Többszörösen is viharos körülmények közt kötött ki vasárnap a lengyelországi Wladyslawowóban a holland Langenort nevű abortuszhajó: már pénteken a kikötő közelébe ért, de a viharos időjárás miatt nem tudott horgonyt vetni. Az úszó nőgyógyászat fogadtatása hasonló volt az időjáráséhoz: már érkezése előtt ellenzők és szimpatizánsok lepték el a kikötőt. Habár a hajó végül kikötött, nem ért révbe: működését még nem kezdte meg, mert a lengyel hatóságok lepecsételték és átvizsgálták a klinikát, ahol az országban tiltott kétfajta, magzatelhajtásra alkalmas gyógyszert is találtak. Ezt megelőzően az abortuszhajót működtető Women on Wawes (Nők a Hullámokon, WOW) holland jótékonysági szervezet szóvivője a kikötőben tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a hajón nem végeznek magzatelhajtást, mert tudják, hogy ez a lengyel törvényekkel ellentétes, csupán a családtervezéssel és a fogamzásgátlással kapcsolatos tájékoztatást akarnak nyújtani az érdeklődőknek.
A szervezet hajója rendszerint olyan országokat szemel ki, amelyekben szigorú abortusztörvény van érvényben: 1999-es megalakulása után első útjuk például Írországba vezetett, ahol csak akkor engedélyezett az abortusz, ha az anyuka élete veszélyben van. Az adományokból élő WOW hajóinak fedélzetére olyan nőket vesz fel, akik nem kívánt terhességüktől szeretnének megszabadulni, kihajózik velük nemzetközi vizekre, és a szükséges orvosi vizsgálatok után a hajó orvosai azoknak, akiknél ez lehetséges, RU486-os abortusztablettát adnak be művi vetélés előidézésére, majd a hajó visszaviszi őket az adott ország kikötőjébe.
Lengyelországban 1993-ban kezdték el a terhességmegszakítás szabályait szigorítani, ugyanis 1956-tól a kilencvenes évek elejéig az abortusz széles körben - orvosi és szociális indokokra támaszkodva - közkórházakban ingyenesen igénybe vehető volt. A tíz évvel ezelőtti első korlátozás megszüntette az abortuszhoz való jog szociális alapját - tehát a nő ettől kezdve nem szakíthatta meg terhességét azért, mert például nem tudja eltartani születendő gyermekét. A törvényt 1996-ban lazították - a szociálisan nehéz helyzetben lévő nők a terhesség 12. hetéig vetethették el gyermeküket -, de egy évvel később visszavonták az enyhítést. Jelenleg legálisan csak akkor lehet abortuszt végezni, ha az anya élete vagy egészsége veszélyben van, ha a magzat súlyos károsodással jönne a világra, vagy ha a terhesség bűncselekmény következménye; az illegális terhességmegszakításért akár három év börtönbüntetést is kiszabhatnak a lengyel bíróságok.
Ugyanakkor az sem biztos, hogy a fenti indokok alapján egyenes út vezet az abortuszhoz. A negyvennégy éves Bozena egy, a Lengyel Családtervezési és Nőszövetség (LCSN) által tartott konferencián elmondta, hogy magzatánál például Down-kórt diagnosztizáltak, ami alapján a nehéz döntését meghozó nő megkapta az engedélyt az abortuszra. A kijelölt kórház igazgatója azonban megtagadta a műtét elvégzését, mivel az osztályon dolgozó egyik, amúgy abortusz-ellenességéről ismert orvos visszautasította az együttműködést a nő mellé kijelölt orvosi referenssel. Az abortusz ugyan hetekkel később, egy másik kórházban megtörtént, de a stressz hatására Bozena apja például szívinfarktust kapott.
A hivatalos statisztika szerint az országban tavaly 192 művi terhességmegszakítást végeztek, viszont ennek többszöröse lehet az illegális abortuszok száma; az LCSN becslései szerint évente 80-200 ezer illegális abortuszra kerül sor az országban. A törvénytelen abortusz a nők két nagy csoportját érinti: a negyvenen túli, többgyermekes, szegény családban élő anyákat és a diáklányokat. A Lengyelországban illegális terhességmegszakítást választó nők egy része külföldre utazik, olyan országba, ahol legális az abortusz, és biztonságos körülmények közt kerülhet rá sor. Egy-egy, holland városban sorra kerülő, ötszáz dolláros abortuszt azonban kevesen engedhetnek meg maguknak: becslések szerint a lengyel nők mintegy hatvan százaléka a szegénységi küszöb alatt él, így csak kevésbé biztonságos illegális terhességmegszakítást vehetnek igénybe. "Az illegális abortuszok leginkább közvetítőkön keresztül szerveződnek; így volt ez velem is" - beszélt abortuszáról négy évvel ezelőtt a lengyel Polityka című hetilapnak egy akkor harmadéves egyetemista. "Találkoztam a közvetítővel és megbeszéltük az időt és az árat: 1800 zloty (ma 105 ezer forint). A férfi nagyon kedves volt, még viccelődött is, hogy ez diákkedvezményes ár; de még így is nagyon sok volt nekem. A megbeszélt napon kocsival elvitt egy kórházba, majd a műtét után hívott nekem egy taxit. Külön megkért, hogy egyedül menjek" - emlékezett vissza az egyetemista.