Tetszett a cikk?

Már a régi görögök és a rómaiak is használtak a maiakhoz kísértetiesen hasonló orvosi eszközöket. Az olló, a csipesz, a fogóműszer, a szonda, a varrótű, sőt a csontfűrész formája nem sokat változott az eltelt évezredek alatt. A Doktor Plusz cikke ebbe a titokzatos világba kalauzol el.

© Doktor Plusz
A legmeglepőbb azonban annak a feltáró eszköznek az ábrája, melynek háromrészes ókori görög változata ugyanolyan elven működött, mint Johannes Gerssdorff 1537-es speculuma. Ezzel a végbelet és a hüvelyt feltárni egyaránt ajánlotta (remélhetőleg nem egymás után), és amelyet Parks mester követői a XX. század végén is használtak proktológiai beavatkozásoknál, sőt talán néhol még ma is…

Az eszköz fontos követelménye a célszerűség. A mai eszközök végtelenül egyszerűek és célszerűek. Érdekes, hogy a legegyszerűbb eszközöket az ókorban használták, később bonyolódtak, „szépültek”, formatervezetté váltak, s mára megint egyszerűsödtek.

© Doktor Plusz
A legrégebbi magyarországi orvosi könyv az 1200-as évek vége felé keletkezhetett, természetesen latin nyelven. Szerzője a nagy arab sebész, Abulkászim. Színes miniatúrákkal szépen illusztrált, felbecsülhetetlen értékű Kitab al-Tasrif című munkája a budapesti Egyetemi Könyvtárban található. Azért is kuriózum, mert alig ismerünk embert ábrázoló illusztrációt tartalmazó arab munkát, hiszen náluk az emberábrázolás tiltott volt. Ez a könyv Itáliában készült latin fordítás, a benne látható műszerek java része kauter, a korabeli sebész leggyakrabban ezzel végezte műtétjeit.

A legrégebbi magyarországi útleírások egyike Jakob Toll (Jacobus Tollius) tollából származik a XVII. század végéről. Érdekessége, hogy a magyarországi városképeket tehetséges németalföldi festőművész készítette. Ebben a könyvben sebészeti műszereket ábrázoló rézmetszet is található.

Az eszköz régen az orvos ujjainak nemcsak rabszolgája, hanem munkatársa is volt. Abban az értelemben is, hogy a sebészt gyakran egész pályafutása alatt elkísérte, részben drágasága, részben kiváló megmunkálása miatt. A régiek megbecsülték műszereiket, nevüket sokszor meg is őrizte az általuk kigondolt, sokszor műgonddal kiötlött, dédelgetett eszköz: Kocher, Lumnitzer, Péan.

 

Kisded sebészi eszköztár

 

Az orvosi eszköztárak – a folyamatosan megjelenő kézirat- és könyvillusztrációk révén – a középkortól kezdve jól rekonstruálhatók. Hazánkban az első, Kisded sebészi eszköztár címen Bugát Pál és Flór Ferenc fordítói tollából csak 1837-ben jelent meg. Az első műszergyártók a reformkorban jelentkeztek Pest-Budán, Dreher Ignác és Fischer György személyében.

A használt orvosi eszközt megbecsülték, nem „egyszer használatosak” voltak. A régi kor emberének fontos volt a tetszetős kivitel. Sokszor szép, de mindenképp tartós fa- vagy papírdobozt, később vászonból, bőrből vagy éppen acélból készített tokot az eszköznek. Fontos volt a tárgy esztétikuma, úgy tűnik, kissé fontosabb, mint manapság. Néha kifejezetten a titok árnya lengte körül a műszereket, családon belül szállt nemzedékről nemzedékre például a fogós műtét műszere, akár több változatban is. A titkolózásra – a tulajdonos szerint – azért volt szükség, mert az eszköz használata nagy gyakorlatot és finom, de határozott kezet igényelt. Valójában inkább szakmai féltékenység és üzleti megfontolások játszhattak szerepet a titkolózásban. Az emberi gyengeségek miatt persze e titkok nem maradhattak rejtve túl sokáig, és kétszáz év elmúltával, a XX. században már minden kórházban alkalmazták a fogót, bár addigra a vákuumos módszer az esetek többségében feleslegessé tette használatát…

