Bodnár Zsolt
Bodnár Zsolt
Tetszett a cikk?

Az HBO legújabb nagyágyúja lassan építkezik, de megéri kivárni, hogy teljesen elnyeljen a sci-fi és a western elemeit vegyítő világa. Kevés olyan sorozat van, ami ilyen erős gondolatokat ébreszt a nézőben – rejtélyeivel inkább a Lost örököse. Az 1080p sorozatunkban a Westworld című szériát vettük szemügyre.

A sorozatpilot nehéz műfaj. Úgy kell eladni a nézőknek egy koncepciót egy óra alatt, hogy egyszerre vázolják fel a széria alaptémáit és ismertessék meg az évad legfőbb karaktereit, de már egyből pörgessenek is valami jó kis behúzós cselekményt, és egy Westworld kaliberű sorozatnál még a látvánnyal is nyűgözzék le a közönséget. Persze nem minden esetben (Lost, Trónok harca, True Detective stb.), de általában valamelyik tényező kimarad az egyenletből – így volt ez az HBO idei nagy dobásával is.

GIF

Viszont vannak azok a sorozatok, amelyek megszakadnak a pilot embertelen súlya alatt, de a kötelező felvezetés után egy olyan világba vezetnek minket, amelyből kimaradni egyenesen bűn, legalábbis popkulturális értelemben. Ha csak az HBO-nál maradunk, a Deadwood vagy a Drót első részével is meg kell küzdenie az embernek, ha utána nem akarja kihagyni élete sorozatát. De ott van a The Office amerikai változatának példája, amely egy pocsék, de legalább közepes debütáló miniévad után vált a második szezontól kezdve minden idők egyik legjobb komédiasorozatává.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy elmondhatjuk: akármennyire is tetszett vagy nem tetszett a Westworld első része (amely most ingyenesen elérhető az HBO GO oldalán), a folytatástól szinte garantáltan eldobja majd az agyát.

©

Azt talán nagyon nem kell részleteznünk, hogy mekkora hype övezte a sorozatot, mi is többször beharangoztuk, már csak a készítők neve miatt is: J.J. Abrams neve minden esetben hívószó, de a legfontosabb itt mégis az írói-rendezői szerepben feltűnő Jonathan Nolan, aki mára joggal hagyta maga mögött bátyja árnyékát, és lett saját jogon tévés óriás – neki köszönhettük a méltatlanul alulértékelt A célszemélyt is. Na és hányszor halljuk azt az összetételt, hogy sci-fi-western? Nem csoda, hogy messiás-szerepbe kergette magát a Westworld, hosszú hónapokkal a megjelenése előtt.

A projekthez csatolt nevek mellett megnyugtató tény volt az is, hogy Michael Crichton zseniális filmjéből, a Feltámad a vadnyugat című 1973-as hibridből táplálkozik az HBO-széria, de közben mindvégig ott járt a fejünkben: ha az HBO beindítja a hype-vonatot, az tud veszélyes is lenni – gondoljunk csak a True Detective második évadjára, vagy épp az azóta már el is kaszált Bakelitre. Még jó, hogy a nyáron volt egy Aznap éjjel, ami egyből visszaadta a csatorna újdonságaiba vetett hitünket.

A Westworld lényegében egy olyan élménypark működését mutatja be, ahol a látogatók szórakozására programozott, száz százalékig emberszerű androidok várják nap mint nap, hogy a leggazdagabbak kiéljék rajtuk a vágyaikat: kincsvadászatra induljanak lóháton, vadnyugati örömlányokkal töltsék az estéjüket, esetleg szitává lőjenek egy teljes kocsmát. A vendégek hazamennek, a csúcstechnológiás laborban gondosan kimunkált egyedek pedig másnap már semmire sem emlékeznek. Win-win.

©

De az már nem win, ami akkor történik, amikor bekapcsolódunk a sztoriba – ugye, konfliktus, vagy mi. Ne feledjük, a Jurassic Park írójától származik a sztori, persze, hogy baj lesz abból, ha istent játszanak az emberek. Egyrészt feltűnik egy rejtélyes fekete ruhás ember, aki látszólag belülről bomlasztja a rendszert, másrészt az androidok legutóbbi szoftverfrissítése nem úgy sikerült, ahogy eltervezték: a szinte már túl tökéletes emlékképekkel felvértezett lakók elkezdenek rendellenesen viselkedni. Vagy lehet, hogy mégis így tervezték?

