A szólásszabadság Amerikában nagy népszerűségnek örvend: a Princeton Egyetem 2002-es, az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítéséhez – mely a szólás szabadságát van hivatott védelmezni - való hozzáállást vizsgáló felmérése szerint a megkérdezettek 98 százaléka tartotta fontosnak az ország alkotmányának ezen részét. Ez persze nem meglepő: az ország mindig is ismert volt a szabadságjogok védelméről. Ugyanakkor felmerül a kérdés: megmarad-e ez a liberális szemlélet akkor is, amikor az amerikaiak úgy érezhetik, hogy egy emberként kellene fellépniük az országukat ért támadás ellen; ahogy történt ez a 2001.szeptember 11-i terrortámadás után is. Kérdés, hogy akkor is elfogadhatónak tartják-e a különvéleményt, amikor látszólag az ország érdeke, politikája egységes fellépést kívánna meg.
A nemzeti zászló minden országban egyfajta szent dolog (leginkább a totemekre hasonlít), hiszen ez testesíti meg az országot, a népet, hazájukkal kapcsolatos érzelmeiket. Éppen ezért a zászló elégetését a legtöbb helyen büntetik – ám a szólás szabadságát még a zászlónál is jobban tisztelő Amerikában volt már arra példa – mely irányadó precedens lett -, hogy a zászlóégetést a szabad megnyilvánulás szimbólumaként értelmezték. 1989-ben egy zászlóégetési ügy kapcsán például az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága úgy döntött, hogy a szólás szabadsága előbbre való, mint az amerikai zászló rongálásának bűnténye. „Johnson megbüntetése két okból is ellentétes az 1. kiegészítéssel. Egyrészt mert a tüntető (a zászlót egy tüntetés keretében égették el) magatartása egy kommunikációs folyamat része volt. Másrészt a társadalmi béke megőrzésének állami érdekére nem lehet hivatkozni, hiszen a zászlóégetés nem fenyegetett béketöréssel, vagyis az nem volt „támadó” megnyilvánulásnak minősíthető” olvasható Halmai Gábor A véleményszabadság határai c. könyvében a felmentő ítélet indoklása. Mindemellett egy akkori közvélemény-kutatás szerint a lakosság 83 százaléka nem találta kifogásolhatónak a zászlóégetést.
13 évvel később – a már említett felmérésben – az amerikaiak még mindig ilyen, a szabadságjogokat komolyan vevő népségnek látszanak, hiszen a megkérdezetteknek csak hat százaléka nyilatkozott úgy, hogy korlátozni kellene a népszerűtlen véleményt képviselőket. Az ördög azonban a részletekben lakozik: a megkérdezettek 41 százaléka korlátozná, hogy háború idején egyetemi tanárok a kormány katonai politikáját bírálja. Ami pedig a zászlóégetést illeti: a válaszolók mintegy fele – 46 százaléka – egészítené ki az alkotmány első kiegészítését oly módon, hogy kifejezetten tiltaná a nemzeti zászló elégetését vagy megbecstelenítését. Mindemellett a zászlóégetéssel kapcsolatos alkotmány-kiegészítést támogatók aránya az elmúlt hat évben csökkent, 2001-ben a megkérdezettek 40 százaléka tiltotta volna a nemzeti jelkép rongálását. A felmérés alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy a szólás szabadságának kiemelkedő státusza mégsem olyan mélyen gyökerező az amerikaiak értékrendjében, hiszen különleges helyzetekben – mint amilyen jelenleg a terrorizmus elleni háború időszaka – valamelyest alárendelődik (alárendelődne) a hazafias érdekeknek.
