Tetszett a cikk?

A franciaországi Champagne megyében sajátította el a múlt század második felében a pezsgőkészítés tudományát az 1858-ban Szabadkán, földbirtokos családban született, Grazban is tanult Törley József, aki Reimsben alapította első pezsgőgyárát.

Hazalátogatva Budafokon járva felismerte, hogy Promontor termelési és kereskedelmi szempontból kiválóan alkalmas pezsgőgyártásra, ezért megvásárolta a régi Savoyai uradalmat, s 1882-ben "Törley József és Tsa Pezsgőgyára" néven, francia szakemberekkel és gépsorokkal, tizenegynéhány munkással hozzálátott "pezsgőbor készítéséhez az egyedüli francia módszer szerint".

A millenniumi kiállításon már udvari szállítóként szerepelt, s később nemesi előnevet is kapott. Pezsgője egyre népszerűbb lett, a gyár termelése 1905-ben már egymillió palack, s még Párizsba is exportál. Csantavéri Törley József 1907-es halála után felesége és rokonai vezetik a gyárat, melyet az egyik legjobban gépesített hazai üzemként tartottak számon, mely az elsők között ismerte fel a reklám szerepét. Hirdetéseit a pezsgőfogyasztás elegáns miliőjének szinte művészi ábrázolása teszi ma is vonzóvá.

Az 1949-es államosítás után a háborús károk miatt csak 1951-ben kezdődött újra a pezsgőgyártás. A gyár - mely volt tröszt, vállalat és kombinát - Hungarovin Borgazdasági Kombinát néven működött és többek között Törley márkájú pezsgőt is gyártott. A kombinátot 1992-ben vásárolta meg a német Henkell  Söhnlein cég, s 1997 óta működik a Henkell  Söhnlein Hungaria Kft., mely 100 százalékos tulajdonosa a Törley pezsgőket ma is gyártó Hungarovin Borgazdasági és Kereskedelmi Rt.-nek.

A Törley legnagyobb hazai riválisa a promontori üzem egykori pezsgőmestere, a reimsi Louis Franois által 1886-ban, a Törley üzem tőszomszédságában "Louis Franois et Co. Budafok" néven alapított pezsgőgyár volt. Franois 1895-ben felvette a magyar állampolgárságot, s köztiszteletben álló gyárosként tíz éven át Budafok bírája volt, Ferenc József renddel és francia becsületrenddel is kitüntették, s ő is megkapta az udvari szállító címet, s a magyar nemességet.

A két üzem versengése az alapítók halála után is folytatódott, ennek köszönhető, hogy megerősödött a hazai pezsgőgyártás, s egymást túllicitálva születtek a kitűnő márkák. A háborúban az üzem teljesen elpusztult, 1949-ben pedig állami tulajdonba vették az ingatlant. A Hungarovin 1982-ben újra életre hívta a Franois márkát miután megvette a névhasználati jogot az örökösöktől. Ma a Franois-t is a Henkell tulajdonában lévő Hungarovin gyártja, legismertebb márkája a Franois President brut.

További magyar márkák története itt

Milliárdokkal támogatja egy új balatoni luxushotel építését az állam

Milliárdokkal támogatja egy új balatoni luxushotel építését az állam

A lipcsei János-passió is az internetre költözik nagypénteken

A lipcsei János-passió is az internetre költözik nagypénteken

Seres László: Mintha kialakult volna a nyájimmunitás a demokráciával szemben

Seres László: Mintha kialakult volna a nyájimmunitás a demokráciával szemben