Évszázadokon át fennmaradt és sokat emlegetett, néhol népi gyógyászati eszköz a szülőszék. Már a legnevesebb ősrégi német bábakönyvben is találkozhatunk vele (Rosengarten), illetve ábrázolásával: az 1513-ban megjelent könyv bemutatja a szépen, reneszánsz divat szerint felöltözött bábát, amint a szülőszéken ülő anyából a szoknya diszkrét felhajtásával, mintegy szoknyája alá nyúlva vezeti a szülést. A szülőszék ugyan széles körben sosem terjedt el, de évszázadokon át újra meg újra megjelenik a szakkönyvekben. Ez az eszköz a hazai szülészeti irodalomban jóval később bukkan fel illusztrációként lugosi Fodor András Szülést segítő tudomány és mesterség című, 1817-ben megjelent munkájában. Olyan részletekbe menően írja le megépítését és minden pici részletét, hogy a ma embere is könnyűszerrel rekonstruálni tudná.

 



 

A sebegyesítés módszerei (Oldaltörés)

© Doktor Plusz
A sebegyesítés műszerei és eszközei szintén színes múltra tekinthetnek vissza. A legősibb, Susruta-féle módszer leírását, vagyis a sebszéleknek jókora hangyák rágói segítségével történő egyesítését (amit a hangya fejének letépése követett) csak írásos emlékek erősítik meg. Hasonló elvet említ Navratil Imre 1867-ben megjelent Sebészeti műtéttanában, bár még a XX. század arab népi gyógyászatának kutatói is, mint használt módszert említik. A sebegyesítés innen kétfelé válik: a sebkapcsozás és a varrat módszerei által. Nálunk Navratil lehet az első, aki említi a Vidal de Cassis-féle fémkapcsokat, majd 1891-ben Schmid Hugó magyarítja nevét horgas csíptetőnek. Jó ideig igen elterjedt volt strúma-, sérv- és vakbélműtéteknél. Ma egyre ritkábban alkalmazzuk.

Régi sebészeink kevéssé ismerték a varrás módszerét, a korábbi munkák a XVIII. század végéig nem is említik. Ekkor viszont Rácz Sámuel pesti professzor már a sebészek számára tankönyvül szolgáló első magyar nyelvű munkájában említi a drótvarratot is. A következő évszázad főbb varróanyaga a selyem, de már viszonylag korán felismerték a catgutot, sőt annak krómsavas változatát is. Emellett csak kuriózumként érdemel említést az ökörérfalból, lószőrrel vagy bálnaszilával készült varrat.

A varrathoz fonal, tű, a későbbiekben tűfogó volt szükséges. A varrótű érdekes históriájából csak egy kuriózumot említek: különleges fajtája volt a karlsbadi (gombos) tű, mely igen szellemes és hazánkban sokáig divatos varrásmódot tett lehetővé. A sebeknek ezt a fajta egyesítését már a Bugát Pál fordításában megjelent első magyar sebészeti műtéttani tankönyv is bemutatja: a lándzsavégű, gombban végződő tűféleséget, melyet az egyesítendő sebszéleken átszúrva – a hajózásban gyakori nyolcas hurkok sorozatával – rögzítettek, esetleg sorozatban alkalmazva ezt a technikát. Könnyen el lehetett távolítani, mivel varrófonál nem jutott a sebbe. A kivétel mindössze annyiból állt, hogy a tű végét kihúzva, a fonal egyszerűen lehullott.

