A tanulmány címszavakban sorra vette a technológiai fejlődés külpolitikai összefüggéseit. Másodikként megvizsgáltunk egy-két olyan trendet, amelyek szorosan kötődnek a technológia fejlődéséhez, illetve az alkalmazkodás részét képezik. Ezt követte a nanotechnológia gazdasági-társadalmi hatásaival foglalkozó fejezet.
[1] Az utolsó fejezet elvi és gyakorlati ajánlásokat tartalmazott.
Ebben az összefoglalóban a külpolitikai stratégia szempontjából legfontosabb (első) fejezet néhány tézisét emeljük ki.
Mivel a külpolitika és a technológia összefonódása egyre szorosabb [2] , amerikai mintára javasoltuk, hogy a Külügyminisztérium hozzon létre egy „tudomány- és technológiapolitikai tanácsadó”-i posztot, illetve főosztályt a minisztériumon belül. A Külügyminisztérium tudomány- és technológiapolitikai tanácsadójának feladata (1) a szakértői kapcsolatrendszer megszervezése, és a tudomány-és technológiapolitikai külügyi stratégia kidolgozása (2) a tárcaközi együttműködés szervezése és koordinációja ezen a területen, továbbá, hogy (3) belföldi és nemzetközi szemináriumokat, műhelymegbeszéléseket szervezzen az egyes technológiai területek külpolitikai vonatkozásairól, és (4) figyelemmel kísérje ezeken a rendezvényeken elhangzott javaslatok utóéletét; (5) jelentéseket készítsen a folyamatos monitoring munka eredményeiről, (6) javaslatokat tegyen nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatban, (7) kutatási pályázatokat írjon ki, (8) megszervezze a Külügyminisztérium alkalmazottainak képzését, továbbképzését a technológiai fejlődés külpolitikai vonatkozásainak témájában.
Az egyéb ajánlások között szerepelt, hogy (1) aktívabb részvételre van szükség a tudomány- és technológiapolitikai vonatkozású nemzetközi együttműködésekben. (2) Magyarország nem engedheti meg magának, hogy feltörekvő technológiai területeket elhanyagoljon, más országok demonstrációs hatását figyelmen kívül hagyja. Sürgős szükség lenne hazai nanotechnológiai stratégiára, illetve vízió megfogalmazására és kommunikációjára az összes feltörekvő tudományterületen. (3) Gazdaságdiplomáciai szinten stratégiai prioritásként kell kezelni a K+F nemzetköziesedéséből fakadó lehetőségek kihasználását. Diplomáciai eszközökkel is intenzíven kellene támogatni, hogy Magyarország legyen a K+F-tevékenységek kihelyezésének egyik fontos célországa. (4) Tárcaközi együttműködés kezdeményezésére van szükség a nemzetközi tapasztalatok hazai átültetésének elősegítése érdekében. A hazai tudomány- és technológiapolitikai vízió kidolgozása és megvalósítása nem szabad, hogy csupán a GKM és az Oktatási Minisztérium illetékességi körébe tartozzon, a Külügyminisztérium aktív szerepet kell játsszon ebben.
[1] A tanulmány nem szakkérdéseket tartalmazó tudományos kiskáté kívánt lenni, hanem a technológia fejlődésével összefüggő társadalmi, gazdasági változások elemzése. Az egyetlen kivétel a nanotechnológia, amelynek e tanulmányban külön fejezetet szentelünk, főként azért, mert a biotechnológiával ellentétben erről az interdiszciplináris tudományterületről Magyarországon ma még kevés írásos információ áll rendelkezésre.
[2] Vö: Globális problémák (pl. klímaváltozás, az ózonréteg vékonyodása, globálisan terjedő fertőző betegségek). Nemzetközi külpolitikai – szabályozási – tudományos – technológiai együttműködést igényel a technológiai fejlődés negatív mellékhatásainak és a fejlődésből fakadó instabilitásnak a kivédése; vagy az a célkitűzés, hogy napjaink új technológiái valamilyen mértékben a legszegényebb országok elmaradottságának mérséklését is elősegítsék. A technológiai fejlődés számos gazdasági következménye is diplomáciai segítséget, párbeszédet igényel (a technológiai fejlődés versenypolitikai vonatkozásai, vagy az a tény, hogy a fejlődés következtében felgyorsul bizonyos gazdasági tevékenységek kitelepülése, ami bilaterális feszültségeket okozhat).
