Az író a Kitömött barbár című regényében Kazinczy Ferencről és néger barátjáról – korabeli bevándorlóról –, Angelo Solimanról ír, akinek holttestét császári parancsra végül kitömik és kiállítják a bécsi Természettudományi Múzeumban. Az ATV Start Plusz című műsorában ezzel kapcsolatban Péterfy kijelentette, hogy a korlátolt feudalizmust bemutató regényét 10 éve kezdte írni, amikor még „a fasorba sem volt” a mai bevándorlóellenesség. Azóta viszont, úgy látja, Magyarországon újra elharapózott ez a fajta „rettenetes gonosz feudalizmus”.

Péterfy szerint a Fidesz a magyarok túlzott szűkkeblűségére alapozta mostani kampányát, ami „az emberek gonoszságára, rosszaságára, stupiditására, irigységére játszik rá”. Pedig szerinte akár nyúlhattak volna a másik véglethez, a túlzott nagylelkűségre is. Így is „lehetett volna nagyot álmodni”.

Stiller Ákos

Azt azonban megállapította, hogy – a kormány szempontjából – valószínűleg helyesen döntöttek, amikor e negatív kampányeszközhöz nyúltak, mert annak sajnos „nagy keletje van”. Az író azt reméli azonban, hogy mindez csak átmeneti állapot. Úgy véli, ma Magyarországon rossz élni, „negatív erők áramlanak az emberek körül”, nagyon magas az agressziós szint, és állandó harci helyzet van.

Keserű felismerés, hogy bár a 90-es években azt hitte a politika, hogy lehet felnőttnek tekinteni az állampolgárokat, most ez – ahogyan a Kádár-korban sem – fel sem merül. A Fidesz azt is helyesen ismerte fel és használta ki, hogy az emberek soha nem voltak felnőttek.

Az író a hvg.hu-nak korábban a regényéről kijelentette: ”Kissé patetikus megfogalmazásban azt is mondhatom, hogy ebben a történetben egyrészt benne van a magyarok igazsága, és mindaz a kétségbeesettség is, ami Magyarország lemaradottságából fakad, másrészt a helyzeten javítani próbáló értelmiségiek évszázados tragikuma és tragikomikuma. Az igazodás, azonosulás vágya és az önazonosság keresésének hisztériája, amely végighullámzik a történelmünkön.”