Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám
Tetszett a cikk?

Gondolkodott már azon, hogy épp ott sétál, ahol a Megáll az idő híres, futós, vagy ahol a Csinibaba táncos jeleneteit vették fel? Hogy ott focizik, ahol egykor a Csabagyöngye csapata küszködött a Régi idők focijában, vagy ott költi el ebédjét, ahol A kenguruban is jóízűen söröztek? Budapestnek mindig is jól állt a film, ezt bizonyítja mostani múltidéző, filmes túránk is. Volt olyan helyszín, ahol minden maradt a régiben, de volt olyan is, amelyre már rá sem lehet ismerni. Az Orom utca nyolcat viszont mi sem találtuk.

A Pál utcai fiúk (1969)

A katartikus zárójelenet. Boka nem tudja visszatartani könnyeit, Barabásék viszont szép lassan hazaindulnak, és a grund helyett inkább már a latinleckéről beszélgetnek.

©

A Pál utcai fiúk filmsikere nagyban Fábri Zoltán rendező víziójának köszönhető, az első magyar-amerikai koprodukciót ugyanis minden részletre kiterjedően fogta össze. A zenén, a színészeken kívül a díszlet is már-már felülmúlta Molnár regényének világát. A zárójelenetben, ahol szép lassan mindenki elhagyja a grundot, feltűnik maga a környezet is, a macskaköves út és a szecessziós épületek. Ezeket a jeleneteket azonban nem a Pál utcában forgatták. Molnár Ferenc ugyanis a regényében a valós eseményeket írta le azzal, hogy a grundot beépítették.

Kattintson galériánkért!
©

A stábnak ezért új helyszínt kellett keresnie. Üresen álló, a forgatási céloknak megfelelő és bérelhető területet azonban nehéz volt találni az akkori Budapesten. Romvári József, a film díszlettervezője így emlékezett vissza a keresésre: „Csak olyan helyszín jöhetett szóba, ahol a környező házak is a grundközeli, század eleji időszakba visznek vissza bennünket. Ki kellett, hogy nyíljon a környezet, ne csak a grund látszódjon.” Romvári és a rendező Fábri végül a Gogol és a Visegrádi utca sarkán talált rá a legmegfelelőbb helyszínre. A panelházakat már javában húzták fel ezen a részen is, de a forgatás idejére leállt a munka. A díszlettervező szerint ideális helyszínre bukkantak: „a házak, a macskaköves utcák mind ebből a korból valóak voltak. Csak az üzleti homlokzatokat kellett átalakítani: a cégtáblákat, kirakatokat, s a házakon pótoltuk az azóta levert szecessziós stukkókat”.

Ma már persze semmi sem emlékeztet Fábri filmjének lovaskocsis, századfordulós világára, az egykori üres telkeken is házak állnak. A filmben látható sarki fűszeres helyén élelmiszerbolt üzemel, lovaskocsi helyett pedig a 15-ös busz közlekedik az utcában.

A tanú (1969)

Pelikán elvtárs a Szocialista Szellem Vasútjává alakítja a Vidámpark szellemvasútját, a csontzene, halálsikolyok azonban maradnak, mert hát az osztályharc élesedik, így még az elvtársak is be*arhatnak egy kicsit.

 
©

A tanúról már szinte mindent leírtak, és minden sora szállóige lett, de a ’69-es forgatáskor Bacsó Péterék még csak sejthették, mekkora kultuszfilmet készítenek. Már a forgatás sem zajlott zökkenőmentesen, egy ízben le is állították a stábot. Miután a film elkészült, azonnal ment is a dobozba, hogy aztán '79-ben végre a magyar mozik is bemutassák az azóta megunhatatlan szatírát.

Kattintson galériánkért!
©

A Vidámparkból azóta Holnemvolt Park lett, a szellemvasút pedig már nem működik. A koponyák, csontvázak, amelyeket Pelikán Bástya elvtárs képeire cserélt, azonban még megvannak a bejáratnál. Hogy a rémisztő halálsikolyeffekt funkcionál-e még, azt nem tudjuk.

Régi idők focija (1973)

A Csabagyöngye kapusa Madridba igazol, jobb híján Minarik Ede, a mosodás és megszállott focirajongó áll a kapuba. A híres angol kapus, Robinson legendáját követve egy pisztolyt akaszt a kapufához. Akkor használja csak, ha gólt kap.

©
A Régi idők focija a később üzletté váló sport zsengekorában, a húszas években játszódik, akkor, amikor először tűnnek fel a pályák környékén a ravasz játékosügynökök, akik később egészen más irányba viszik a futballközeget. Sándor Pál filmjéhez egy igazi lepukkant, szedett-vedett pályát keresett. Így esett a választás az egykori Törekvés pályára, amelyet ma már teljesen felújítottak, és az egykori legendás játékos, Kocsis Sándor nevét viseli.

A film díszlettervezője, Romvári József később elárulta, hogy a Csabagyöngye öltözőjét, és a lehangoló, összeeszkábált épületet ők építették a pálya mellé. Az összes focijelenetet itt vették fel, itt készültek azok a burleszkbe hajló pályán belüli és kívüli képsorok, amelyek egyszerre tragikussá és szatirikussá tették a Mándy Iván novelláját továbbgondoló filmet.

A filmbéli hangulatot ma már aligha találjuk a helyszínen. A föld helyett rendes gyepszőnyeg, és modern, ülőhelyes tribünök fogadnak minket. A Törekvés pálya modernkori története akkor kezdődött, amikor a MÁV-tól az önkormányzat tulajdonába került a terület. Kőbánya önkormányzata pedig sportcentrumot álmodott a film miatt legendás helyszínre. Jelenleg az FTC használja a páylákat, női labdarúgói játszanak ott, ahol egykor Garas Dezső és Kern András bohóckodott.

©

A kenguru (1975)

„A cucc megvan. Július 6-án, ötkor a Makk Hetesben várlak. Jocó” És Joci tényleg jön, a marlborós szatyorba rejtett cuccal, hogy aztán a Makk Hetes pincére sorban hozhassa a Kőbányaikat, meg a tatárbifsztekeket. És közben, ahogy fogynak a sörök, újabb vendégek érkeznek Jocóhoz, miközben hősünk, Kánya rájön, mit is jelent angolul, hogy Viceroy.

©

A korábban csak operatőrként dolgozó Zsombolyai János ezzel a filmmel egy egész generáció vágyait foglalta filmbe. A kenguru lazaságával, egyszerű történetével, és menő, az akkor legsikeresebb magyar zenekarok (Fonográf, Skorpió, LGT) dalainak beépítésével egy életérzést testesített meg. A film nagy része a kamionos életmód miatt útközben játszódott, de azért Paks és Budapest is szerepet kapott néha a filmben. A Makk Hetesbeli részlet pedig a magyar filmtörténet legemlékezetesebb vendéglős képsorai közé került, valahova a Szindbádban látható maratoni ebéd mellé. Ebből az interjúból egyébként az is kiderül, hogy az azóta elhunyt Zsombolyai János egy másik befejezést szeretett volna a filmnek, amelyben Kánya az osztrák határ felé vette volna az irányt. A hetvenes években azonban ez a kikacsintó befejezés elképzelhetetlen volt.

Kattintson galériánkért!
©

A Makk Hetes azóta is magyaros étteremként hirdeti magát, és bár ottjártunkkor épp zárva volt a vendéglő, azért erősen elcsodálkoztunk volna, ha még mindig Kőbányait adnának a bélszín mellé.

Az ötödik pecsét (1976)

Közeledünk a film végkifejletéhez. Gyuricza véresen, összeverve hazaindul a börtönből, ahol élete legnehezebb döntését kellett meghoznia. Hazaútja igazi pokol. Bombák sűvítenek mellette, házak omlanak össze, ő azonban töretlenül hazafelé tart. A kocsma, ahol cimboráival találkozott esténként, már rég zárva. Még megkapaszkodik egy az utcasarkon álló Krisztus-feszületben, de aztán szinte megtisztulva minden bűnétől, továbbindul.

