Két év kihagyás után visszatért a Sziget Fesztivál is, ahova a lehangoló idei VOLT és Balaton Sound után kicsit félve mentünk ki. Különösen, hogy a Sziget Zrt. cégvezetője, Kádár Tamás mintha már előre mentegetőzni akart volna, amikor podcastunkban azt mondta, ez az év nem az újrakezdésről, hanem az elmúlt 3 év lezárásáról fog szólni. Aztán kiderült: a Hajógyári szigeten ugyan sok minden változott – az árak például biztosan –, de abban már az első nap után is biztosak lehetünk, hogy a Sziget nem fog csalódást okozni idén sem.

Az első nap headlinere Dua Lipa volt, aki a Future Nostalgia című albumának turnéján ejtette útba Budapestet. A koszovói származású londoni énekesnő 2020-ban kiadott, második albumával gyakorlatilag minden zenei díjat megnyert, amit lehetett – köztük három Grammyt is. Ennél a koncertnél semmi nem adhatta volna meg jobban az alaphangot a Covid-búcsúnak szentelt fesztiválnak, ugyanis a Future Nostalgia épp azon a héten jelent meg, amikor Európa-szerte bevezették a kijárási korlátozásokat. A lemez turnéja is 2020 nyarán lett volna, és Dua Lipa akkor is jött volna a Szigetre – már ha az nem marad el –, így azonban a pop-rajongóknak be kellett érniük azzal, hogy szórakozóhelyek helyett otthoni takarítás vagy (banán)kenyérsütés közben tomboltak a Love Again-re.

Dua Lipa a nagyszínpadon

Túry Gergely

Most szerdán azonban a Nagyszínpad előtti teret megtöltötte a tömeg, a nagy visszatérést annyira várta a közönség, hogy pár órával Dua Lipa színpadra lépése előtt a szervezők bejelentették a telt házat. A színpad átrendezése közben Sziget-himnusz helyett idén a Disney által szponzorált „kiss cam” szórakoztatta – vagy inkább hozta kínos helyzetbe – a nagyérdeműt: az amerikai sporteseményekről ismert szokás annyiból áll, hogy aki látja magát a kamerán, az megcsókolja a mellette állót, ez néhány kivételtől eltekintve leginkább szekunder szégyent okoz.

A szerdai koncert tökéletesen egyben volt, akadt itt minden, amire egy headliner produkciójánál számítani lehet: lézershow, konfetti és rengeteg tánc. A We’re Good előtt még egy rajzfilmet is láthattunk a kivetítőn, amint Dua Lipa felúszik a tenger fenekéről, majd a szám közben egy hatalmas homár táncolt a popdíva mögött. Az énekesnőnek sok erőssége van, de a tánc épp nem tartozik ezek közé, ám ahogy ível felfelé a karrierje, úgy fejlődik ebben is, egy-két csípőringatással és szexuálisan túlfűtött mozdulattal elég jól tud kompenzálni – különösen, hogy a ruhája és ő maga is mindig tökéletesen néz ki.

Dua Lipától nem állnak távol a politikai kiszólások sem, néhány napja hazájában (a pristinai Sunny Hill fesztiválon) a koszovóiak vízumszabadságáról beszélt, és látogatása alatt találkozott az ország elnökével is, aki egyben Koszovó tiszteletbeli nagykövetének nevezte ki. A Sziget első napján ehhez képest visszafogta magát, bár az amúgy Elton Johnnal közös száma, a Cold Heart alatt azért előkerült egy Pride-zászló. Feminizmusról szóló, Boys Will be Boys című dalát pedig úgy konferálta fel, hogy azt emlékeztetőül küldi a nőknek: ne hagyják, hogy a szexista megnyilvánulásokat megússzák a férfiak.

Teljesen megtelt a nagyszínpad és környéke

Túry Gergely

A szám egyik, alapvetően férfiaknak szóló sora egyébként így szól: ha sértőnek érzed ezt a dalt, valamit nyilvánvalóan rosszul csinálsz – itt úgy tűnt, a tömegben kicsit mintha elhallgattak volna a férfiak. Az előttünk lévő sorban legalábbis biztosan, bár – mint az pár perccel később kiderült – ők azért, mert módosult tudatukat utolérte a gyomruk is, de az irónia így is jelen volt, ha már a színpadon is erről énekelt Lipa.

