„Pécsi Ildikó Gödöllő díszpolgára, Magyarország egyik közkedvelt színésze 80 éves korában távozott az élők sorából. Városa saját halottjának tekinti” – írja a szinhaz.hu. A hírt Gödöllő Facebook-oldala is megerősíti. 

Pécsi Ildikó az utóbbi időben sokat betegeskedett, amióta elhunyt férje, Szűcs Lajos, november közepétől huszonnégyórás felügyelet alá került. "Bár Papa lélekben velem van mindenütt, de hiányzik nagyon, szinte érzem, ahogy belülről emészt a bánat. Tudom, hogy odafönn vár és újra együtt leszünk" – mondta néhány héttel ezelőtt a Blikknek.

Pécsi Ildikó a Hajdú-Bihar megyei Tiszapolgáron született, Nyíregyházán érettségizett, után azonnal jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová első nekifutásra felvették. Már harmadévesen főszerepeket játszott, 1962-ben friss diplomával a zsebében Pécsre szerződött.

Két év múlva Várkonyi Zoltán hívta a budapesti Vígszínházba, ahol kezdetben elkényeztették, aztán elfeledkeztek róla, egyre kevesebb szerepet kapott. A Szent István körúti intézménynek négy év elteltével búcsút mondott és a Komlós János vezette Mikroszkóp Színház tagja lett. Ezután vándorévek következtek: játszott Kecskeméten, a budapesti József Attila Színházban, a Józsefvárosi Kamaraszínházban, a Radnóti Színpadon, majd Miskolcon, Debrecenben és Egerben.

Pályája kezdetén naivaszerepeket kapott, később erős jellemábrázoló képességének és kiváló humorának köszönhetően elsőrangú karakterszínész lett belőle.

Száznál több filmben, tévéjátékban és sorozatban játszott (A Tenkes kapitánya, Az aranyember, Hattyúdal, Veri az ördög a feleségét, Indul a bakterház, Te rongyos élet, Linda, Montecarlo!, Ketten Párizs ellen). Sokat foglalkoztatták a Magyar Televízió kabaréműsoraiban is.

1994 és 1998 között a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője volt, jelentős szerepet vállalt a színészek korkedvezményes nyugdíjának és az 1990 előtt kitüntetett művészek életjáradékának kiharcolásában.

Több mint fél évszázados boldog házasságban élt férjével, az olimpiai bajnok, egykor világválogatott labdarúgó Szűcs Lajossal, aki a legenda szerint akkor szeretett bele, amikor meglátta Az aranyember című filmben.

Művészi munkáját 1976-ban Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művészi címmel, 1987-ben kiváló művészi címmel ismerték el. 2006-ban átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, a Kossuth-díjat 2007-ben kapta meg több évtizedes, nagy népszerűségnek örvendő, sokoldalú művészi munkásságáért, előadóművészi tevékenységéért. 2009-ben lett a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Polgár és lakóhelye, Gödöllő díszpolgára, utóbbi művészeti életében tevékeny részt vállalt. 2011-ben Hazám-díjban részesült, idén februárban a Magyar Filmakadémia életműdíját vehette át.