©

Fábri Zoltán mesterműve az egyik, ha nem a legfontosabb magyar film, mind képi, mind dramaturgiai megoldásaiban. Az ötödik pecsétben minden egyes fénybeállítás, díszlet sugall valamit a nézőnek, és nincs ez másként az apokaliptikus záró képsorban sem. Illés György, az operatőr mindvégig ezt tartotta pályája csúcsteljesítményének. A film nagy részét Józsefvárosban forgatták, a zárójelenethez viszont olyan helyszín kellett, ahol valóban felrobbantottak lebontásra ítélt házakat. A rendezőasszisztens, Tamási János így emlékezett vissza a forgatásra: „A kínzás után Őze kijön. A Délibáb utcában egy kapunál forgattunk, (...)  én megbeszéltem a kellékesekkel, hogy a felrobbantandó házakba tegyenek asztalt, ágyat, matracot meg ilyesmit, mert 'háború van', s 'odabent' még emberek laknak. Még utoljára ellenőriztem, hogy minden rendben van-e az egyik épületnél, de Fábri valamiért sietett, az ilyen nehéz felvételeknél mindig feszült volt, s nem vette észre, hogy nem vagyok ott, intett, hogy lehet kezdeni a robbantást, veszik. A Papi elkapta a karját és rémülten felkiáltott: Állj meg, te, a Jani ott van!...”

A sarkon található kereszt, ahol Gyuriczát játszó Őze Lajos megállt egy pillanatra, még ma is az eredeti helyén van, de nem a Délibáb, hanem a józsefvárosi Koszorú utca végén. Valószínűleg kevesen sejtik, hogy épp a magyar filmtörténet egyik legkatartikusabb pillanata mellett sétálnak el nap, mint nap.

©

Megáll az idő (1981)

Megszólal Elvis Presley-től a Jailhouse Rock, és a ködből lassan kiválnak Pierrék, akik elszántan megindulnak az átkozott iskola felé, hogy aztán ott kiéljék minden frusztrációjukat, és csak romboljanak. Hogy darabokra szaggassák azt a valóságot, ahol az emberek csak úgy tudnak beszélni egymással, hogy „te azt hiszed, hogy nem tudom, hogy te tudod, hogy tudom, tudjuk”.

©

Az alkotóknak a nyolcvanas években kellett megteremteniük a hatvanas évek fuldokló, bezárkozó hangulatát. Ehhez pedig rengeteg trükkre volt szükség, de hogy mindez mennyire jól sikerült, azt jól mutatja, hogy ha bárkinek eszébe jut akár egyetlen kocka a filmből, akkor biztosan egy füstös, sárgás-kékes, homályos kép ugrik be elsőként.

„Ha magamat akarnám ostorozni, a Megáll az idő például tele van hazugságokkal. Mindazok az effektek, amelyek miatt dicsérték a film hitelességét, meg azt, hogy milyen jól jelenítette meg a hatvanas éveket, legalább egy évtizedet összevissza csúsznak az időben” – nyilatkozta önkritikusan Rajk László, a film látványtervezője.

Kattintson galériánkért!
©

Nos, az emblematikus futás helyszínén, az újpesti Attila úton, és az itt található iskola épületénél tényleg megállt az idő, legyen szó a hatvanas vagy a nyolcvanas évek világáról. Az iskola épülete szinte egy az egyben a filmben megismert állapotot tükrözi, a bejárat előtti korlát is ugyanúgy áll. A filmbéli fiatalos lázadás is továbböröklődött, jól szimbolizálja ezt az egyik felsővezetéken árválkodó tornacipő.

