Ez a jövő már a múltunk – Filmes kisokos a hvg.hu-n

A filmtörténet legmonumentálisabb képeit adták nekünk a tudományos fantasztikus alkotások, amelyek ugyan nagyon jól működnek az irodalom szintjén, de igazi életterük a mozivászon lett. Kulturális emlékezetünkből pedig kitörölhetetlenné váltak az Alien-filmek, a Mátrix, a Jurassic Park vagy éppen a 2001: Űrodüsszeia szimfóniája. A hvg.hu 10 részes videoesszé-sorozatában ötperces gyorstalpalókat kapunk a meghatározó filmes műfajokból – Lichter Péter filmesztéta ezúttal a sci-fik univerzumába kalauzol el minket.

Ez a jövő már a múltunk – Filmes kisokos a hvg.hu-n

Videoesszé? Az meg micsoda?

A videoesszék viszonylag új műfajnak számítanak, az elmúlt néhány évben robbantak be és lettek népszerűek a YouTube-on, sőt mostanra már egyes fesztiválokon is kapnak külön szekciót. A hvg.hu tízrészes videoesszé-sorozatának célja a legismertebb filmműfajok rövid bemutatása. A szövegek Kránicz Bence és Lichter Péter tavaly megjelent könyvének, a Kalandos filmtörténetnek a fejezeteiből lettek átemelve, a videók oktatási anyagoknak minősülnek. Az 5 perces videókat Lichter Péter vágta és Máté Bori narrálta.

Lichter Péter szerint minden idők legszebb és legtitokzatosabb filmje egy tudományos fantasztikus alkotás; Arthur C. Clark és Stanley Kubrick szerelemgyermeke, a 2001: Űrodüsszeia. Ez a film "zseniális. Annak ellenére frissen hat, hogy idén lesz 52 éves" – indokolja az esztéta, rendező.

Kubrick űreposza legendásan akkurátus, hiteles sci-finek számított annak idején, noha a jövőnket még így sem tudta megjósolni: "annak a filmnek a jövője már a múltunk" – vonható le a következtetés. Van azonban a filmtörténetnek néhány eklatáns darabja, az úgynevezett "hard sci-fik", amelyekben a tudományos spekulációra az átlagosnál nagyobb hangsúlyt fektettek az alkotók.

Az utóbbi évekből a Csillagok között feketelyuk-ábrázolását például kifejezetten dicsérte a tudóstársadalom, ahogy Alicia Vikander öntudatra ébredő robotlánya is meggyőzte a kétkedőket: a mesterséges intelligencia kérdésének komplex bemutatása miatt jó kritikákat kapott az Ex Machina is. Időnként pedig olyan kínosan ügyelnek a filmkészítők a produkciók hitelességére, hogy akár jövőkutatókat is bevonnak az alkotói folyamatba. "Ha jól emlékszem, ilyen volt Spielberg Különvéleménye, ami egyébként egy Philip K. Dick-novella feldolgozása" – fűzi hozzá Lichter.

A sci-fik legjei között ott találjuk az Avatart és az utóbbi évek Star Wars filmjeit: ezek a 237-275 millió dolláros kiadásaikkal a legdrágább science fiction címet vívták ki maguknak (és ezeket csak az egymilliárd dolláros büdzsével beharangozott Avatar-folyatások fogják überelni).

A sci-fiknek szerencsére sok remek női alakítást is köszönhetünk, gondoljunk csak Sandra Bullockra a Gravitációból, az említett Vikanderre vagy Milla Jovovichra Az ötödik elemből. A filmes szakember szerint ugyanakkor megegyezhetünk abban, hogy "minden idők legnagyobb női sci-fi hőse" azért mégiscsak az Alien-filmekből ismert Ellen Ripley, Sigourney Weaver felejthetetlen alakításában.

Mi ez a pesszimizus, kérem?

Fritz Lang Metropolisza volt az első olyan tudományos fantasztikus film, amely lélegzetelállító képekkel mutatott be egy disztópikus látomást, de általában is elmondható, hogy a science fictionök nem rajonganak a pozitív jövőképekért. Mégis lehet találni néhány optimistább kivételt: "a Star Trek-filmekben például az emberiség valamiféle technológiai felvilágosultság utópiája felé halad, a Holnapolisz pedig az ötvenes évek techno-optimizmusának állít emléket".

Mivel ma egyértelműen egy pesszimista korban élünk, sok pozitív végkifejletre ezután sem számíthatunk. "A globális kataklizmákat jósoló katasztrófa-sci-fik (mint a 2012 vagy a Holnapután) mellett a posztapokaliptikus filmek népszerűsége is nőtt, illetve valószínűleg nőni fog. A klímaválság idején vélhetően ezek a narratívák el fognak szaporodni a jövőben" – jósolja Lichter.

Videoesszé? Az meg micsoda?

A hvg.hu tízrészes videóesszé-sorozatának célja a legismertebb filmműfajok rövid bemutatása. A videók olyan kérdéseket járnak körbe, hogy például mik voltak a horror gyökerei, milyen változáson estek át a sci-fik vagy milyen hatással volt a gengszterfilm zsánerére a hang megjelenése. A videóesszék szövegei Kránicz Bence és Lichter Péter tavaly megjelent könyvének, a Kalandos filmtörténetnek a fejezeteiből lettek átemelve. A száz rövid fejezetből felépülő könyv a filmtörténet legfontosabb műfajait, irányzatait és meghatározó szerzőit mutatja be egy olyan hálózatos szerkezetre felfűzve, amely az egyes fejezetek közötti összefüggéseket is bemutatja.

A videoesszék oktatási anyagnak minősülnek, az elmúlt néhány évben robbantak be és lettek népszerűek a YouTube-on, sőt már fesztiválokon is kapnak külön szekciót.

A hvg.hu-n megjelenő videoesszé-sorozat első része a horrorról szóltmásodik része a westernről, a következőben pedig a thrillerről, a gengszterfilmekről, a trashfilmekről, a romantikus vígjátékokról, a film noirról, az akció filmekről és a fantasyről lesz szó. Az 5 perces videókat Lichter Péter vágta és Máté Bori narrálta.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.