1. A világgazdaságban nem kerül sor drasztikus mozgásokra, és a jelenlegi trendek folytatódnak. Ennek megfelelően továbbra is az Egyesült Államok marad a fejlett országok közül a meghatározó növekedési központ, Kína gyors felzárkózása folytatódik, egyre jelentősebb keresleti tényezőt jelentve, ami elősegíti a nemzetközi gazdaság gyors ütemű fejlődését. Ez a környezet a termelés oldaláról általában növeli a politikai biztonságot is, s kedvező külső feltételeket teremt a magyar gazdaság növekedési lehetőségei számára.
2. A nemzetközi környezetben az ellentétek kezelhetetlenné válnak, az amerikai dollár nagymértékben leértékelődik, az USA növekedési üteme jelentősen lelassul, ami az európai gazdasági fejlődés lehetőségeit is nagymértékben rontja. Az USA és Kína közötti gazdasági ellentétek felerősödnek. Ebben az esetben a nemzetközi gazdasági és politikai feltételek romlásával a kelet-európai periféria lehetőségei is egyre kedvezőtlenebbé válnak. Ezzel egyben a gazdasági protekcionizmus is növekszik, a komparatív előnyök, s az egyes országok belső adottságai (pl. méret, tényezőellátottság, földrajzi helyzet) válnak ismét meghatározóvá. Ez a fejlemény kedvezőtlen lenne a világgazdaság fejlődési lehetőségeire, s egyben előnytelen feltételeket teremtene a nyitott magyar gazdaság számára is.
3. Az Európai Unió sikeresen alkalmazkodik a nemzetközi feltételekhez, kohéziója erősödik, a belső gazdasági korlátok megszűnnek, a térség egységes politikai szereplőként képes fellépni. A következő évtized vége felé új technológiai áttörésre kerül sor (pl. biotechnológia, nanotechnológia s ezek határterületei), ami Schumpeteri értelemben vett kreatív rombolást indít el. Ez hosszabb távon új alapokra helyezi a gazdasági növekedés feltételeit, s gyorsuló nemzetközi növekedését alapozhat meg. Ebben a környezetben a technológiai fejlődéshez való alkalmazkodás képessége, egyes országok rugalmassága, nemzetközi integráltsága a gazdasági sikerességnek talán még az eddigiekhez képest is fontosabb feltételévé válik.
A magyar gazdaság termelési oldalról történő biztonsága bármely szcenário megvalósulása esetén is néhány tényező révén növelhető:
1. Annak tudatos figyelembevétele, hogy napjainkban a versenyképesség és növekedés hordozói azok a globális vállalatok, amelyek képesek tevékenységüket világszinten optimalizálni. Éppen ezért a nemzetközi vállalati hálózatokba való integrálódás jelenti a stabil gazdasági növekedés alapfeltételét, ehhez képest a különböző ágazati ösztönzési politikák, a KKV-szektor alkalmazkodásának és fejlődésének előmozdítása hasznos kiegészítő eszközt jelenthetnek a stabil növekedés feltételeinek biztosításához, de önmagukban nem elégségesek azok megteremtéséhez.
2. A gyors növekedés fenntartásához nélkülözhetetlen a megtakarítások és beruházások magas szinten stabilizálása, annak ellenére, hogy a nemzetközi finanszírozás lehetőségei a korábbi évtizedek némiképp zártabb világgazdasági feltételeihez képest jelentősen könnyebbé váltak. Ez fontos feltétele lehet Magyarországon a dinamikus gazdasági fejlődésnek.
3. A szűkebb kelet-európai régióba, elsősorban Délkelet-Európába irányuló tőkebefektetések támogatása, a hazai KKV-k tevékenység- és piacbővítésének elősegítése, valamint a magyar gazdaságnak a nemzetközi keresleti feltételekkel összhangban lévő szerkezeti alkalmazkodásának tudatos előmozdítása hozzájárulhat a kedvező növekedési feltételek biztosításához, a növekedés kedvező hatásainak szélesebb népességre való szétterítéséhez.
