A volt kormányfő péntek reggel a Hír Tv-nek adott nyilatkozatában bejelentette: aláírta a Fidesz átalakításáról szóló egyetértési nyilatkozatot és így hivatalosan is kandidál a szervezet elnöki posztjára. Orbán szerint nem az a kulcskérdés, hogy ki lesz a Fidesz elnöke, hanem az, hogy milyen utat választ magának a párt. A politikus hangsúlyozta, hogy a Fidesz a belső szerkezeti átalakítás mellett jelentős tagtoborzásra készül, és kiemelte, hogy az új párt jelentős mértékben támaszkodik majd a polgári körökre. Orbán reményét fejezte ki, hogy a polgári körök tagjai közül sokan csatlakoznak majd tagként a néppárttá alakított Fideszhez. A politikus szerint a Fidesz májusi kongresszusáig meg kell szervezni a párt különböző, tudományos, nyugdíjas, diák, munkavállalói tagozatait.
Harminckét fideszes politikus - csaknem valamennyiük a parlamenti frakció tagja - nyilatkozatban fejezte ki egyetértését azzal, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Pártot nyitott, széles néppárttá alakítsák. Az Orbán Viktor volt kormányfő és a Fidesz nyolc alelnöke által aláírt dokumentum szerint ezt a változtatást az Európai Unió politikai fórumain a magyar nemzeti érdekek érvényesítésében való helytállás, illetve a magyar közéletben bekövetkezett változások igénylik. A fideszes politikusok úgy látják, hogy a párt szervezeti életének súlypontját a választókerületekbe kell helyezni. "A Fidesz elkötelezi magát a teljes nemzeti-polgári erők szervezeti egysége mellett, amelyet a polgári értékek sikeres politikai érvényesítése szempontjából kikerülhetetlennek tart, mindazonáltal a Fidesznek önmagában is alkalmassá kell válnia az egységes magyar nemzet felemelkedésében hívő és ezért tenni kész polgárok erejének összefogására" - fogalmaznak az egyetértési nyilatkozat aláírói.
Korábban Orbán azt ígérte, hogy még január végén választ ad a felkérésre, hozzátéve, hogy csak akkor vállalja el a szervezet vezetését, ha a párt átalakításával kapcsolatos teendők az ő munkáját kívánják meg. "Nyilvánvaló, hogy a Fidesz mostani átalakítása egyúttal egy későbbi nagy, a teljes jobbközepet, a nemzeti, keresztény, polgári érzelmű választóközönséget magába fogadni tudó politikai egység kiépítésének irányába vezet" - szögezte le január közepén Orbán Viktor, aki szerint szerint a Fidesz kapuit "minden korábbinál szélesebbre kell tárni mind szellemi, mind személyi, mind pedig szerkezeti értelemben". Orbán Viktor január 27-én már úgy nyilatkozott, hogy csak abban az esetben vállalná a posztot, amennyiben a Fidesz elszánja magát arra, hogy egy magyar méretekben mérve is közepes erősségű, taglétszámú és szervezettségű pártból valódi néppárttá alakuljon át.
Az exkormányfő a Fidesz átalakításának szükségességét az ország uniós csatlakozásával indokolta: szerinte az Európai Parlamentben a magyar érdekeket csak erős bázissal rendelkező pártok képviselhetik eredményesen a különböző frakciókban. "Kicsi választási pártokkal nem lehet a magyar érdekeket képviselni" - nyilatkozta Orbán január 14-én.
Orbán Viktor 1993 áprilisa és 2000 januárja között töltötte be a Fidesz elnöki posztját. 2000 elejétől - amikor a Fidesz a miniszterelnöki és a pártelnöki poszt szétválasztásáról döntött, 2001 májusáig Kövér László, majd 2002 júliusáig Pokorni Zoltán volt a párt elnöke. A pártot 2002 nyara, Pokorni Zoltán lemondása óta ügyvezető alelnökként Áder János irányítja. (MTI)