szerző:
Csatlós Hanna - Czeglédi Fanni - Balla István - Kovács Bálint
Tetszett a cikk?

Biztosak vagyunk benne, hogy minden családnak megvan a maga bejáratott karácsonyi playlistje, amelyre évek óta jól esik fát díszíteni, vacsorát készíteni, ajándékozni. A hvg.hu Kult rovatának is van egy ilyen ünnepi, virtuális „válogatáskazettája”, ám ezúttal szándékosan olyan zenéket tettünk a szalagra, amelyek nem a nagy karácsonyi klasszikusok, a Jingle Bells, az All I Want For Christmas és társainak feldolgozásai. A miénk egy rendhagyó karácsonyi különkiadás Vivaldival, indie zenével, Elvisszel és finn metállal.

Karácsony 2020
A karácsony idén sem marad el, legfeljebb kicsit más lesz, mint ahogy vártuk és ahogy megszoktuk. Kompromisszumokat kell majd kötnünk, talán áldozatokat is kell majd hoznunk, de végül is ez a szeretet ünnepe, és mint ilyen, erős kötelék közöttünk. Sok mindent kibír. Tartson velünk a ráhangolódásban!
Friss cikkek a témában

Sufjan Stevens: Songs for ChristmasSilver&Gold: Songs for Christmas

Rendhagyó karácsonyi zenei lista nem létezhet az indie folk koronázatlan királya, Sufjan Stevens ünnepi dalai nélkül. A detroiti születésű, egyébként hithű keresztény zeneszerző-énekes eleinte a családnak, barátoknak készített karácsonyi felvételeket – feldolgozásokat és saját szerzeményeket egyaránt –, melyekből több csokorra való is összegyűlt, így azokat két eresztésben meg is jelentette. Az eleinte EP-ken kiadott, évek alatt halmozódó karácsonyi dalokat egyszer a kétezres évek elején (Songs for Christmas), aztán 2012-ben (Silver&Gold: Songs for Christmas) jelentette meg egy-egy, képregényekkel, karácsonyi esszékkel, szövegkönyvekkel megpakolt csomagban. Több mint száz számról van szó.

Ami csodálatos ezekben a szerzeményekben, hogy Stevens egyszerre tudja vegyíteni bennük a tradicionális hangzást és az örömzenélést a furcsa, kísérletező, kitekert, ironikus hangulatokkal, miközben az egymástól nem is olyan távol eső boldogság és melankólia határán táncol valahol. Találunk barokk popos kedvességeket a dalok között, eredeti zenéket (Sister Winter, Star of Wonder), a feldolgozásai pedig vagy csodálatosan meghittek és békések (Silent Night, Ah Holy Jesus), vagy teljesen szétforgácsolta azokat a számokat, amelyek a popkultúrában már eleve agyonhasználttá koptak (We Wish You A Merry Christmas). Cs. H.

Destiny's Child: Carol of the Bells a.k.a. Opera of the Bells

Az R&B nem feltétlenül a legkarácsonyibb zenei műfaj, de ha beyoncés csípőmozgással akarnánk megspékelni a karácsonyfadíszítést, és sálként tenni a nyakunkba a fára való boát, akkor van egy tuti tippünk: tizennégy éve már, hogy hivatalosan nincs Destiny’s Child, de azt senki nem tudja elvenni tőlük, hogy Kelly Rowland, Beyoncé Knowles és Michelle Williams egészen parádésan énekeltek. 2001 végén a lánycsapat kijött a sorban a negyedik, de egyetlen ünnepi stúdióalbumával, az 8 Days of Christmas-szel, amelyen néhány saját dal mellett újragondolták a klasszikusokat is.

A tempót, az éneket is R&B-sre hangolták, és nincsenek ugyan nagy meglepetések – a harangok, a száncsengők és a lágy hárfajáték itt is megvan, mint a legtöbb karácsonyi albumon –, de ének szempontjából azért vannak egészen kivételes darabok. Ilyen például a hangszeres kíséret nélküli Carol of the Bells a.k.a. Opera of the Bells, amely néhol nagyon nyugtalanító, de hát az idei év karácsonya sem egyértelműen a nyugodtságról szól. Ez a dal tökéletes aláfestése a mostani bizonytalan és feszültséggel teli ünnepnek, a többi darab viszont tényleg habkönnyű, szinte minden karácsonyi tevékenységhez remekül passzol. Cz. F.

