A tanulmány a nemzetközi terrorizmusnak és a szervezett bűnözésnek a nemzetközi biztonságra és Magyarország biztonságára gyakorolt hatását vizsgálja.
Ennek során mindenekelőtt olyan kérdéseket vet fel, olyan elméleti fogódzkodókat kíván nyújtani, melyeket megfontolásra érdemesnek tart a magyar külkapcsolati stratégia elkészítésekor.
A tanulmány – néhány módszertani, definíciós és szemléleti probléma felvetését követően – helyzetelemzéssel folytatódik, melyben a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés biztonságpolitikai relevanciájának globális, regionális és hazai vonatkozásait vázolja fel, valamint számba veszi a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelem eszközeit is ugyanezeken a szinteken.
Ezt követően a nemzetközi terrorizmusnak és a szervezett bűnözésnek a nemzetközi biztonságra és Magyarország biztonságára gyakorolt jövőbeni hatásával kapcsolatos dilemmáit próbáljuk felvázolni, majd azon elvekkel és értékekkel kapcsolatban vetünk fel két kulcskérdést, melyeknek a magyar külpolitika általi követését kívánatosnak tartanánk az említett két biztonságpolitikai kérdéskör kapcsán.
Tanulmányunk ötödik részében – egyfajta összefoglalásként – néhány elvi és gyakorlati javaslatot fogalmazunk meg a magyar külpolitika számra a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni küzdelem kapcsán. Ezek közül két kérdést tekint kulcsfontosságúnak.
Egyrészt a Magyarország biztonságával foglakozó releváns dokumentumok terrorizmussal kapcsolatos részeinek felülvizsgálatát és – szükség esetén – differenciáltabb újrafogalmazását az ország tényleges terrorfenyegetettségének tükrében. Ezek ugyanis – a tanulmány szerint – sokkal inkább kötődnek a nemzetközi elvárásokhoz, mint az ország tényleges terrorfenyegetettségének mértékéhez. E dokumentumoknak érzékeltetniük kell azt, hogy miközben globális szinten kétségtelenül növekedett a terrorfenyegetettség, Európának pedig a korábbiaknál komolyabb kihívást jelent a terrorizmus globális típusa, Magyarország továbbra is a világ kevésbé terrorfenyegetett régióihoz tartozik, ahol elsősorban a terrorizmussal összefüggő egyéb kihívások elleni küzdelem és a nemzetközi együttműködés áll a terrorizmus elleni tevékenység homlokterében.
Másrészt a terrorizmusról felhalmozott tudás és terrorizmus elleni küzdelem marketingjének erősítését, különösen a közvéleményt formáló politikai elit és a média képviselőinek körében. Fontos lenne elérni azt, hogy az említettek képesek legyenek helyi értékén kezelni a terrorizmus jelenségét, megfelelően interpretálni Magyarország terrorfenyegetettségét, továbbá hogy tisztában legyenek annak káros következményeivel, ha a terrorizmus kérdését – és általában a biztonsággal összefüggő kérdéseket – indokolatlanul és szakszerűtlenül bevonják a napi politizálásba, illetve a médiumok közötti hírversenybe.
