Látogatóba tért haza Szász János rendező, miután négy éve a családjával Amerikába emigrált, amikor a rendőrség házkutatást tartott a házukban. Most egy interjúban beszélt az eljárásról és arról, bár még mindig van benne sértettség, megérte elköltözni az országból.
A világhírű Breuer Marcell mellett két, eddig alig ismert berlini magyarnak is kulcsszerepe volt a bauhausos csőbútorok elterjesztésében. Véletlenek sora segített nemrég a történet kibogozásában.
A sakk királynője című film februárban kerül fel a streamingplatformra.
Nyolcvanéves korában hunyt el a szociológus hosszan tartó betegség után.
A 45. Magyar Filmszemlén is marad az ezerforintos jegyár, új helyszínként becsatlakozik Puzsér Róbert kávézója, és a nemrég elhunyt Tarr Béláról is megemlékeznek.
A NER színházi potentátja kultúrharcos interjút adott.
Közel tíz év után véget ért a Netflix legnagyobb sikersorozata. A befejezés szükségszerű volt, ám a fináléban a készítők által beígért „nagyon komoly mozis történetmesélés” helyett mégis a Stranger Things leggyengébbre sikerült évadát kaptuk.
A színésznő szerint nemzeti érzületei és kereszténysége miatt gúnyos megjegyzések érték a szakmában.
Tom Segura és felesége a Karib-tenger partján ragadt.
Kollektív bűnösnek kiáltották ki, kitelepítették és a tulajdonuktól is megfosztották Csehszlovákiában a német és a magyar lakosokat a második világháborúban a megszállók által elkövetett pusztításért. A megtorlást szolgáló, máig érvényben lévő Benes-dekrétumokat a Fico-kormány újból élesítette.
A fáradtság gyakran nem egyéni gyengeség, hanem társadalmi állapot. A gondoskodás, a láthatatlan munka, a női test kiszolgáltatottsága és a gyógyulás rutinjai sokszor ugyanarra a kérdésre futnak ki: meddig lehet bírni? A Trafó Galéria Tinta a tejben című kiállítása nem kínál válaszokat, de tükröt tart elénk: kimerültségről, sérülékenységről, ápolásról.
Érzelmi érték című filmjében Joachim Trier a pszichothrillerek idegborzoló eszközeivel jeleníti meg a félelmet, az önutálat és az önimádat kavargását.
Az írót egy EU-s kiadványban kérdezték arról, hogyan állnak a magyarok az Európai Unióhoz: Tóth Krisztina úgy véli, Orbán ezeréves félelemre játszik rá azzal, hogy veszélyként mutatja be a nemzetközösséget.
A Nobel-díjas író, Tarr Béla állandó alkotótársa a New York Timesnak küldte el nyilatkozatát a Kossuth-díjas filmrendező halálával kapcsolalatban.
Az első Krasznahorkai–Tarr-filmet pénteken fogják adni az M5-ön.
Minden magyar király viselte azt az ereklyét, amelyet most különleges biztonsági intézkedések mellett kellett kiemelni a vitrinjéből, hogy még a restaurátorok se érjenek hozzá közvetlenül.
Tarr Béla még Krasznahorkai Nobel-díja miatt tette elérhetővé korábban csak töredékeiben ismert, elveszettnek hitt rövidfilmje egyetlen kópiáját. A film épp a meghalásról szól.
Szabó Simon végül nem lett Tarr Béla narrátora, Reisz Gábor pedig egy fontos leckét tanult a legendás rendezőtől.
A tudományos élet jó közeg a krimihez – mondja Kristóf Luca kutató, aki tudományos munkái után a Halál az Akadémián című krimivel állt elő. A fordulatos történetben az MTA-elnök választása előtt megölnek egy fiatal, ellenzéki érzelmű kutatót. De hogy kerül egy kortárs krimibe politikai szál? Miért nézik le a bölcsészeket, társadalomkutatókat a politikusok? És miben hasonlít a tiszás elit a fideszeshez?
