Megcsúszva bár, de átadták a Kossuth-díjakat Dörner Györgyéknek

Megcsúszva bár, de átadták a Kossuth-díjakat Dörner Györgyéknek

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A koronavírus miatt március 15-én nem tudták megtartani az ünnepélyes díjátadót, azonban most, augusztus 20-a előtt pótolták. Kossuth-díjat kapott többek között Káel Csaba, Szombathy Gyula, Dörner György és a Kaláka együttes.

Az államfő kitért arra, hogy a sors különös fordulatából az ünnepélyes díjátadóra idén nem a megszokott napon, március 15-én kerül sor, hanem a következő nemzeti ünnep küszöbén. "Az elmúlt a hónapok nekünk nemcsak az átélt nehézségek miatt fontosak, de alkalmasak arra is, hogy kicsit másként gondoljunk mindarra, amit különben rendre március 15-én szoktunk ünnepelni. Hogy ne csak egyetlen napra figyeljünk. Hogy rácsodálkozzunk 1848-49 hatalmas teljesítményére, amely mindig több volt, mint hangzatos kiáltványok, pompás kokárdák vagy esőcseppek Kossuth kalapján" - jegyezte meg.
Emlékeztetett: Magyarországnak 1848 nyarán előbb volt országgyűlése Pesten, mint alkalmas, méltó épülete hozzá. Ekkor azonban mégis először történt meg, hogy a magyar országgyűlés küszöbét nem a megszokott rendi küldöttek lépték át, hanem választott képviselők. Azon a nyáron a megszerzett önrendelkezés és az áprilisi törvények jegyében először tartottak választásokat Magyarországon.
"Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy 1848-49 nemcsak lelkesítő, felszabadító forradalom, majd sok áldozatot követelő szabadságharc volt, hanem sokak, nagyon sokak elszánt, odaadó, verejtékes - ma már talán csak a történészek számára észrevehető - munkája" - mondta a köztársasági elnök.
Kifejtette, 1848-49 hősei között ott vannak mindazok, akik az új országgyűlésben megalkották a nemzeti önállóság törvényeit, akik nagyon rövid idő alatt a semmiből vadonatúj közigazgatást hívtak életre, nemzeti honvédsereget állítottak fel, akik saját közoktatást szerveztek, utakat építettek.
1848-49 története csordultig teli olyan emberi teljesítményekkel, amelyeken, még ennyi idő távlatából is, "megállhat a világ szeme". És emberekkel, akik becsületes, elsőrangú munkával tették a dolgukat - fűzte hozzá Áder János.
A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát: megalkotni az új hazát, megteremteni annak szabad életét, önálló mindennapjait - emlékeztetett az államfő, hozzátéve: ezért lehetett az 1848-49-ben életre kelt, modern, polgári Magyarország a nemzet hatalmas, bámulatra méltó, közös alkotása, amely legfőbb vívmányaiban túlélte még a szabadságharc végzetes kimenetelét is.
Áder János szavai szerint 1848-49 minden tenni akaró nemzedéknek később is mindig példa és kapaszkodó volt. "Harminc esztendővel ezelőtt, amikor a régóta várt, demokratikus választás küszöbén az ország függetlenségét, önálló életét kellett megteremtenünk, nekünk is mintául, követendő például szolgált" - fűzte hozzá.
Nagy történelmi fordulatból egy emberöltő alatt legtöbbször csak egy, ha akad, de dolgozni, a ránk szabott munkát elvégezni, világraszólót alkotni, a saját talentumokból a közös perselybe dobni békeidőben sem kisebb kihívás - emelte ki az államfő, aki szerint ezúttal is csupa olyan életművet, olyan munkát, kiteljesített tehetséget, jelentős eredményt, sok évtizedes pályafutást, megérdemelt sikert lehet méltatni, amelyen "megáll a világ szeme".
A nemzeti ünnep alkalmából kitüntetettek teljesítménye ugyanúgy gazdagítja az életünket, mint a történelmi hőstettek, az emlékké nemesült áldozatok, hiszen pontosan úgy tanítanak, gyógyítanak, fejlesztenek, szolgálnak, gyönyörködtetnek, kutatnak, szerveznek, szerkesztenek, ahogy tették ezt mindig a legjobbak - méltatta a díjazottakat Áder János.
Orbán Viktor miniszterelnöknek szerdán a rendkívüli európai uniós csúcson kell részt vennie, ezért az ünnepélyes díjátadón nem tudott jelen lenni. Az elismeréseket Áder János Kövér László házelnökkel együtt adta át.

A parlamenti ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt, a rendkívüli európai uniós csúcson van. Az elismeréseket Áder János Kövér László házelnökkel együtt adta át.

Áder kiemelte, hogy a sors különös fordulatából az ünnepélyes díjátadóra idén nem a megszokott napon, március 15-én kerül sor, hanem a következő nemzeti ünnep küszöbén.

 

©

"Az elmúlt hónapok nekünk nemcsak az átélt nehézségek miatt fontosak, de alkalmasak arra is, hogy kicsit másként gondoljunk mindarra, amit különben rendre március 15-én szoktunk ünnepelni. Hogy ne csak egyetlen napra figyeljünk. Hogy rácsodálkozzunk 1848–49 hatalmas teljesítményére, amely mindig több volt, mint hangzatos kiáltványok, pompás kokárdák vagy esőcseppek Kossuth kalapján."

Áder János augusztus 19-én előadott március 15-i beszédében párhuzamot vont az 1848–49-es események és a rendszerváltás között. Előbbi "harminc esztendővel ezelőtt, amikor a régóta várt, demokratikus választás küszöbén az ország függetlenségét, önálló életét kellett megteremtenünk, nekünk is mintául, követendő például szolgált".

A díjazottak listája nem volt meglepetés, mert már márciusban nyilvánosságra hozták azt. Most, a koronavírus-járvány második hulláma előtt azonban volt erre lehetőség Szent István napja előtt. Áder János köztársasági elnök átadhatta a díjakat.

Kossuth-díjat kapott:

A Kossuth-díjat megosztva kapták a Kaláka együttes tagjai, Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs.

Széchenyi díjat-kapott Berlász Melinda zenetörténész, Bitter István pszichiáter, Borhy László Rezső régész, ókortörténész, Buday László orvos-biokémikus, Csiba László Mihály neurológus, Iglói Ferenc, a fizikai tudomány doktora, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, Pálfy Péter Pál matematikus, Simonyi Sándor gépészmérnök, Szőnyi Tamás matematikus, valamint megosztva Horváth Sándor és Pataky Rita építészmérnökök.

 

©

 

A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapott Balog Zoltán volt humánminiszter (ő az átadáson elejtette a díjat), és Bíró Zoltán irodalomtörténész.

A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta Bács Tamás egyiptológus, Fekete Károly orvos, Frank Spengler a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának vezetője, Gáspár Zsolt építőmérnök, Koltay Gábor filmrendező, Kun Miklós történész, Szabó Gábor fizikus, Takaró András lelkipásztor, Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök, Kónya István Kúria-elnökhelyettes, Liszkay Gábor, a Fidesz médiaközpontja, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alapítója, Orosz Ildikó a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke.