Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám
Tetszett a cikk?

A Grand Budapest Hotelben megjelenő luxusszálloda a valóságban nem létezik, de az Erzsébet körúti Corinthia Hotel szinte minden, a film inspirációit összesítő listán ott szerepel. A korábbi Grand Royal nemcsak külsőségei, hanem fordulatos története miatt is szorosan kapcsolódik a filmhez. De létezik-e a valóságban a szállodaportások szövetsége, és hol ismerhető fel a filmben a Corinthia? Miért költözött a szállodába Krúdy, és miért tér vissza újra és újra Depardieu? Körbenéztünk.

–Ma már nem titok, hogy a Wes Anderson filmjében látható Grand Budapest Hotel egyben nem, csak részleteiben található meg a valóságban. A rendező már évekkel a forgatás megkezdése előtt a húszas-harmincas évek luxusszállodáiról készült képeket böngészte; később személyesen is Kelet-, és Közép-Európát járta, így aztán nem csoda, hogy Prága, Karlovy Vary vagy épp Budapest híres hoteljeinek jellegzetességei köszönnek vissza a film képkockáin.

A Grandhotel Pupp, a film egyik fő inspirációja
Wikipedia

Bár a legnyilvánvalóbb hasonlóság a filmbéli Nebelsbald és az egykori Karlsbad, azaz Karlovy Vary, illetve a város egyik magaslati pontján álló Grandhotel Pupp között található, nem nehéz észrevenni a budapesti Gellért, vagy az Erzsébet körúti Corinthia Hotel egyes elemeit a filmben. Hogy mást ne mondjunk, a Gellért Hotel szürke, robosztus tömbje köszön vissza a filmben bemutatott "bájos, pusztuló szálló" láttán is.

A pusztuló szálló a filmben - a Gellért Hotel volt a fő minta
InterCom

A 2003-ban teljesen felújított, egykori Grand Royal, ma már Corinthia Hotelként ismert épület azonban már a Grand Budapest Hotel hazai premierjétől kezdve tudatosan hangsúlyozza a filmbéli és az Erzsébet körúti szálloda hangulatbeli, történelmi hasonlóságait. Sőt, ahogy arról nemrég beszámoltunk, a  szálloda külön a filmhez kapcsolódó csomagot kínál a Budapestre látogatóknak. Tehetik ezt minden joggal: Wes Anderson ebben az épületben is eltöltött pár napot, így valamennyit ő is megérezhetett a századforduló környékén a tehetősebb nagypolgárság által benépesített Royal hangulatából.

Igaz, a rendező legfeljebb az 1896-ban felhúzott épületegyüttes teljesen felújított változatában sétálhatott – az eredeti, Millenniumra felhúzott látványosságról ma már "csak" a homlokzat, a bálterem és a reneszánsz lépcsősor árulkodik. A Corinthia egyik részlete azonban biztosan megjelenik a filmben: a cselekmény végéhez közeledve heves tűzpárbaj tör ki a hotel egyik átriumos folyosóján.

A lövöldözős jelenet a filmben...
InterCom

Sétavezetőnknek – aki egyben a hotel kommunikációjáért is felel –, Döry Gábornak fel sem kell hívni rá a figyelmet, amikor a jelenet helyszínét szinte egy az egyben idéző részhez érünk a hotelben.

...és a mintául szolgáló helyszín a Corinthiában
Stiller Ákos

Andersonnak bizonyára azt is elmondták, hogy nem sokkal a párizsi premier után, egy éven keresztül éppen itt csodálta a fővárosi polgárság az új szenzációt – a mozgóképet. A Lumière-testvérek találmánya magyarországi megbízottjuk, Eugène Dupont jóvoltából jutott el ide, és a Royal földszinti termébe özönlöttek is az újdonságra éhes nézők. Hogy aztán ugyanúgy felugrottak-e Pesten is a vonat "érkezésére" , mint a Lumière-fivérek első franciaországi vetítésein, nem tudni, de 1915-től az épület nemcsak alkalmi, hanem állandó mozivá vált.

