Az éghajlatváltozás miatt elmosódnak az évszakok közötti határok, a költöző állatok ezért gyakran nem akkor indulnak, amikor kellene, vagy egyáltalán nem is vándorolnak már el. A madarak, bálnák, teknősök, denevérek és sok más állat így rossz időben bukkanhat fel rossz helyen, és könnyen életveszélybe kerülhet.
A vándor állatok biológiai órája rosszabbul jár a globális felmelegedés miatt, és ezért számos faj veszélybe kerülhet az ENSZ szerint. A nyarat Németországban töltő szürkedarvak például egyre többször maradnak télre is, ahelyett, hogy az Ibériai-félszigetre költöznének. "Egy-egy kemény hidegfront azonban könnyen megtizedelheti az állományt" - mondta Lahcen el Kabiri, a vándorló állatfajok védelméről szóló ENSZ-egyezményt (Convention on Migratory Species, CMS) koordináló szervezet igazgatóhelyettese.
Az állatvilág vándorai fokozottan veszélyeztetettek, mert más helyen szaporodnak, mint ahol telelnek és megbízható pihenőhelyekre is szükség van a költözés során, és súlyos következményekkel járhat, ha valamelyik élőhelyen megváltoznak a körülmények.
El Kabiri szerint az éghajlatváltozáson kívül a környezetszennyezés és a mértéktelen halászat, illetve a mezőgazdasági területek, a települések és a közlekedési infrastruktúra szakadatlan terjedése is sebezhetővé teszi a vándor fajokat.
"Rajtuk látszik leginkább, hogy milyen drámai átalakuláson megy keresztül az ökológiai rendszer, és ez részben az éghajlatváltozás számlájára írható" - mondta a szakértő egy nagyszabású ENSZ-konferencia megnyitóján Bonnban. A hétfőn kezdődött és tíz napig tartó tanácskozás két napján, május 12-13-án a CMS és a klímaváltozás összefüggéseit vitatják meg a küldöttek.
