A 0.01 milliméter átmérőjű sejt megalkotásához egy medúza DNS-ét használták oly módon, hogy a medúza örökítő anyagát aminosavakkal, valamint más vegyületekkel egy mesterségesen megalkotott sejtmembránba helyezték. Ez a struktúra 24 órán belül gömbalakú, önszerveződő, fehérjeszintézisre képes alakulattá vált - magyarázta Nakamura Szinicsiro, a tokiói orvostudományi egyetem munkatársait tömörítő kollektíva tagja. A későbbiekben még tovább kicsinyíthető mesterséges sejt rendelkezik az elemi élő részecskék számos tulajdonságával, egyebek között fehérjeszintézisre is képes. Az efféle mesterséges sejteket a jövőben az orvostudomány beteg szervezetekbe építheti be, és remélhetően nemsokára így egyes végzetes betegségek gyógyíthatóak lesznek. A száz százalékig mesterséges sejt megalkotása egyelőre még a távoli jövő ígérete, a teljesen önálló sejtanyagcserét és szaporodást ugyanis egyelőre még nem sikerült megoldaniuk a kutatóknak. (MTI)