Mozi a moziban - a filmművészet és a szálloda története kéz a kézben jár
InterCom
Részlet Krúdy Gyula Kóczé Anti című írásából
"Kóczé Anti borotválatlanul, mintha az imént bújt volna elő egy országúti szénaboglyából, hegedült a Royal tükrökkel fényesített termeiben, ahol a szőnyeg süppedt az asztal alatt ölelkező női és férfibokák alatt, az Andrássy úti harisnyák a nagykörúti fuszeklikhez simulnak, a színházban imént látott színdarab jeleneteit játsszák az asztalterítőn frakkinges gavallérok, és a "nagyvilág", az "ismeretlen öröm", a csontig hasogató szenvedély után vágyakozó kereskedőnek, ügyvédnek, Molnár Ferenc és Bródy Sándor színjátékait esténként templomi prédikációként hallgatott fővárosi hölgyek Kóczé muzsikája mellett eszmélnek rá, hogy még sohase éreztek igaz szerelmet, amely dűlőutakra is elkanyarog, ha a szenvedély vakít. Néha már éjfélkor tánc kerekedik itt a spanyolfallal könnyen elrekeszthető mellékteremben, vacsorálóasztalakat tolnak össze, és híres színésznőket utánoznak a pesti hölgyek magaviseletükben."

A Blaha Lujza téri Corvin áruház helyén álló Apolló mozi engedélyét ugyanis bevonták, így adta magát az ötlet, hogy a Royal báltermét egy majd’ ezerfős moziteremmé alakítsák. A két intézmény összefogásából született Royal-Apolló története 1915-ben indult a Tetemrehívás című filmmel, és később is ez lett a legimpozánsabb filmbemutatók helyszíne.

Sőt, a Royal szép lassan a művészek körében is egyre népszerűbb lett. A tízes években például Krúdy Gyula is a hotel állandó lakója lett: a pletykák szerint a szállodaigazgató felesége miatt költözött be az egyik harmadik emeleti szobába, de más nőket is a Royalban fogadott. Barátjának, az akkor már betegeskedő Adynak is itt szerzett szobát. Krúdy még külön novellát is szentelt a szálloda prímásának, Kóczé Antinak.

A szárnyaikat bontogató magyar filmesek is sűrűn fordultak meg az épületben, a londoni filmipar meghatározó alakja, Korda Sándor még Angliába költözése előtt itt tárgyalt, míg a Hyppolitot rendező Székely István is itt szállt meg a legendás mozi forgatásának ideje alatt.

Az egykori Royal-Apolló bejárata
Stiller Ákos

"A Grand Budapestből kaszárnya lett. Nem lépem át a küszöbét soha többé" – Monsieur Gustave a filmben

Csakúgy, mint a filmbéli Grand Budapest Hotelben, 1944-től a valóságban is egészen más vendégeket fogadott a körúti szálloda: a második világháború végjátékának idején a Royalt kiváló elhelyezkedése miatt a német Gestapo tisztjei vették birtokukba.

A ''Zig Zag'' katonái elfoglalják a Grand Budapest Hotelt
InterCom

A háború után sem szállodaként, sokkal inkább hivatalként működött, és bár a budapesti ostromot kisebb sérülésekkel megúszta az épület, az 56-os forradalommal végleg lezárult egy korszak a hotel történetében. A harcok során a teljes tetőszerkezet leégett, így a felújítás elkerülhetetlenné vált.

"Mára persze az olyan vállalkozások, mint a Grand Budapest Hotel igen kevés kivétellel átmentek köztulajdonba" – a fiatal író a filmben.

