A szuvenírek fogalmát szépen így határozhatjuk meg: egy adott ország kultúrájának tárggyá képezése. A kőkemény valóság sokkal inkább például a lágy fényben csillogó pirosra lakkozott, paprikát formáló kulcstartó. Tördelte emiatt már kínosan a kezét Budapestre látogató külföldi haverok előtt, mikor azt mondták, szeretnének valami jót hazavinni? Szabó Zsófia grafikus Kis Hungarikumhatározó zsebkönyveiből egyenesen hatféle készült (Kis Balatonhatározó, Kis Fürdőhatározó, Kis Kocsmahatározó, Kis Közhelyhatározó, Kis Piachatározó és Kis Pálinkahatározó) angol és olasz nyelven is, így egy darabig ezek a vékony kiskönyvek lehetnek Jolly Jokerek.

Amellett, hogy a szuvenír piacra hoznak régen várt értelmet, segíthetnek enyhíteni a fokozatosan ránk telepedő karácsonyi parát is: a könyvhöz tartozékban kapható jegyzetfüzet, plakát, kártya és elengedhetetlen vászontáska is. Ha még vannak hipszterek, nekik választhatjuk az utóbbit.

Szabó Zsófia zsebkönyveiről a bemutató előtt tudtuk, hogy:

• A Bachelor diplomamunka (Kolbászhatározó) továbbfejlesztéseként mesterdiplomává fejlődött projekt az évek alatt nőtt befektetéssé
• A hat téma a hat íróval való találkozásokból és közös ötletelésekből állt össze
• A Kis Hungarikumhatározók a magyar valóságról szólnak „röhögjünk magunkon, srácok” vezérelven
• A projekt Magyar Formatervezési Különdíjat kapott és a legjobb közép-európai design-diplomamunkák közé is besorolták

Szabó Zsófia zsebkönyveiről a bemutató után megtudtuk, hogy:

• Az igényes print nem halott, ellenben a szuvenírboltokban kilencven százalékban ugyanazok a tárgyak kaphatóak húsz éve
• Csapatban dolgozni jó
• A magyarság élmény szerteágazóbb lehet, mint a pálinkaélmény
• A határ a csillagos ég: tervben van még a Zene-, a Puszta- és a Kutyahatározós téma, vagy az ötlet régiós kiterjesztése is

Hángri hángérijen

Farkas Ádám a Kis Fürdőhatározó szerzője reklámiparban dolgozik szövegíróként. Mivel édesapjával általában fürdőkben fejti meg az élet nehézségeit és a világ nagy kérdéseit, kézenfekvő volt számára a téma. A hungarikumokkal kapcsolatban azt mondja, sok negatívum kötődik hozzájuk, ezen szerettek volna fordítani a projekttel. „Vagy azt gondoljuk, hogy érdekből készülnek – mint például az átkötött kalocsai paprika – vagy egyszerűen szomorúság önt el minket velük kapcsolatban. Szerettem volna középutat találni, a magyarságot életérzésként megmutatni: ez lehet jó, vagy rossz, de csak itt lehet átélni. Angol vagy amerikai zászlós zippót bárki vesz, mert köti hozzá a britpopot vagy a rock’n’roll életérzést – ilyesmi ránk nem jellemző. Félre szerettük volna söpörni a Zimmer Ferit és a Váci utcát, hogy megmutassuk, szerintünk milyen, mikor egy magyar étterembe, piacra vagy fürdőbe mész.”

Szabó Zsófi

vs.hu / Zagyi Tibor

Aki elbizonytalanodna abban a tekintetben, hogy mi hungarikum, ne tegye. 2012 óta hivatalos szövegünk is van ez ügyben, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény. Eszerint a hungarikum olyan érték, „amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum”. Na.

Magyarországra ráférne az Erasmus

„Jobbfejek vagyunk, mit gondoljuk. A Közhelyhatározóban van egy fejezet arról, hogy a magyar búsuló nemzet, de inkább csak kevesebb az önbizalmunk ahhoz, hogy a marhaságainkat eladjuk. Designerként azt látom, hogy miközben a nyugati művészek simán kiállnak beszélni a munkáikról, addig a magyarok inkább ’bocs, hogy élekkel’ kezdenek. Ez tud aranyos is lenni, de sokkal büszkébbek is lehetnénk magunkra. Elég sok jó dolgot csinálunk” – mondja Szabó Zsófia. Szerinte a pesszimizmus inkább általánosan jellemző, mi csak nem vagyunk elég lazák hozzá.

