Az amerikai diplomáciának ősszel kilenchetes konzultációkkal sikerült elérnie, hogy a BT november 8-án egyhangú szavazattal elfogadja 1441. számú határozatát, amely tömegpusztító fegyvereinek felszámolására szólítja fel Irakot. A New York Times vasárnapi száma szerint lehetséges, hogy a sivatagi hadviselésre legalkalmasabb februári hónap közeledtével az Egyesült Államoknak ismét meg kell nyernie majd az öt újabb BT-tag szavazatait.
Január elsején Németország, Spanyolország, Pakisztán, Chile és Angola került be a testületbe nem állandó tagként Írország, Norvégia, Szingapúr, Kolumbia és Mauritius helyett. (A BT tagja marad még egy évig Bulgária, Szíria, Mexikó, Kamerun és Guinea.) A távozók - Mauritius kivételével - támogatták Washington iraki politikáját. A nem állandó tagoknak nincs vétójoguk, de szavuknak súlya lehet: az arab világban fontos üzenete volt annak, hogy november 8-án Szíria is igent mondott az iraki határozatra.
A NYT szerint bizonytalan Németország hozzáállása, ha a háború ügye a Biztonsági Tanács elé kerül, ahol februárban Németország tölti be a testület soros elnöki tisztét, amikor az amerikai diplomáciának esetleg arról kell meggyőznie a kételkedő BT-tagokat, újakat és régieket, hogy elegendő bizonyíték szól a háború mellett. Gerhard Schröder kancellár az őszi választási kampányban leszögezte: akkor sem küld német katonát Irakba, ha az ENSZ jóváhagyja a háborút. (MTI)
Szaddám Huszein szerint az ENSZ-ellenőrök kémkednek