A Royal korábbi fényűző belső terei, dekadenciája már nem felelt meg az ötvenes, hatvanas évek hivatalos ízlésének, így az épületet teljes egészében átalakították. Eltűntek például a homlokzatról a kupolák, és a Vörös Csillagra átkeresztelt mozi bejárata is átkerült a főbejárattal szembeni oldalra, a Hársfa utcába. Az épület ugyan továbbra is jelentős események, konferenciák helyszíne lett, de a háború előtti szellemi páholy jellegét eddigre már elvesztette a Royal. A "bájosan pusztuló rom" végül 1990-ben zárt be, az Apollóra visszakeresztelt mozi is csak pár évvel élte túl a a szállodát.

"Kérem, hogy segítsen különleges szolgálataival a Keresztbe Tett Kulcsok Társasága” Monsieur Gustave a filmben.

Végül a Corinthia-hotellánc vásárolta meg az ezredforduló előtt az addigra már erősen lepukkant épületet. A 2003-as újranyitásra visszatért a Royal egykori pincére, Meskál Tibor is, aki az újonnan nyíló hotel ügyeletes igazgatója lett.

Ungár Tamás, a Magyar Aranykulcs Szövetség elnöke
Stiller Ákos

A pozícióról elég romantikus képet fest a Grand Budapest Hotel, de körbevezetőnk, Döry Gábor egy személyes sztorival világít rá, mennyire létező és komoly dolog a concierge-ek hálózata. A különbség csak annyi, hogy a filmben Keresztbe Tett Kulcsok Társaságának, a valóságban Aranykulcs Társaságnak hívják a szövetséget. "Az egyik régi osztálytársam Londonban szállodaportás, nagyon ritkán, szinte csak az osztálytalálkozók alkalmával találkozunk. Amikor az első munkanapomon besétáltam a hotelbe, szinte az első hívás tőle érkezett – én nem árultam el neki, de ő már rég tudta, hogy a szállodában fogok dolgozni" – mesélte nekünk sétavezetőnk. "A filmbéli jelenet, ahol egymást hívják sorban a szállodaportások, nem túlzás, ez tényleg így működik” – tette hozzá Döry.

Bill Murray, mint concierge a filmben
InterCom

A szoros köteléket Wes Anderson is megtapasztalhatta, hiszen egy ízben a társaság koktélpartiján faggathatta az illetékeseket a hálózat belső működéséről.

"A vendég tudja, hogy a titkait, köztük az illetlen dolgokat, a sírig őrizzük" – Monsieur Gustave a filmben

A Corinthiában természetesen a 2003-as nyitás óta is rengeteg híresség (a teljesség igény nélkül például Colin Firth, Catherine Deneuve, vagy legutóbbi látogatásakor Arnold Schwarzenegger) fordult meg, és így újra amolyan filmes lakóhellyé vált. Főleg az egyre sűrűbben Magyarországon forgató külföldi produkciók választják lakóhelyüknek, de a hotel belső szabályzata szerint a sztárok kéréseiről, hóbortjairól semmilyen infót nem adhatnak ki.

Ilyen szobákban szállnak meg a hotel híres vendégei
Stiller Ákos

"Igaz, akkor nincs mit tenni, amikor az Instagramon sorjáznak a hotelben Gerard Depardieu-vel készült szelfik" – mondja Döry, utalva ezzel arra, hogy a hotelben megszálló hírességek nyilvánvalóan felülírhatják a titoktartást. Depardieu amúgy is különleges eset, többször is megfordult már a hotelben, és megérkezése utána azonnal a konyha felé veszi az irányt, ahol a szakácsokkal parolázik hosszasan.

A hotel személyzete amúgy is kínosan ügyel arra, hogy az ideérkező vendégek bizalommal fordulhassanak hozzájuk. Ahogy Döry fogalmaz, az internetes információgyűjtés korában felértékelődött a személyes tanács szerepe, így a vendégek értékelik, ha például a város legjobb éttermeit nem valamelyik gasztrooldal hanem a concierge ajánlja nekik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!