A régi magyar műszerkatalógusok a tűfogót tűtartónak nevezték. A német Nadelhalter kifejezés teszi érthetővé e régi elnevezés okát. A legrégebbi konstrukciók zárszerkezet hiányában valóban nem fogták be a tűt, melyet így a sebész csak tartott vele. Ilyen volt Langenbeck és Diffenbach korai tűtartója. Roux bonyolult tűfogójában egy csavarszerkezet rögzítette a varrótűt, de csak egy szára lévén, meglehetősen célszerűtlen eszköz volt. Hamarosan felismerték a zárszerkezet jelentőségét. Rainer kezdetben külső zárat alkalmazott, de ennek zárása, nyitása külön mozdulatot igényelt, ezért további módosításokra került sor. A zár alulra került, ám az így készült Weber-féle tűfogó még mindig nehézkesnek bizonyult. Keleti műszerkatalógusa már nyolcféle ilyen eszközt említ, 1900-ban Garay csúcsminőségű orvosi műszereket, segédeszközöket taglaló katalógusa pedig húsz különféle eszközt. Köztük van már a Mathieu-féle is, amely napjainkig megfelelő zármegoldást kínál.

 

Narkó és varrógép (Oldaltörés)

 

A sebészet korszerűsödéséhez a narkózis bevezetésén át jutunk. Meglepően gyorsan reagálunk az új felfedezésre, rövid hónapokkal az „ether day” után már nálunk is megjelenik az altatás, és nemcsak a közismert Balassa János, hanem az orvosi diploma nélkül tevékenykedő sebészmesterek némelyike is hamar felismeri és alkalmazza műhelyében az éternarkózist.

© Doktor Plusz
A műszerek java részét felhasználója ötlötte, fejlesztette ki, de legalábbis ott bábáskodott készültekor. Biztosan így történt a gyomorvarrógép feltalálójának esetében. Hültl Hümér egyébként is invenciózus, progresszív szemléletű sebész volt. Az ő nevéhez fűződik hazánkban a hagyomány szerint a sebészi maszk és a cérnakesztyű bevezetése, csakúgy, mint a műtéti terület jódtinktúrás lemosása. A gyomorvarrógépet a már említett Fischer műszerkészítő dinasztia harmadik tagja, Győző készítette Hültl Hümérrel együtt, és 1908-ban mutatták be a Magyar Sebésztársaság II. nagygyűlésén, ahol Ádám Lajos tartotta a beszámolót. Az eredeti gépezet elég nehéz volt, négysoros varratot készített fémkapcsokkal. A varrógép használatának a műtét meggyorsításán kívül azért volt jelentősége, mert a szervek átvágása során nem szennyeződött a hasüreg, aminek az antibiotikum-korszak előtt különös jelentősége volt a sebfertőzés, hashártyagyulladás elkerülésében. Petz Aladár 1921-ben, a Magyar Sebésztársaság 8. kongresszusán mutatta be a gyomorvarrógép továbbfejlesztett, kisebb, könnyebb, egyszerűbb változatát. Hültl Hümér és Petz Aladár neve összeforrott a gyomorvarrógéppel. Petz neve külföldön lényegesen ismertebb, olyannyira, hogy a „gyomorvarrógéppel egyesíteni” kifejezést a gyakorlatias német egyszerűen így mondja: petzen.

Dr. Back Frigyes
Doktor Plusz/2006/5.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tényekkel reagálnak a vádakra a Színművészeti hallgatói

Tényekkel reagálnak a vádakra a Színművészeti hallgatói

Kevesebb Volánbusz jár majd Budapest és Székesfehérvár között augusztus 20. után

Kevesebb Volánbusz jár majd Budapest és Székesfehérvár között augusztus 20. után

Bemutatjuk a letartóztatott Jimmy Lai médiamágnást, Hongkong védelmezőjét

Bemutatjuk a letartóztatott Jimmy Lai médiamágnást, Hongkong védelmezőjét