A MAB döntően befolyásolja a magyar felsőoktatás működését, feladata a magyar egyetemeken folyó képzések külső minőségbiztosítása. Gyakorlatilag az Oktatási Hivatal (OH) által kirendelt szakértőként a MAB feladata értékelni az különböző egyetemi szakokat. Egy forrásunk szerint „mint egy engedélyezési ítélethozó bírósági testület” hoz döntéseket az új szakok indításáról, alapításáról, illetve az egyetemi tanárok kinevezéséről.

Ezért is volt nagyon furcsa, hogy a honlapja szerint február óta nem hozott határozatokat a testület, azaz négy hónapja az OH nem adott ki – legalábbis a MAB által akkreditált – szakindítást, szakalapítást és egyetemi tanári kinevezéseket. Utóbbiról most az olvasható a honlapon, hogy

legközelebb csak jövő januárban lehet ilyen pályázatokat beadni.

Lapunk információi szerint Csépe Valéria MAB-elnök a magyar felsőoktatási intézmények rektorainak írt június 28-i levelében azt írta, hogy a testület tagjainak mandátuma február végén lejárt, így azóta nem működött a MAB. Ezt az állapotot egy június 18-i jogszabály rendezte oly módon, hogy bár a MAB új tagjainak kijelölésére október 31. napjáig nem kerül sor, a már kinevezett, február 29-én lejárt mandátumú tagok megbízatása addig meghosszabbodik.

Az immár (újra) felhatalmazott tagokkal (bár a MAB honlapján még most sincsenek feltüntetve, kikből áll a plénum) június 28-án tartották meg az első ülést, elkezdődtek az értékelési folyamatok, de a feltorlódott ügyek és a nyári szünet miatti várható csúszások miatt a rektoroktól türelmet kért Csépe Valéria.

A négy hónapos leállásáról és a leveléről megkérdeztük a MAB-ot. Annak igazgatója, Mosolygóné dr. Gődény Ágnes megerősítette, hogy az elnök június 28-án a felsőoktatási intézmények köztársasági elnök által kinevezett rektorainak küldött tájékoztatást. Azonban, mint írta, a levél tartalmáról és az ahhoz kapcsolódó információkról felvilágosítást adni nem tud, mivel mi nem vagyunk címzettje a levélnek.

Az új szakok indítása, alapítása az Oktatási Hivatal jogköre, de a MAB ellenőrzi azok minőségét, és az esetek döntő többségében figyelembe veszi azt. Ez azonban nem kötelező, volt már arra példa, hogy MAB-határozat nélkül is döntés született, ez azonban nem jellemző.

Forrásaink szerint a négy hónapos leállás nem érinti a már meghirdetett, szeptembertől induló képzéseket, de a februárban induló keresztféléves vagy a jövő tanévben induló képzéseket igen, azaz elképzelhető, hogy a csúszás miatt nem tudják elindítani egyes egyetemek a tervezett képzéseiket.   

„Ez senkinek nem jó. Ez csak azt eredményezi, hogy semmi új ne történjen, ne fejlődjön a magyar felsőoktatás. Elvesztegettünk egy évet” – foglalta össze egy forrásunk, mivel járt a MAB-leállás.

Úgy tudjuk, hogy július 11-én díszülés keretében ünnepli a MAB a 30 éves születésnapját.

A MAB-nak a felsőoktatási törvény szerint egyébként húsz tagja van. Kilenc tagot delegál a felsőoktatásért felelős miniszter, kettőt az MTA, egyet a Magyar Művészeti Akadémia, hármat a rektori konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. Nem lehet a MAB tagja rektor vagy kancellár. A delegált tagokat – a miniszter előterjesztésére – a miniszterelnök bízza meg.