan szögletét is, amelyre ritkán vetül a bédekkerírók pillantása. Nem koptatja ezeket az utcákat, csak az időjárás és az emberi erózió. A következő történetekben az a derűs kísértetváros nyílik meg, amelyik alattunk vagy mellettünk létezik” – írja elöljáróban az Asztalizene, a Protokoll és a Moll című kötetek szerzője májusban megjelenő Átkelés Budapesten című könyvéről. A verses novellákat tartalmazó mű a közelmúlttól a közeljövőig világítja át Budapest ismert és ismeretlen helyszíneit, annak hol nagyszabású, hol kisszerű figuráival együtt. Apró gesztusok, csendes élethazugságok és észrevétlen tragédiák tárulnak fel az elbeszélő röntgenszeme előtt, ahogyan az óbudai gázgyártól Kőbányán át Terézvárosig be-benéz a lefüggönyözött szobák és szívek mélyére. Egy pornórendező érzelmi válsága, testvérféltékenység egy külvárosi rockzenekarban, a temetetlen múlt feltámadása a Svábhegyen, vagy épp egy budafoki asztaltársaság kedélyes kegyetlenkedései: Téreyt minden érdekli, ami emberi, és mindaz, ami körülöttünk történik.
(Várható megjelenés: május vége)
Jeff VanderMeer: Expedíció – Déli végek trilógia 1., 2.
„Vannak megsemmisítő kérdések, amelyekre ha sokáig nem akad válasz, elpusztítják a lelket.” X Térséget a kormányzat már harminc éve környezeti katasztrófa sújtotta övezetnek álcázza, így az érintetlen és burjánzó vadonnak tűnő terület mára csupa rejtéllyé vált az emberek szemében. A Déli Végek titkos ügynökség már számos expedíciót küldött a hely felderítésére, azonban egyik sem járt sikerrel. Most tizenkettedik alkalommal négy nőből, egy antropológusból, egy geodétából, egy pszichológusból és egy biológusból álló csapat indul útjára, hogy újból megvizsgálja a területet. A mindenre felkészült kutatócsoport hamar megdöbbentő felfedezéseket tesz: megmagyarázhatatlan topográfiai jelenségekkel, és olyan életformákkal találkoznak, amelyek meghaladják a megértés képességét. Ám igazán mégsem ezek, hanem a tagok egymás elől gondosan elrejtett titkai változtatnak meg mindent. Az elmúlt évek egyik legnagyobb sci-fi szenzációjának, a Déli Végek-trilógiájának amerikai szerzője, Jeff VanderMeer Expedíció című kötete lendületes, szépirodalmi magasságokba emelkedő, mélyenszántó sci-fi az ismeretlenről és az önmagunkkal való szembenézésről.
(A trilógia második kötetének várható megjelenése: május vége, fordította: Török Krisztina)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
