Nyáry Krisztián, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója a Népszavának adott interjút, amelyben azt mondta, nagyjából fél, de inkább egy év múlva lehet választ adni arra a kérdésre, hogy a Libri MCC-s felvásárlásával változik-e a Líra könyvpiaci helyzete. Nyáry Krisztián úgy véli, hogy a magyar könyvkiadói piacnak nincs domináns szereplője, a Libri sem az. Nyáry szerint egyelőre az sem látszik, hogy a szerzők tömegesen kiadót váltanának. „A szerző nem egy áru, neki szabad akarata és döntése van” – mondta, hozzátéve, hogy sokan kivárnak, mert lojálisak azokhoz a szerkesztőkhöz és kiadói szakemberekhez, akikkel az előző könyveiket készítették.

Nyáry Krisztián ugyanakkor azt mondta, van benne aggodalom, „hiszen egy korlátlan pénzmennyiséggel rendelkező, az állam egyik leágazásának tekinthető szervezetéről van szó.

Antropológiai optimizmussal megspékelt üzleti logikával abban bízom, hogy senkinek nem érdeke egy jól jövedelmező céget ideológiai okokból megbolygatni.

Az optimizmust és a logikát többek között arra alapozza Nyáry, hogy a könyvpiac szerinte nem olyan, mint a kulturális szféra egyéb területei, „ahol láttuk, hogy a politika milyen rombolásra képes”. Míg a filmgyártás vagy a színházi szféra nem képzelhető el domináns állami szerepvállalás nélkül, addig a könyvet az olvasó fizeti meg a pénztárnál, „a mi piacunk erre az alapvetően kereslet-kínálati, közgazdasági alaptételre épül” – magyarázta.

Nyáry azt is kifejti: „A jogszabály olyan tágan fogalmaz, hogy a fél szépirodalomra vonatkozik. Hiszen a homoszexualitást még a Biblia is »megjeleníti«, nem is beszélve az »öncélú szexualitásról«.”

A Lírának viszont meg kellett fizetnie azt a 12 milliós bírságot is, amelyet azért kapott a kiadó, mert nem fóliázott be egy homoszexualitást megjelenítő könyvet. Nyáry korábban a hvg.hu-nak azt mondta, minden rendelkezésükre álló jogi eszközzel fel fognak lépni a bírságról szóló határozat ellen, mint fogalmazott, „ez a büntetés első látásra is nagyon aránytalannak tűnik”. A Népszavának arról beszélt, hogy aggasztónak találja a két éve beiktatott és a piaci szereplőkkel azóta sem tisztázott, „gyermekvédelmi” (ahogy Nyáry fogalmaz: homofólia-) törvényt és annak betartatását célzó ellenőrzések megkezdését. Nyáry szerint a 20. század közepe óta soha nem voltak ennyire erősek a könyvek betiltását, bezúzását vagy cenzúrázását követelő politikai mozgalmak. „Újra Savonarolák veszik le könyvesboltok és könyvtárak polcairól a világnézetüknek nem megfelelő könyveket” – fogalmazott. Szerinte ez nem más, mint kultúraellenesség.

Mégis, minek a nevében kezdjük cenzúrázni százéves könyvek kényelmetlenné vált részeit?

Az angolszász világban terjedő könyvátdolgozási hullám Agatha Christie és Ian Fleming művei mellett Roald Dahl Magyarországon is népszerű regényeit is elérte. Miért nem jó, ha a gyerekolvasókat burokban tartjuk? - erről, valamint az átszerkesztések következményeiről, a választás szabadságáról beszéltünk gyermek- és ifjúsági irodalmat jól ismerő szakértőkkel.