Louis Armstrong

Szerintem a karácsony többek között attól személyes, attól családias, ha kialakulnak saját hagyományok, rítusok, és ezekhez tartjuk magunkat. Ez a zenékre is igaz. Nálunk például sok-sok éve Louis Armstrong szerzeményei adják az egyik visszatérő karácsonyváró zenét. Nem is annyira az olyan nagy slágerek, mint a What A Wonderful World, bár az évtizedek során ez is bekerült a repertoárba, hanem azok a dalok, amelyekhez egy lengyel kiadású bakelit lemezen jutottunk hozzá, még valamikor a 70-es években a Rózsavölgyi lemezboltban. Akkoriban szerezte be a családunk az első – Tesla típusú, csehszlovák – lemezjátszóját, és ahhoz az első lemezeket: egy indiai Beatles-válogatást (Love Songs), a Bee Gees Saturday Night Fever című albumát, egy Skorpió- és egy Omega-albumot, és a már említett Armstrongot. (Volt még egy-két komolyzenei lemez is, de arra csak sokkal később csodálkoztam rá.)

Ezek közül valamiért Armstrong vívta ki azt a családi konszenzust, ami megfelelt annak, hogy mindenki által kedvelt karácsonyi lemez legyen. Hamarosan nekünk az ő trombitajátéka lett az angyalok fúvóskara, a Blueberry Hill készítette elő a Csendes éjt, és az ő általa elővezetett La Vie En Rose-ról ma is beugrik anyám mézeskalácsának illata. Később a gyerekeimnél is folytattuk a hagyományt, és ők is megérezték ebben a New Orleans-i jazzben a karácsonyi hangulatot. Ma már persze nincs meg sem a lengyel album, sem a lemezjátszónk, de automatikusan előkerül Armstrong a gyerekek mobiljából is, miközben a fát díszítjük. Megáll, de legalábbis kitágul az idő, és a zene összehozza a családot a földön és az egekben. B. I.

AC/DC: The Razors Edge

A Grincs figuráját rólam mintázták, azzal a kivétellel, hogy én a film végén se térek jó útra. Valamiért taszít minden, ami kifejezetten karácsonyi, legyen szó színes dekorációkról, ajándékvásárló nagykörutakról – és pláne karácsonyi zenékről. Sőt, ha választani kell, valószínűleg az utóbbival lehet a legmesszebb üldözni a világból, így nem túl meglepő, hogy karácsonykor se a száncsengők kreatív zenei felhasználásától és a legbájosabb plázaslágerektől kerülök békés, boldog hangulatba. Viszont az AC/DC zenéje minden tevékenységhez jól illik a kiszámíthatóan zakatoló ütemeivel és zsigeri hatásával: nemcsak a műfaj minden további lemezéhez, de az élet sok területéhez is alapul szolgál, és ha már rockról van szó, őket talán még a család többi tagja is, úgy-ahogy, el tudja viselni karácsonyfadíszítés közben.

A The Razors Edge pedig nemcsak az AC/DC és a műfaj egyik alaplemeze, ami ráadásul nekem is az egyik első saját rockkazettám volt (átvéve a nagybátyámtól, aki még a rádióból vette fel pár évtizede), de ezen van a rockzene egyik legfontosabb, mondjuk úgy, karácsonyi dala, a Mistress for Christmas, amely a megszokott mikulásos témák helyett arról szól, hogy a költemény elbeszélője nagyon szeretne egy szeretőt kapni karácsonyra, de ez nemigen akar összejönni. K. B.

Elvis Presley: How Great Thou Art

Nálunk, ha már nagyon megcsömörlöttünk a sok Jingle Bell Rocktól, egy ponton mindig átcsúszik a karácsonyi playlist a gospelek közé. Ezen belül is nagy kedvencek Elvis Presley gospelfeldolgozásai. Presley zenéje mélyen gyökerezik a déli vallásos zenében, a gyerekként a pünkösdi-karizmatikus mozgalom szertartásain hallott, feketék és fehérek által egyaránt előadott zenék egész élete és előadói tevékenysége során meghatározták őt. Mindig visszatért a gospelekhez, a nashville-i stúdiófelvételek előtt is vallásos dalokkal melegített be, a 70-es években pedig, a Las Vegas-i lakosztályán többször is vendégül látott gospelénekeseket, hogy esténként közösen énekeljenek. Úgy tudni, hogy a Las Vegas-i cirkuszba belefáradt Elvis még az utolsó napjaiban is gospel-feldolgozásokon dolgozott.

Valószínűleg a megnyugvást és a feltöltődést egyaránt ez a zenei közeg hozta el a számára, amire egy ilyen brutális 2020 után nekünk is szükségünk van. Az 1967-es How Great Thou Art című albumot ajánljuk, melynek címadó dala Grammy-díjat is nyert. Cs. H.

