Sodró Eliza: Néha a hallgatás is bátorság
Tehetségesek, öntudatosak, karakteresek és szépek. Cikksorozatunkban bemutatjuk azokat a huszonéves színésznőket, akikre felfigyelhettünk már filmekben vagy tévésorozatokban. Húsz feltörekvő színésznőnek szegeztük neki ugyanazokat a kérdéseket, és mozgóképes tapasztalataik alapján sorba rendezve mutatjuk be őket hétről hétre.
A legmenőbb fiatal magyar színésznők #12
| Név: Sodró Eliza Született: 1990. december 17. Miben láthattuk? The Crown, Egynyári kaland, Tóth János Színházban? Radnóti Színház |
Sodró Eliza tizenkét évesen került először kamera elé a Vadkörték című ifjúsági tévéfilmben, majd remegett a lába az utószinkron közben, mert ott állt mellette Alföldi Róbert. „Próbáljunk meg úgy megszólalni, mint egy ember" – instruálta már akkor Carter doki magyar hangja, aki később több előadásban is rendezte a színésznőt, legutóbb a jelenleg futó Chicago című musicalben. A Telitalálat című filmben Törőcsik Mari játszotta a nagymamáját, Szabó István Rokonokjában Tóth Ildikó szolgálólányát alakította, és feltűnt az Oscar-díjas Mephisto rendezőjének későbbi, Az ajtó című filmjében is.
Az érettségi után egy évig Berlinben élt, német nyelvtudásának az Egynyári kaland második évadában vette hasznát: a Balatonnál nyaraló Katerina nevű német lányként akcentussal kellett beszélnie az angolt. De beszélte már ezt a nyelvet brit akcentussal is, mégpedig a The Crown című Netflix-sorozat Magyarországon is forgatott második évadának egyik részében. Ebben a kosztümös szuperprodukcióban a háromszoros Oscar-jelölt Stephen Daldry (Billy Elliot, Az órák, A felolvasó) rendezte, és az angol királynő férjének, Fülöp hercegnek a nővérét, Zsófia hercegnőt alakította. A soproni Esterházy-kastélyban vették fel a jelenetét, és noha le is szinkronizálhatták volna, a produkció kitartott amellett, hogy Eliza a saját hangján szólaljon meg. A Tóth János című sorozathoz is a második évadban csatlakozott, mint Szilvike, a Rujder Vivien által játszott karakter unokatesója.
Eliza elképesztően játékos, miközben azt vallja magáról, hogy nincs önbizalma, hihetetlen bátran nyúl hozzá helyzetekhez, és mint egy gyerek, olyan örömmel veti bele magát a játékba. Nem fél a kudarctól, mer bármilyen őrült ötletet előhozni, és ha nem fogadom el, akkor sem lankad, már elő is rukkol egy következővel. Folyamatosan izzik körülötte a levegő, elképesztően figyel a partnerére, és mindig képes meglepetéseket okozni. Egyszerre humoros és drámai, díva és gyereklány. Eliza generációja legsokszínűbb színésznője.
– Lakos Nóra, a Tóth János vezető rendezője
Melyik a legkorábbi emléked gyerekkorodból?
Másfél éves vagyok, állunk a kukánál. Anyukám mutatja a cumimat, hogy Eliza, ez már mállik. Ezt a szót akkor hallom először, de értem. Odaadja a kezembe a cumit. Nagyon nem akarok lemondani róla, de tudom, hogy anyukámnak igaza van. Fogom, és kidobom a kukába. Így szoktam le a cumizásról.
Mi zavar a legjobban a külsődben?
Semmi, teljesen elfogadtam magam. Tökre szeretem a testemet, mindennek jelentése van, egy csomó emlék fűz minden kis részemhez. A sebeimet is szeretem. Az egyik a kutyám miatt van, a másik a biciklizéstől. A ráncaimat is, anyajegyeket is, viszonyom van hozzájuk. A kis hashájamat is szeretem, mert az meg arra való, hogy ha majd lesz kisbabám, akkor őt melegítse meg védje.
Melyik szót használod túl sokszor?
„Nagyon”. Nemrég egy velem készült interjút javítottam, és arra lettem figyelmes, hogy már a huszadik „nagyon” van a válaszaimban.
Mikor sírtál utoljára, és miért?
A Chicago bemutatója után, otthon. Nagyon-nagyon stresszes próbafolyamat volt, és valahogy ki kell jönnie a feszültségnek. Egy premier olyan, mint egy vulkánkitörés: minden, amit addig beleraktál, egyszerre csak kirobban.
Melyik tulajdonságodat gyűlölöd a legjobban?
A megfelelési kényszertől szívesen megszabadulnék. Van pozitív oldala is: gyorsan átlátom, hogy ki mit akar tőlem, és jól alkalmazkodom. Igazi túlélő vagyok. De sokszor sodrom magam rossz helyzetekbe. Azon dolgozom, hogy ne tegyem magam függővé mások véleményétől.
Kaptál már olyan kritikát, ami tényleg fájt?
Inkább úgy mondanám, sajnos mindig hatással van rám. Egy-egy próbafolyamat után még instrukcióérzékeny az agyam. Megszokta, hogy a szereppel kapcsolatos jelzőket beépíti a játékba. Ezért akár pozitív, akár negatív, akár semleges egy kritika, másnap eszembe jut színpadon, és elkezd átrendezni. Mióta ezt észrevettem, úgy olvasok kritikát, hogy amikor meglátom a nevem, azt a részt gyorsan átugrom.
Melyik teljesítményedre vagy a legbüszkébb?
Nem tudok kiemelni egyet, mert ami a múltban van, az ott fontos, ami a jelenben, az meg itt. Mindig arra vagyok büszke, amikor átlépek valami határt, amikor át tudok menni egy következő fázisba. Akár az életemben, akár szakmailag.
Mi a visszatérő álmod?
Hogy török vagy arab vagyok. Voltam szultánnak a sokadik felesége, sőt egyszer még dzsinn is, aki minden kívánságot teljesít. Egy fiúnál volt a lámpám, én halálosan szerelmes voltam belé, és csak annyit kértem tőle, hogy vigyázzon a lámpámra, mert ha elveszíti, akkor elveszít engem is. Richtig aznap este elvesztette. Azt is sokszor álmodom, hogy meghalok, és egy másik életben ébredek. Megálmodom a túlvilágot. Az elég izgalmas.
Mindig ugyanolyannak álmodod a túlvilágot?
Nem. Az éppen aktuális hitemtől is függ. Gyerekkoromban mindig a mennyország felé tartó úton voltam, át kellett menni egy nagy szemétdombon, és elrepült fölöttem a télapó, mert ő is a lét és a nemlét határán lakik.
Milyen hiteid voltak?
Katolikus neveltetést kaptam, és amikor kicsi voltam, a nagymamám elmesélése alapján úgy képzeltem el a mennyországot, hogy a dédimamám fekszik egy felhőn, és szorosan mellette fekszik a többi öregasszony, akikkel pletykálgatnak. Alig férnek el, és mindenki csak azzal tud beszélgetni, aki mellette fekszik. Most már elég erősen hiszek abban, hogy nem egy életünk van, ugyanez újra, egy új feladattal. És ha mindegyiket teljesíted, akkor boldogság.
Csalódást okozna, ha állatként születnél újra?
Nem, akkor az a feladat.
Mitől tartasz a leginkább?
A halaktól. Nem bírom, ahogy néznek, de a szagukat sem.
Ha visszamehetnél az időben, hova és mikorra mennél?
Most nagyon jó korban élünk. Ha visszamennék bárhova, biztos, hogy két nap alatt meghalnék valami kórságban. Annyira megszoktuk a jó életkörülményeket, hogy nem értékeljük eléggé. Én néha szánok rá fél percet, hogy örüljek neki.
Melyik dalt szeretnéd, hogy szóljon az esküvődön?
Nincs ilyen dalom, de játsszon zenekar, meg énekeljünk együtt! Meg szeretném, ha apukám táncolna egyet anyukámmal. Mióta elváltak nem táncoltak együtt, pedig régen mindenkit lesöpörtek a parkettről.
Mindenképpen férjhez akarsz menni?
Igen, én azt fontosnak tartom. Ha már úgy döntünk, hogy együtt éljük le az életünket, akkor szerintem fontos a szertartás. Ezek jelentéktelen dolgoknak tűnnek, de emlékszem, mennyire fontos esemény volt nekem, amikor átvettem a diplomámat. Annak meg kellett történnie, hogy felfogjam, hogy valami véget ért. Nem véletlen, hogy meg kell ünnepelni, ha valami új kezdődik el. Fizikailag is átmész rajta, és a lelked is könnyebben fogadja el.
Mikor voltál a legboldogabb életedben?
Van bennem vágy egyfajta boldogságra, és azt szerintem még nem éltem át. Örömök már értek, de az még nem a boldogság. De majd lesz.
Mit csináltál eddig ma?
Fölébredtem, kávéztam, cigarettáztam, felöltöztem, és elmentem egy fotózásra. Kisminkeltek, megcsinálták a hajam, és fotózkodtunk Huzella Julival és Fekete Tibivel egy Pozsonyi úti fodrászszalonban. Aztán villamosoztam, megpróbáltam átadni a helyem egy idősebb hölgynek, de azt mondta, nem ül le, mert akkor fel is kell állni, és az rosszabb.
