Lekörözte négy vetélytársát Enyedi Ildikó filmje, újra magyar Oscar-díjasnak örülhetünk.

Szinte semmi olyat nem mutat Enyedi Ildikó filmje, amit ne láttunk volna már korábban mozivásznon, ám a végtelenül egyszerű történetet olyan formában tálalja a Testről és lélekről, hogy egyszerre nevetünk és hatódunk meg az ember legtitokzatosabb tulajdonságairól mesélő filmen. Joggal bizakodhat a stáb a kedvező nemzetközi fogadtatásban.

- írtuk korábban a filmről szóló kritikánkban. A bizakodás nem volt hiábavaló, a 18 év után új mozifilmmel visszatérő Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása tavaly elnyerte a Berlinale fődíját, az Arany Medvét, sőt a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) rangos díját, az ökumenikus zsűri és a Berliner Morgenpost olvasói zsűrijének díját is.

Majd – első magyar filmként és első nőként – Enyedi Ildikó kapta a sydney-i filmfesztivál fődíját. Herbai Mátét, a világ legjelentősebb operatőri fesztiválja, a Camerimage zsűrije tüntette ki a fődíjjal. Az Európai Filmakadémia tagjai a Testről és lélekről főszerepében nyújtott lenyűgöző alakításáért Borbély Alexandrát díjazták a legjobb színésznőt illető elismeréssel.

Enyedi Ildikó nagyon hosszú idő után rendezett újra nagyjátékfilmet. Még 1989-es filmjével, Az én XX. századommal lett ismert, amellyel a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamerát nyerte el Cannes-ban. Később a Simon mágussal aratott még komolyabb sikert, majd rövidfilmes munkái után a Terápia sorozat epizódjainak rendezőjeként tért vissza. Végül 2015-ben jött a hír, hogy a Filmalap 420 millió forint gyártási támogatást szavazott meg az Enyedi Ildikó rendezésében készülő Testről és lélekről című filmtervnek.

Amikor a forgatáson jártunk, a rendező így jellemezte a filmet: "a Testről és lélekről egy óda az emberhez, ami a megszokottól eltérő módon mutatja be egy férfi és egy nő kapcsolatát, az ösztönvilág és a valóság mezsgyéjén. A négy évszakot felölelő történetben az álomszerű környezet áll szemben a hétköznapokkal."

A legjobb idegen nyelvű film kategóriájában 1956 óta ad át díjat az amerikai filmakadémia. Két évvel ezelőtt Nemes Jeles László Saul fia című holokausztfilmje kapta a legjobb idegen nyelvű film Oscar-szobrát, tavaly pedig a Mindenki nyert a legjobb kisfilm kategóriájában. Utoljára 1963-ban jutott ilyen közel az elismeréshez magyar rövidfilm.