Még mindig a matematika a mumus – többek között ez derül ki a középiskolai központi felvételi átlageredményeiből. Az Oktatási Hivatalon megjelent adatokat az eduline.hu vizsgálta meg. Ebből az derült ki, hogy a maximális 100 pontból átlagosan 51,2 pontot szereztek nyolcadikosok. Magyarból a maximális 50-ből 32,9, matekból mindössze 18,3 pontos volt az átlageredmény.

A hatosztályos gimnáziumokba jelentkezők átlaga idén is jobb volt a nyolcadikosokénál: 100 pontból átlagosan 64,4 pontot szereztek, magyarból (a maximális 50-ből) 30,6 pont lett az átlageredmény. A matekvizsga viszont meglepetést okozott: idén matematikából magasabb pontszámot szereztek a hatodikosok, mint magyarból: 33,8 pont lett az átlageredmény.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) már a vizsga hétvégéjén felhívta a figyelmet arra, hogy nem jártak túl jól a matekból brillírozó hatodikosok, "az idei hatodikos írásbeli felvételi vizsgán – valószínűleg a tavalyi írásbelit követő felháborodások miatt – egy rendkívül könnyű matek felvételi vizsgával lepték meg a gyerekeket (...) Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem a matekeredmények fognak szórni a felvételi eljárásokban (hiszen azt egy közepes matekos is elég magas pontszámúra tudta megírni), hanem a magyar, ami viszont idén egy kicsit nehezebbre sikerült, mint a korábbi években".

A nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők átlagosan 68,5 pontot szereztek, magyarból 35,7, matekból 32,8 pontot.

Az iskolai felvételik rendszere súlyosan diszkriminál, és nem mér egyenlő mércével – idéztük korábban Gyurkó Szilvia gyermekjogász véleményét. Úgy véli, azok a szülők, akik nem tudnak különórát, korrepetálást, mentorálást, előkészítőt biztosítani a gyereküknek, vagy akik nem tudják a kapcsolati hálójukat megmozgatni annak érdekében, hogy egy kicsit „lejtsen a pálya”, komoly hátrányba kerülnek.

Minden évben felmerül, hogy könnyű vagy nehéz az adott felvételi teszt, ez azonban önmagában nem sokat jelent. Ugyanazt a tesztet írja meg az tehetséggondozó elitiskolába készülő diák, mint a jóval gyengébb színvonalú középiskolába járó társa, és a tesztnek mindkét szinten mérnie kell. Azaz kell, hogy legyen benne olyan feladat is, amit a leggyengébb képességű tanuló is meg tud írni, és olyannak is, amit csak a legjobbaknak van esélye megoldani. Egy jó feladatsort bemérnek, mielőtt élesben kipróbálják. leegyszerűsítve: ha a tanulók nagyjából kétharmada az átlag körül teljesít, akkor jól mér a feladatlap.