A negatív hangoknak komoly alapja van, az aktuálpolitikai, társadalmi, kritikai igényt viszont tudatosan távol tartották a zsebkönyvektől. „Inkább egyfajta keserédes hozzáállásunk volt. Nem szerettük volna azt sem mondani, hogy hú, hát itt a sz*r is nagyon jó. Az hiányzik, hogy a hibáinkon nevessünk. Ez a megközelítés valahol küldetéstudatként is motivált.” A szuvenírek területére valóban nem jellemző a szatirikus hozzáállás. „Szerettem volna tudatosan elkerülni a politikát és az aktualitásokat is. Olyan terméket képzeltem el, ami öt-tíz év múlva is megállja a helyét.”

Szabó Zsófia szerencsésen talált a projekthez befektetőt. „Sokat számít, hogy Száraz István (többek között a We Love Budapest és a VS.hu ötletgazdája – a szek.), a befektetőnk is fiatal. Nehéz olyan embert találni, aki melléd áll és szabadkezet ad.” Emellett gondolkodott azon, hogy külföldre menjen, de nem azzal az igénnyel, hogy kint is maradjon.

vs.hu / Kozma Zsuzsi

„Magyarországra ráférne az Erasmus. Régen a magyar művészek sokat jártak külföldre, Munkácsy is elment Németországba tanulni. Bennem ez úgy merült fel, hogy jó lenne tanulni, aztán hazahozni azt, amit tapasztaltam. Nem kell örökre elmenni, csak megnézni, mások hogyan csinálják.” Budapest emellett szerinte éppen most a legjobb hely, ahol még nem tolják a turistákat a Mátyás-templomba, „mint szalámikat a töltőbe”, de nem sokára ez az időszak is eljöhet.

Tovább kell gondolni a könyvet

Saját szakmájából leginkább az igényességet hiányolja itthon. „A kivitelezés szintjén kellene sokat fejlődnünk. Ahhoz, hogy például kötészeti szempontból is tökéletes terméket állítsak elő, ott kell állnom a nyomdagép mellett nullahuszonnégyben. A gépészekkel tök jókat dumáltunk, tudom, hogy nem az ő hibájuk, ha valami nem jól jön ki. Fontos, hogy szakemberként megbecsüljük egymást.”

A nyomdai szakemberek és fiatal írók – Farkas Ádám mellett Hanula Zsolt (Kis Balatonhatározó), Dezse Balázs (Kis Kocsmahatározó), Vígh Viktória (Kis Közhelyhatározó), Áldozó Krisztián (Kis Közhelyhatározó és Kis Pálinkahatározó) és Ughy Szabina (Kis Piachatározó) – Szabó Zsófia együtt dolgozott más művészekkel is. Katyi Ádám tervezte például a betűtípusokat (ez a zseniális Tótfalusi Sans-Serif), Fillér Máté (ezt a 8-bites Koppány videó játék-remeket például mindenképp nézzék meg) pedig például a brandhez készült animáción dolgozott.  A zsebkönyvek érezhetően csapatmunka eredményei.

A sorozatot utazáskor is praktikusra kitaláló grafikus azt mondja, az, hogy a forma nyomtatott könyv lett és nem app, „lázadás jellegű dolog”. A Kis Hugarikumhatározóra sem könyvként, inkább „hibrid tárgyként” tekint, ami lehet zsebkönyv, szuvenír, designtermék vagy márka is. „Három éve azt mondták, hogy gyerekek, a könyvnek nincs jövője. Egyre kevesebbet nyomtatnak és olvasnak. Ezzel félig-meddig egyetértek, de szerintem inkább új irányok kereséséről van szó. Tovább kell gondolni a könyvet könyvtárggyá. Szerintem a jövő vagy az extravagáns, kísérletező vonalé, vagy éppen az ilyen ajándékkönyveké, mint amilyenek a határozók.”

vs.hu / Kozma Zsuzsi

A kiskönyveket itt lehet megvásárolni.