Az első Auguszt cukrászda 1870-ben nyílt a mai Dózsa György téren, majd az alapító 1881-es halála után az özvegy vezette a családi vállalkozást, amelyet 1901-ben fia, Auguszt József vett át. Ő nyitotta meg 1907-ben a Krisztina téri főüzletet, ahol a selyemtapéták, velencei csillárok, vörös márvány lapú mahagóni bútorok között fogyaszthatta a közönség a finom teákat, süteményeket, drazsékat, pralinékat, csokoládékat, a télen is árusított fagylaltokat. A Hidegkúti úton nyitott, japánkerttel ellátott teraszos Auguszt Pavilon Budapest kedvelt uzsonnázó-vacsorázó helye volt a nyári szezonban a húszas-harmincas években.

A cukrászda a háborúban súlyosan megrongálódott, az újjáépített helyiségekben Auguszt Elemér folytatta az ipart 1947-től az 1951-es államosításig. Helyén a mai napig az önkormányzati tulajdonban lévő, bérlő által üzemeltetett Déryné cukrászda működik. Auguszt Elemér 1956-ban a Fény utcában nyitott újra önálló kis cukrászdát, amely az utóbbi években kibővült, és ifj. Auguszt József vezetésével viszi tovább a családi hagyományokat. 1993-ban Auguszt Olga kikölcsönözte a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumtól a Krisztina téri egykori üzlet megmaradt berendezését, amely ma a Kossuth Lajos utcai cukrászdájában látható.

A Gerbeaud pesti versenytársaként tartották számon a Rákóczi úti Hauer cukrászdát, amelynek elődjét Kasselik Nándor alapította 1890-ben, s akkoriban csak egyetlen helyiségből állt. Kasselik halála után 1896-ban az özvegy feleségül ment Hauer Rezsőhöz, aki átvette a cukrászda vezetését, s 1899-től már Hauernak nevezték az üzletet és a céget. Ő vásárolta meg az épület további helyiségeit, 1901-ben uzsonnateremmel bővítette az üzletet. A műhelyt csokoládé- és bonbonüzemmel bővítette, nagy teljesítményű hűtők és fagyasztók, kakaóbab megmunkáló gépek, habfúvók és kávéfőzők könnyítették a munkát. Hauert 1920-ban - Gerbeaud halála után - a cukrász ipartestület örökös díszelnökévé választották. Híres terméke volt a cukrászdának a Hauer-krémes, a sarokház, valamint az ananász és marcipán ízesítésű tejszínes sütemény, jegelt tejszínhabtortát is ott gyártottak először az országban.

Az államosítás után 1949-ben a Cukrászati Gyár vette át a kezelést, 1956-tól a VIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat, majd 1970-től a Kelet-pesti Vendéglátóipari Vállalat üzemeltette Erkel cukrászda néven. A privatizációt követően az Orient Kft.-é lett, a következő évek során a hajdani díszes cukrászdát szinte a téglákig lecsupaszították, végül a Hemingway Holding Rt. 1991-ben bezárta az üzletet. Miután az államosított Hauer-ingatlanok Józsefváros tulajdonába kerültek, 1999-ben pályázatot hirdettek: a tulajdonjogot a Hauer márkanév használatával együtt 2000-ben a Friss Gyorsfagyasztott Pékárugyártó és Forgalmazó Kft. kapta meg, s a 2002-ben ismét megnyitni tervezett üzletbe várhatóan egy Hauer-unoka is beszáll.

Pest-Buda legrégebbi cukrászdájának tartják a budai Várban, a Szentháromság utcában 1827-ben Schwabl Ferenc által nyitott kis üzletet, amelyet az alapító három évvel későbbi halála után az özvegyet feleségül vevő Richter Lénárd vezetett tovább. Az ő idejében készült a cukrászda máig meglévő, védetté nyilvánított biedermeier berendezése, s az ő nevéhez fűződik a linzer sütemény, melyet egyik törzsvendége, Linzer Rudolf főhadnagy tiszteletére készített. Halála után segédje, Müller Antal folytatta az ipart, akinek lányát a cukrászdában inaskodó Ruszwurm Vilmos vette feleségül 1884-ben, s ő vezette a boltot 1922-ig. Ruszwurmot a hazai cukrászat egyik vezető egyéniségeként emlegették, üzlete igen kedvelt volt a két háború között is, amikor már korábbi segédje, Tóth Ferenc állt a bolt élén. A cukrászda az 1951-es államosítás után is megőrizte a Ruszwurm nevet, ma az üzlet a kerületi önkormányzat tulajdona, a bérlő a Szamos Marcipán érdekeltségébe tartozó cég.

További magyar márkák története itt