szerző:
Tóth Sándor
Tetszett a cikk?

A ritkának mondható „égi leletet” a konzerválás és digitalizálás után új üzenettartalommal kiegészítve visszahelyezték tárhelyébe. Annak is utánanéztünk, miben látja a jelentőségét a jövőnek szánt üzeneteknek, tárgyi emlékeknek a helyi múzeumi szakember.

A székesegyház felújítása során az északi torony keresztjét újraaranyozásra emelték le még áprilisban. Meglepetésre a kereszt belső ürege egy korrodálódott fémhengerbe helyezett üveg időkapszulát rejtett. Ennek tartalmát júniusban a fehérvári püspöki palotában bemutatták, Mózessy Gergely egyházmegyei gyűjteményigazgató tájékoztatójával. Figyelemre érdemes, hogy a 19. századi kézzel írt dokumentumok közül a legrégebbit 209 éve, 1807-ben helyezték a keresztbe, míg a többiek 1868-ban és 1894-ben keletkeztek, s mind a székesegyház egykori felújításaival kapcsolatosak.

Ezen emlékiratok tartalmazzák az említett évekből az egyházmegyei papság névsorát, valamint a város tisztikarának felsorolását. Az 1868-ból származó dokumentumok között egy nyomtatott kiadvány Fejér megye tisztikarát mutatja be, s mellé helyezték a városi közgyűlési határozatot és jelentést, valamint egy emléklapot. A kordokumentum jellegű íratok egykori elhelyezői fontosnak tartották azt is, hogy az 1868-ban és 1894-ben a tornyon dolgozó munkások névlistáját tudassák az utókorral. A szokásoknak megfelelően pénzérméket is tartalmazott a megtalált kapszula az említett évekből.

Az újraaranyozás után új időtégely került a keresztbe, kiegészítve a jelenlegi üzenettartalommal és pénzérmékkel. Majd miután Spányi Antal megyés püspök felszentelte a keresztet, visszaemelték a székesegyház északi tornyára. Mint azt Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója közölte, a  Pro Memoria dokumentumon túl, az időkapszulába helyezték a rekonstrukcióban résztvevők nevét, a Székesfehérvári Egyházmegye papságának, az Egyházmegyei Hivatal tisztviselőinek listáját, Magyarország állami vezetőinek névsorát, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tisztviselőilajstromát, a Fejér megyei közgyűlés, a Fejér Megyei Kormányhivatal és a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetőinek neveit, valamint  jelenleg használatos pénzérméket is.

Kérdésünkre a múzeumigazgató elmondta: „Megélhettük a múlt, a jelen és a jövő kézzel fogható kapcsolatát, hiszen a múltból nekünk szánt üzenetet olvashattuk el, amit a jövőnek szánt üzenettel egészítettünk ki.”

Megtudhattuk azt is tőle, múzeumuk eddig nem őrzött hasonló időkapszulát, bár feltételezése szerint nem ez az egyetlen a közel 250 éves, nagyon gazdag előzményekkel rendelkező barokk és gótikus stíluselemekből építkező katedrális történetében. Ugyanis elődje az a sírkápolna volt, amelyet Géza nagyfejedelem alapított a 970-es években, majd IV. Béla 1235-ben építtette át bazilikává. Később pedig a törökök dzsáminak használtak, kiűzésük után1688-tól városplébánia lett . Renoválása és barokk átépítése során új titulust kapott, a munkálatok 1771-re fejeződtek be. Újjáépítését a Fehérváron 1777-ben püspökséget alapító Mária Terézia királynő is támogatta. Ettől az évtől székesegyház. A templom 1938 óta XI. Piusz pápa privilégiuma által bazilika ranggal bír.

A nagy múltú építmény 2014-ben kezdődött újjáépítése és környezetének újabb régészeti feltárása mellett a jelentős „égi lelet” eredeti példányait digitalizálták, s az üveghengerrel a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum gyűjteményébe kerültek. Felmerült a múzeumi bemutatásuk lehetősége, de ennek a megfelelő módjáról még nem döntöttek.

Hazai viszonylatban Székesfehérváron kívül máshol is találtak már a megszokottól eltérően nem az építmények alapkövébe, hanem a templomtorony valamelyik részébe elhelyezett időkapszulát. A pécsi székesegyház egyik tornyának kereszt alatti gömbjéből is előkerült hasonló tartalmú üzenet 2009-ben. Az 1886-ban odahelyezett üveghenger kézzel írott pergament tartalmazott az akkori felújításról, valamint magyar és osztrák veretű ezüst- és rézérméket. Legutóbb pedig a 2011-ben felújított tiszaroffi református templom kupolájának csúcsdísze rejtett egy említésre méltó fémtartályt. Benne az 1762-ben épült templomtorony eredeti terveire bukkantak, ebből derült ki, hogy egy későbbi átépítés során „eltűntek” az eredeti toronysisak négy sarkát díszítő fiálék, a kis hegyes tornyocskák.

Mint az említett példákból is kitűnik az időkapszulák eredete sokkal régebbi, de magát a fogalmat csak 1937 óta használjuk. Érdekesség, hogy 1990 óta létezik Amerikában egy szervezet, a Nemzetközi Időkapszula Egyesület (International Time Capsule SocietyITCS), amely kutatja, tanulmányozza a történetüket és világszintű adatbázist hozott létre róluk. Köztük a legkülönlegesebb Helium Monument időkapszulákról a texasi Amarillóban, amelyek egy 18 m magas acélépítmény belsejében találhatók és legközelebb 2018-ban, majd 2068-ban és 2968-ban nyithatók ki. Tartalmuk: könyvek, filmek, érmék és egy projektor, családfák és egyéb hétköznapi tárgyak.

Lehet, mindennek a rendeltetése fejtőrést okoz majd 2968-ban a felfoghatatlanul távoli utókornak?

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!