Markos Györggyel a 73. születésnapja alkalmából a Bors készített interjút. A születésnap azonban nem igazán jelent meg központi kérdésként a beszélgetésben, aminek gyerekkorba nyúló okai vannak. „Nálunk sosem volt divat a szülinapozás felfújása, hogy azt gondoljuk: nekünk minden jár. Maximum a pofád jár, felelte erre mindig az édesapám, Al­fonzó. Amikor ajándékot kapott tőlem, azt mondta: költsd inkább magadra, Gyuri fiam! Nem volt benne álszerénység, ő tényleg így élt. Én is hasonló vagyok: jólesik, ha gondolnak rám, de nem vagyok sem államfő, sem király, nincs mit ünnepelni, hiszen egyik nap olyan, mint a másik” – mondta a humorista.

Az interjúban felidézték az egészségi megpróbáltatásait is, a Markos–Nádas-duónak például háromszor kellett újjászületnie, miután Markos Györgyöt sztrókkal és szívinfarktussal is kezelték a kétezres évek elején, az intenzív osztályt is megjárta.

„A hülye rendszertelen élet, idegesség okozta majdnem a halálomat. Azt hittem, annyira fontos vagyok, hogy állandóan rohantam és hajtottam magam. De az intenzíven rájöttem, hogy Isten kezében vagyok, és a nézőtéren lévő sok mosolygó arc eltűnik. A saját karosszériámat kellett kikalapálnom, és felhagyni a túlzabálással, remélem, most minden kerek” – vont mérleget Markos, akinek vannak ugyan még tervei, de inkább csak nyugalomban szeretne élni: „Nem is tudom, mikor álltam utoljára színpadon. Volt egy pont, amikor azt mondtam: ha valaki eléri az olimpiát, 45 évesen nem megy vissza összeveretni magát a szorítóba. Édesapám nagyon kemény iskola volt nekem, azt mondta: Nehogy azt hidd, te vagy a csúcs, hidd el, jön kétszáz jobb. Most ezt érzem, és okosabb, ha továbbra is a visszavonulás mellett maradok.”