Csinibaba (1997)

Felcsendül a címadó dal, Manci felkapja napszemüvegét, Félix a fülébe fújja a cigarettafüstöt, hogy aztán elinduljon a tánc. Szerencsére azonban Simon bá’ még idejében megakadályozza, hogy a nyugati dekadencia az Orczy-kert tószínpadára is betegye a lábát.

©

Az Orczy-kert volt a Csinibaba forgatásának egyik központi helyszíne, a lampionokkal díszített tószínpad pedig a film óriási közönségsikere miatt később is amolyan nosztalgiabuli-helyszín lett. Gyűltek itt össze nyugdíjasok délelőttönként egy kis táncra, mint ahogy a korábban a Gödör Klubot üzemeltető Világveleje is több évben itt tartotta nyári minifesztiválját, ahol a nagyréten rendezett Tankcsapda mellett jól megfért a tószínpadon megtartott, akusztikus Junkies- vagy Kaukázus-koncert is.

Kattintson galériánkért!
©

Tímár Péter rendező szerint (aki első olvasásra még kifejezetten utálta a forgatókönyvet) egyébként a színészek is teljesen átlényegültek a forgatás alatt, volt, hogy jelmezben mentek ki susu-bolondozni a környékre. Az Orczy-kert pedig azóta is őrzi báját, jól megfér egymás mellett a tószínpadon freestyle-ozó focista és a babakocsit tologató anyuka is. A tóban békésen fürdőző teknősökről nem is beszélve.

Moszkva tér (2001)

Bepunnyad a házibuli, Rojálék új címre taxiznak, hátha ott jobb a hangulat. Miközben Petya a leveletkaptamlájfot dúdolja, kiderül, hogy a srácok rossz címre mentek. Mert Orom utca 8. nincs, nem létezik. Mert a tanács elba*ta. Úgyhogy húzni kell innen, mint a vadlibák.

©

A Megáll az időhöz hasonlóan a Moszkva tér stábjának is egy korábbi évtized hangulatát kellett megragadnia, ezért kínosan kellett ügyelni arra, hogy minden egyes részlet, a csalamádés hamburgertől kezdve a Pajtás éttermen keresztül az NDK-s pornókazettákig, 1989 magyar valóságát idézze. Nem lehetett ez másképp a korabeli házibulik felelevenítésével sem. Az Orom utca 8. azóta fogalommá lett, főleg, hogy a valóságban sem létezik, valahol elveszett a 6. és a 10. között. A nem létező címről nemrégiben még a ZUP nevű zenekar is dalt írt, mely az ominózus jelenet megidézésével kezdődik. A dalszöveget hallgatva pedig egyértelmű, a kamucímből szimbólum lett: „Galamblelkű majdnem ország / Egy majdnem üres téren / zászló leng, puszta véletlen / Hogy senki nincs ma épp lenn / Mert a magunkfajta romkocsmába való/ A félhomályban belénk szorul a szó (…) Asztalon ropom, a csillárt fogom / A végállomás az Orom utca 8.”

Kattintson galériánkért!
©

A jelenetet kicsit arrébb, még az utca elején vették fel. Az ominózus téglaépület, ahonnan a szigorú házmester leteremti a fiatalokat, amúgy is elég izgalmas filmes helyszín, nem csoda, hogy Török Ferencék végül itt vették fel a szállóigévé vált mondatokat. Ja, és ha valaki szívesen költözne a környékre, fontos infó lehet, hogy a ház egyik lakása eladó.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A bíróság szerint az állami intézmények nem felelősek a brókerbotrányokért

A bíróság szerint az állami intézmények nem felelősek a brókerbotrányokért

Folytatja a nyomozást a rendőrség a Feneketlen tavi ingatlanmutyi miatt, Lázár Jánost is meghallgatták

Folytatja a nyomozást a rendőrség a Feneketlen tavi ingatlanmutyi miatt, Lázár Jánost is meghallgatták

A Kúria ítéletéből tudta meg Mészáros Lőrinc, hogy közszereplő

A Kúria ítéletéből tudta meg Mészáros Lőrinc, hogy közszereplő