Értjük mi, hogy miért lett az új Trónok harcaként promózva a Westworld (összetett világ, sok karakterrel, fantasy-elemekkel), de ha már sorozatos példákat akarunk felhozni, akkor inkább a Lost rejtélyei keverednek a Black Mirror hi-tech világával és a Deadwood vadnyugati szettjeivel. De Stephen King-világok közti Setét torony-könyvsorozata sem áll messze a szériától (ebből épp most forgattak filmet). A szélsőséges formabontásoktól hangos sorozatközegben (legyen szó a kőkemény realista krimi Aznap éjjelről vagy a zsánerbravúros popkult-őrület Stranger Thingsről) persze egy kicsit old-schoolnak is tűnhet a Westworld, de ez egyáltalán nem probléma.

©

A pilotot persze definíciójából adódóan lefoglalja a világ, a karakterek felvezetése, ezért eget rengető sztorira az első órában még ne számítsunk. Cserébe olyan, a kezdetektől fogva megkapó szereplőket kapunk, mint a Westworld fejeseként bemutatott Dr. Ford (Anthony Hopkins) és legjobb programozója, Bernard (Jeffrey Wright), a Fekete Ruhás Emberként félelmetesen brillírozó Ed Harris, az androidkurvák madámjaként működő Maeve (Thandie Newton) vagy a direkt szappanoperás szerelmi szálba keveredő Dolores és Teddy (Evan Rachel Wood, James Mardsen).

Zseniális a kontraszt az Ex Machinát és a Kubrick-filmeket idéző főhadiszállás és a klasszikus-romantikus vadnyugati atmoszférával megtámogatott Westworld helyszíne között, és ebbe a duplavilágba belefér az is, hogy egyszerre legyen jellemző a sorozatra a Nolan-trademark hidegség és a harsány, teátrális western-hangulat.

De ami miatt nagyon sokat fogunk beszélni a sorozatról (és ezért lehet a tévés kivesézés csúcsának tartott Lost örököse), az az, hogy árad belőle az egzisztencializmus. Tudatosan és tudat alatt is. Tudatosan, mert a szereplők maguk is beszélgetnek olyan kérdésekről, hogy mennyire szabad valósághűen ábrázolni az androidokat, vagy egyáltalán szükség van-e az emberekre, ha már tökéletesebbek az általunk kreált lények – de tudat alatt is, mert a néző önfeledten elgondolkodik olyanokon, hogy egy-egy szereplő most ember-e vagy sem, és ha igen, akkor az etikailag hogyan változtatja meg az adott szituációt.

Tehát Westworld nem Westeros, Nolanék nem zsigerelik ki az HBO adta lehetőségeket – gondolok itt a tét nélküli meztelenségre vagy az ész nélküli darabolásokra –, inkább lassan építkezve próbálják úgy bevonni a nézőket ebbe az elképesztően részletgazdag világba (Black Hole Sun és No Surprises, ennyit mondok), hogy aztán az ne eressze őket. És ha a pilot nem is volt olyan lehengerlő, mint azt a hype után várhattuk, 3-4 rész után nem is ereszt.

És akkor 2030-ban egy férfi feleségül vesz egy robotot

Stephen Hawking az űrbe küldené az embereket a szuperintelligens gépek elől, miközben a Google szoftverei már önmagukat tanítják. A 2001: Űrodüsszeia, a Terminátor vagy a Mátrix a szélesebb közönséggel is megismertette a mesterséges intelligencia jelenségét, az utóbbi években pedig egyre valósághűbb filmek készülnek a témában - az ember-gép szerelmet bemutató A nő története például már 15 év múlva valósággá válhat egy tudós szerint.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Túl az 1 000 000 000 letöltésen a legnépszerűbb fordítóalkalmazás

Túl az 1 000 000 000 letöltésen a legnépszerűbb fordítóalkalmazás

Nádas Péter is aláírta azt a Putyinnak szóló levelet, amelyben hírességek követelnek Navalnijnak orvosi kezelést

Nádas Péter is aláírta azt a Putyinnak szóló levelet, amelyben hírességek követelnek Navalnijnak orvosi kezelést

Negyven alatt nem is húztak számot a lottón

Negyven alatt nem is húztak számot a lottón