A Metropolitan Police-szal jogi vitába keveredett Korban ugyanis a saját tulajdonának tartja a síremléket, amelyet először a British Museumnak ajánlott fel eladásra, majd a Bonhams aukciós házon keresztül akarta árvereztetni Genfben. Az árverezés előtti éjszakán azonban a Scotland Yard művészeti és antik egységének nyomozói rajtaütöttek a Bonhams raktárán, és lefoglalták a faragott fekete bazalt kőlapot.

A rendőrség közbelépésében szerepe lehetett a bejruti székhelyű Saadeh Kulturális Alapítványnak, amely arról tájékoztatta az UNESCO-t, hogy III. Adad-ninári asszír király (uralkodási ideje: i. e. 811– i. e. 783) síremléke illegális eredetű, a lelőhely kifosztásából származik.

Annak ellenére, hogy az említett bűnügyi akció még 2014 áprilisában történt, a brit rendőrség a sztélét jelenleg is lefoglalva tartja, és az eljárás bizonyítékaként kezeli. Halim Korban – akit az Issuu elektronikus kiadó szépművészeti tanácsadóként, az orosz és görög ikonok, valamint a bizánci műalkotások szakértőjeként jelöl meg – a Sunday Telegraphnak azt mondta, hogy Sir Bernard Hogan-Howe londoni rendőrfőnök személyesen felelős a sztélé lefoglalására történt intézkedésért, és tervezett eladásának megakadályozásáért.

A műkereskedő nemcsak az egyébként nagyon jelentős értékre, 800 ezer fontra (290,4 millió forint) taksált kőemléket kívánja visszaszerezni ügyvédei útján, de 200 ezer font (72,6 millió forint) kártérítést is követel az árverezés akadályozása miatt.

Az ügy pikantériája egyébként, hogy a szóban forgó kőemlék csak töredékes részlete, pontosabban az alsó fele III. Adad-ninári teljes sztéléjének, a felső része a British Museum tulajdonában van 1881 óta. Minden bizonnyal ezért is ajánlotta fel Korban előbb a múzeumnak megvételre a 2800 éves leletet 2011 novemberében. Csak azután dönthetett a nyílt, aukciós értékesítés mellett, miután a múzeum szakértői gyanúsnak találták a műtárgy eredetét, s elálltak annak megvásárlásától.

Nem ez volt az első eset, hogy a libanoni műkereskedőnek érdekellentéte, konfliktusa támadt a brit hatóságokkal. Korbant az 1970-es évek elején a londoni Heathrow repülőtéren ikoncsempészésen kapták rajta, ez abban az időszakban volt, amikor diplomáciai küldetést teljesített Moszkvában a libanoni nagykövetségen. Akkor lefoglalták tőle az ikonkollekciót, és kiutasították Nagy-Britanniából.

A műkereskedőnek a sztélén kívül már volt vitatott eredetű műkincsügylete, hangsúlyozza a londoni lapforrás: nevezetesen, az általa értékesített Seuso-kincs. Ő volt az egyik kulcsfigurája a késő római kori ezüstkészlet eladásának.

A Scotland Yard műkincses nyomozói azt is kiderítették az eladási bizonylatok, számlák alapján, hogy a 200 millió fontot érő kincslelet minden egyes darabja átment Korban kezén. Ő ajánlotta fel egy londoni galérián keresztül Rainer Zietz régiségkereskedőnek, aki könnyen megtalálta az utat Sir Peter Wilsonhoz, a Sotheby’s örökös elnökéhez, ő pedig Lord Northamptonhoz, akivel közösen vásárolták fel befektetési céllal a Seuso-kincs 14 ismert darabját és a tárolásukra szolgáló rézüstöt.

Az 1974-1980 között Bécsben élt, az ottani Hilton Szállóban üzlettel rendelkező Korban először egyenként, majd egyszerre több ezüstedényt értékesített, egyre emelkedő áron. Feltehetően a római ezüst díszedényekhez a szerb Anton Tkalec érmekereskedőn keresztül juthatott, akivel baráti és üzleti kapcsolatban állt.

Az sem kizárt, a vezető brit művészeti lap, a The Art Newspaper által felfedett dokumentum alapján, hogy Halim Korban a Seuso-készlethez tartozó további darabokról tudhatott. Ugyanis egy fennmaradt értékesítési ajánlatában 187 aranyozott ezüstkanálról, 37 aranyozott ezüst ivókupáról és 5 kisebb ezüsttálról is szó esik.