A Földközi-tenger medencéjének közepén fekvő köztársaság közel 400 ezer lakosából 270 ezer választópolgárt várnak az urnák elé. A mindössze 316 négyzetkilométer összterületű állam politikai életét két párt uralja: az uniós csatlakozást támogató kormánypárt, a konzervatív Nacionalista Párt és az uniós tagság helyett a Svájc és az EU közötti kapcsolatok mintájára kialakítandó, "egyszerű" partneri viszonyt preferáló, ellenzéki Máltai Munkáspárt (MLP). A nacionalisták álláspontját osztja a zöldek parányi pártja, a Demokratikus Alternatíva, valamint 31 társadalmi és szakmai szervezet is. A két nagy párt vetélkedésére vezethető vissza Málta EU-tagjelöltségének hosszú története is: a szigetország már 1990 júliusában beadta csatlakozási kérelmét, amelyet az 1996-98 között kormányzó munkáspárt visszavont, de a hatalomba visszatért nacionalisták "reaktiváltak". (Brüsszel egyébként már régen kész lett volna soraiba fogadni Máltát.)
Bár a legutolsó közvélemény-kutatás eredményei szerint az uniós tagságot támogatók többségben vannak, a bizonytalanok és a válaszadást megtagadók magas aránya miatt közel sem biztos, hogy az igen szavazatok győznek. Februárban a megkérdezettek 51,9 százaléka helyeselte az EU-csatlakozást, 1 százaléknyival kevesebben a januárihoz képest. Az ellenzők aránya 4,7 százalékponttal 19,2 százalékra csökkent ugyan, de a bizonytalanok tábora 17,5 százalékról 26,4 százalékra bővült. Máltán nagy valószínűséggel még a nyár elején előrehozott parlamenti választásokat tartanak, ha az ügydöntő referendumon az igen szavazatok győznek. Ugyanis az április 16-án Athénban aláírandó csatlakozási szerződést a parlamentnek kell ratifikálnia, márpedig egy sikeres népszavazást meglovagolva Edward Fenech-Adami Nacionalista Pártja könnyen megszerezheti a többséget és valóra válthatja álmát, azaz az Európai Unióba vezetheti Máltát. (MTI)