Vivaldi: Guitar Concerto in D major RV 93

Biztos tele van a Vivaldi-univerzum szebbnél szebb darabokkal, amelyek a karácsonyi vacsora vagy a Jézuska érkezéséig tartó várakozás alatt szólhatnak, nekünk egy csodálatos Szendrey-Karper László által játszott gitárhangverseny a visszatérő lecsendesítő zene. Épp zeneiskolába jártam klasszikus gitárt tanulni (nyilván rockgitárt választottam volna, de olyan nem volt – így utólag: szerencsére), és hogy kellően motivált legyek, kaptam egy lemezt Vivaldi gitárhangversenyeivel, amiből az egyik a D-moll koncert volt.

Ez tényleg égi muzsika, egy lelket lecsendesítő csoda volt, ami gyorsan a karácsonyi időszak slágere lett a családunkban. Később néhány részének (kissé átdolgozott változatát) módom volt megtanulni játszani, sőt még később tanítani is. Akkor sem feledtem, amikor már azt hittem, hogy tényleg a rock and rollban teljesedhet ki ez a hangszer (legalábbis csajozni biztos sokkal hatékonyabb zenekari imázzsal, mint egyedül ülve, egy csöndes, intim hangszerrel, komolyzenét előadva). Minden karácsony emlékeztet erre a gyönyörű zenére azóta is. B. I.

Bugge Wesseltoft: It’s snowing on my piano

Ha a szenteste mély, nyugodt csöndjének mégis hangjai lennének, akkor azok Bugge Wesseltoft zongoráján szólalnának meg. A norvég jazz-zongorista első szóló albuma 1997-ben egy karácsonyi lemez lett, melynél békésebb és egyúttal meditatívabb ünnepi albumot keresve sem találnánk. A lemezen vannak saját szerzemények és tradicionális norvég karácsonyi dalok feldolgozásai is, melyek épp olyan leheletfinomak, tiszták és könnyedek, akárcsak a megmérhetetlen súlyú hópelyhek.

Szinte transzcendentális élményt nyújt a zongorista játékát hallgatni, amelynek foglalt helye van a norvég karácsonyi slágerlistákon. A lemez ötlete az ACT kiadó vezetőjétől származik, akinek Ardy Strüwer It’s snowing on my piano című festményéről jutott eszébe, hogy ki kéne adni egy ünnepi albumot. Wesseltoftot kérte fel a feladatra, és az album végül olyan jól sikerült, hogy a jazz kiadónak mind a mai napig ez az egyik legsikeresebb megjelenése. Cs. H.

Finntroll: Midnattens Widunder

„Happy music is shit” – hirdeti a The Devil’s Trade nevű egyszemélyes magyar zenekar egyik lemezcíme és pólója, amiből biztosan vennem kellett volna már egyet, hogy decembertől januárig mindennap azt hordjam. Ez a másik oka az alapvető Grincs-hozzáállásom mellett, ami miatt nem bírom a karácsonyi dalokat: az a dallam, amit mosolyogva is el lehet énekelni, nem nekem való.

Úgyhogy ha már hideg tél, hó, fagy és pogány eredetű keresztény ünnepek, meg némi vidámság, én részemről inkább maradok a polkával felturbózott finn black metal együttesnél, a Finntrollnál és az ő első lemezüknél, a Midnattens Widundernél (nagyjából: Az Éjfél Teremtményei), ha már úgyis az északi pogány törzsek és a keresztények középkori csatáiról szól az egész. Nem mintha értenék a finnül elkárogott szövegből bármit is. Igaz, arra biztosan nem megfelelő ez a lemez, hogy a családdal andalodjunk el rajta a töltött káposzta romjai fölött csillagszóróval. Vagy hát legalábbis ritka az ilyen család, becsülje meg, akinek ilyenje van. K. B.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Kult

Indul az új karácsonyi dalok rohama

Még egy olyan évben is, mint 2020, születhetnek új karácsonyi slágerek. Ezen a napon Kerry Ellis és Brian May debütált új, csilingelős alkotással.

Die Welt: Szorul a hurok Donald Trump körül

Die Welt: Szorul a hurok Donald Trump körül

Idén már 18-an haltak meg lakástűzben Magyarországon

Idén már 18-an haltak meg lakástűzben Magyarországon

362,6-os euróárfolyamra gyengült a forint

362,6-os euróárfolyamra gyengült a forint