Melyik film változtatta meg az életedet?
Emlékszem, amikor a szexualitás iránt elkezdtem érdeklődni, nagyon nagy hatással volt rám az Eredendő bűn. Még semmilyen tapasztalatom nem volt a szexszel, és kicsit oktatófilm jelleggel néztem meg azt a filmet véletlenül a tévében. De az utóbbi időben már nincsenek olyan nagy hatással rám a filmek. Színházi előadásból van, ami megfacsar és elgondolkodtat. Például a Vágyvillamos, ami a Radnótiban ment – annak hatására szakítottam az akkori barátommal.
Melyik filmet láttad utoljára moziban?
Anyuval megnéztük a Vándorszínészeket, amiben Martinovics Dorina kolléganőm játszik. Nagyon bírtam, jól beszél erről a közegről, ami ismerős nekem. Az apukám, a kedvese és a hétéves kisöcsém nyaranta egy ilyen jellegű vándorcirkusszal járják faluról falura Szlovéniát és Olaszországot. Apukámnak zöldségesboltja volt sokáig, aztán megelégelte, hogy annyit szívatja az állam meg a különböző adóhatóságok, és kiköltözött egy jurtába a telkére. Mindent magának csinál, van egy kis napkollektor meg szélerőmű, abból nyeri az áramot.
Hol etted a legjobbat életedben?
Horvátországban. Keresztapám átvitt motorcsónakon egy drága helyre, valami gombás kaját rendeltem, és annyira jól volt elkészítve, hogy azt éreztem, minden falat egy mennyország. Nincs már meg az íz, csak az emlék.
Mondj valami meglepő, de igaz dolgot magadról!
Tudok motorozni. Még 17 évesen csináltam meg a jogsit 125-ösre, és motorral jártam be a gimibe Pilisvörösvárról, mert az sokkal gyorsabb volt, mint a vonat. De már nem motorozom. Volt egy balesetem, fényes nappal egy kanyarban belementem egy gödörbe, és ráesett a motor a lábamra. Azóta nem túl jó a térdem.
Miben szeretnél tehetséges lenni?
Szeretnék tudni festeni, mert nagyon jó dolgok vannak a fejemben, csak nem képes rá a kezem, hogy kifejezze. A Tündér Lalában a kislányhoz kerül a tündérkirálynő varázspálcája, és azt hiszi róla, hogy toll. Lerajzolja az elhunyt szüleit, és a pálca úgy festi meg őket, ahogy a kislány fejében vannak. Ez az élmény nincsen meg nekem, azt érzem, hogy béna a kezem.
Mikor voltál a leggyávább életedben?
Nem vagyok gyáva. Inkább úgy van, hogy még nem állok készen egy-egy helyzetre. Olyankor gondolkodom. Néha a hallgatás is bátorság.
Mi a leginkább elviselhetetlen benned hosszú távon?
Az önbizalomhiányom, és minden, amit ez okoz. Például látszólag jó helyzetben vagyok kívülről nézve, de valamitől rosszul érzem magam. Amikor ez eluralkodik rajtam, az kétségbeejtő.
Melyik számot hallgatod a legtöbbet mostanában?
Xavier Ruddtól a Spirit Bird című számot. Ez egy ausztrál csávó, didzseridún is játszik, meg raszta, és azért tetszett meg, mert semmi virgázás nincs benne. Tisztán és egyenesen énekel, és csak az számít, hogy mi a szöveg, mi annak a dalnak a lelke.
Melyik könyvet adtad a legtöbbször ajándékba?
A Momót. A Végtelen történet mellett az a másik nagy gyerekkori szerelmem. De nem sikerült megszerettetnem emberekkel, senkinek nem volt olyan élmény, mint nekem.
Melyik volt életed legjobb koncertje?
Volt egyszer Szombathelyen egy dzsesszkoncert, körben játszottak a zenészek, mi pedig középen ültünk. Ez akusztikusan és élményben is annyira fantasztikus volt. Egy zenetölcsérbe kerültem bele, és minden körülöttem szólt, és bennem.
Van beceneved?
Liza, Lizi. A My Fair Ladyből kaptam a nevemet, Eliza Doolittle a tökéletes tanítvány, a mestere faragja ki, és ebben az értelemben én is borzasztó hűséges vagyok a mesteremhez. A tanár-diák viszony nálam mindig egy nagyon erős kapocs.
Kit tartasz most mesterednek?
Erre nem akarok válaszolni, mert ez csak ránk tartozik.
Cikksorozatunkban az 1990 után született magyar színésznők közül választottuk ki azt a húszat, aki eddig a leginkább észrevetette magát mozifilmekben, tévésorozatokban és kisfilmekben, illetve a közeljövőben várható a berobbanása. A sorozat korábbi részeit itt találja.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