A látvány is hűen tükrözte a profizmust, a Levitating alatt előkerültek a Holdra emlékeztető óriás gumilabdák, az utolsó szám refrénjénél pedig elsültek a konfetti-ágyúk is. A zárószám a Don’t Start Now volt, az utolsó sornál Dua Lipa belenézett a kamerába miközben azt énekelte, „walk away, walk away now”, majd elsötétültek a fények, az előadó lesétált a színpadról, és ezzel megkezdte nyári szabadságát.

A produkció legnagyobb hátránya azonban éppen a fent említett profizmus volt: azon kívül, hogy köszönetet mondott a Szigetnek, amiért ők voltak az első fesztivál, akik bíztak benne, és odaadták neki a headliner sávot 2018-ban, semmi tökéletlen, azaz emberi nem volt az egészben. Dua Lipa ugyanis még az arcára ragadt tincseket is elegánsan söpri ki az arcából, olyan magassarkúban táncol végig másfél órát, amire már ránézni is fájdalmas, és látszólag még olyan alapszükségletei sincsenek, hogy vizet igyon.

Ezzel szemben az előtte a FreeDome (korábban A38 sátor) helyszínen fellépő Role Model azzal nyerte meg magának a közönséget, hogy magához ölelt egy vizesüveget, és azt mondta, szüksége van egy kis drinky-drinkyre, majd azzal búcsúzott: ad egy kis időt mindenkinek, hogy átérjen „Dula Peepre”, ami a headliner elmémesült beceneve.

Role Model szerint egyébként az amerikai közönség a poros nyomába sem ér a budapestinek. És ha már por: az aszály nyilvánvalóan a Szigetet is utolérte, az utolsó nagyszínpados koncertről távozó tömeg olyan porfelhőt generált, amit korábban legfeljebb a fesztivál utolsó napjain tapasztaltunk, alig lehetett látni, és rengetegen kaptak köhögőrohamot is. Néhányan vagy előre gondolkodtak, vagy megszokásból hoztak magukkal maszkot, mindenesetre ők jártak jól, ugyanis azok elég jól szűrték a port.

Ropják a lányok a Rüfüs de Sol koncert alatt

Túry Gergely

Ezzel szemben a szervezők látszólag teljesen el akarják felejteni a pandémiát, semmivel nem volt több szappan – vagy annak hiányában kézfertőtlenítő állomás – mint korábban.

Korábban megírtuk, hogyan alakult át idén a helyszín, és bár vannak jelentős változások, azokhoz egy nap alatt gyorsan hozzá lehet szokni. Egy fokkal zavaróbb, hogy sokkal kevesebb dekoráció lóg a fákról, vagy éppen a K-hídról, amit idén egész egyszerűen nem díszítettek fel. Hiányoznak a világító lámpabúrák és esernyők a színpadokat összekötő sétányokról, és még a kitelepült éttermek is egységes – elég unalmas – arculatot kaptak.

Aki nem elég bátor hozzá, hogy a Hajógyári-szigeten töltse az éjszakát, az alaposan gondolja át, hogyan jut majd haza. A HÉV-en a szokásos tömeget kell elviselnie, de valószínűleg még ezzel is jobban jár, mintha taxival menne: késő este hatalmas sorokkal kell számolni, szerdán még jóval az utolsó nagyszínpados koncert után is közel másfél órát vártunk a fuvarra. Ráadásul a forgalmat is kicsit máshogy irányítják, a taxik minden esetben az alsó rakparton indulnak el, ahonnan legkorábban a Margit hídnál tudnak feljönni, így aki véletlenül nem arra tart, bosszankodhat az extra költségek miatt. De legalább a sofőr garantáltan rádiót fog hallgatni, ahonnan mi más szólt volna szerdán este, mint Dua Lipa.

A HÉV-en is tömeg volt, de a taxikért hosszan kígyóztak a sorok

Túry Gergely

Mindezek ellenére van, ami kicsit sem változott: rengeteg holland, még több részeg ember, lábtaposás, kiöntött italok, a színpadokhoz közel pedig kisebb verekedések is várnak a látogatókra. És ami a legfontosabb, a hangulat is a régi, a mintegy 95 ezer látogató láthatóan három év alatt sem felejtette el, hogyan kell önfeledten ugrálni a legnagyobb slágerekre.