Ismét látogatható az a tengerpartszakasz, amelyet a Vezúv i. sz. 79-es kitörésekor temetett be a vulkáni hamu a dél-olaszországi Herculaneumnál – írja a The Guardian.

A partszakasz azután nyílt meg újra a nagyközönség előtt, hogy az elmúlt években több ásatás folyt a területen, majd visszaállították az eredeti állapotát: homokot hordtak a területre, hogy a régészeti parkba látogatóknak olyan élményt nyújtson a város, mint amilyen a Vezúv kitörése előtt lehetett.

A város egyik leghíresebb leletegyüttese az egykori csónakházban talált háromszáz csontváz: a település lakói a Vezúv kitörése elől menekültek ide, a tengerhez, abban a reményben, hogy megérkezik Plinius hajóflottája. A parancsnok próbálta kimenteni a Pompejiben és Herculaneumban élőket a vulkánkitörés előtt, de ő maga is meghalt a kitörés nyomán felszabaduló mérges gázoktól.

Herculaneum Pompejitől nem messze fekszik, és bár kevésbé híres, ajánlott útba ejteni. A romjait a XVIII. század elején fedezték fel újra. Régészeti feltárása csupán az 1980-as, 90-es években kezdődött, ekkor találták meg a város melletti egykori csónakházakban az emberi maradványokat. A leghíresebb lelet a nyolcvanas évekből egy női csontváz, a „gyűrűs hölgy”, amely az ujján található gyűrűkről kapta az elnevezést. Ezután 30 évig szüneteltek az ásatások, mígnem 2021-ben megtalálták egy 40 év körüli férfi csontvázát, mellette egy táskával a legfontosabb tárgyaival, nem messze a csónakházaktól.

Az amerikai Smithsonian Múzeum egy videóban mutatta meg a csónakházat:

Az ókori tengerpartot fekete színű vulkanikus homok borította, amelyből egy-egy tufaszikla emelkedett ki. A parton nem csak tengerészeti tevékenység folyt, rámpákon lehetett felmenni a partról a tengerre néző házakhoz.

A Vezúv kitörésekor a szakértők szerint 80 kilométer/óra sebességgel érkezett a 400 fokos tűzfelhő Herculaneum felé az éjszaka közepén, akiket ez elért, azonnal meghaltak. Ezután a vulkáni hamu belepte a várost, konzerválva a holttestek, a velük lévő állatok csontvázát és az eszközeiket.

Az ókori strand egyedülálló hely, amelyet most próbálnak a tenger áradásától megóvni, hogy olyan állapotban legyen megtekinthető, amilyen annak idején lehetett – mondta Francesco Sirano, a herculaneumi régészeti park igazgatója.

A Kétszázéves Ház egyik freskója

ELIANO IMPERATO / CONTROLUCE VIA AFP

A régészek szerint Herculaneum sokkal gazdagabb település lehetett, mint Pompeji volt egykor: pazar, freskókkal és mozaikpadlókkal díszített villákat tártak fel. A leghíresebb ezek közül az 1938-ban megtalált Kétszázéves Ház. Számos más tárgyra is leltek a kutatók Herculaneumban, így például fabútorok maradványaira és elszenesedett papirusztekercsre is, amelyről áprilisban a régészek bejelentették, hogy Platón görög filozófus halálának körülményeit részletezi.