szerző:
Kovács Andrea (hvg.hu)

Az Algopyrin mellékhatásairól nem derült ki semmi új, mégis újra vénykötelessé tették. Az alternatívaként ajánlott, patikán kívül is kapható paracetamol-tartalmú pirulák nagy dózisban legalább olyan veszélyesek, mint a legnépszerűbb fájdalomcsillapító. Mi lehetett a döntés igazi oka?

© sxc.hu
Az Algopyrin mellékhatásai nem mennyiségfüggőek, vagyis nem feltétlenül azért okozhat problémát a gyógyszer, mert a beteg sokat szed be belőle, a gyomra persze így is fájhat tőle – magyarázza Erős László, a Sanofi-Aventis Chinoin Rt., az Algopyrin gyártójának orvos-igazgatója. A legnépszerűbb fájdalomcsillapító vénykötelessé tétele mellett szóló érvek között ugyanis a legerősebb, hogy károsíthatja a csontvelő vérképző funkcióját, az egészségügyi  minisztérium legalábbis ezt tartotta a legfontosabbnak. Ugyanakkor a gyakran hivatkozott mellékhatások évtizedek óta ismertek, kérdés, hogy akkor miért pont most döntöttek úgy, hogy vénykötelessé teszik a tablettát.

A megkérdezett orvosok, gyógyszerészek elismerték, hogy az Algopyrin hatékony, „tisztességes” gyógyszer, végleg nem szabad kivonni a forgalomból, hiszen például daganatos betegek esetében nagyon eredményesen alkalmazható fájdalomcsillapításra. Néhányan – a mellékhatások ismerete mellett sem – értették a vénykötelességről szóló döntést. Sem az egészségügyi tárca, sem az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) nem mutatott be statisztikákat arról, hogy esetleg megszaporodtak volna a gyógyszer okozta betegségek, nem derült ki semmi új a mellékhatásokat illetően sem. 

A hvg.hu megkerestre Szabó Csabát, az Egyesült Államokban élő magyar farmakológust, aki elmondta, hogy a legtöbb fejlett nyugati országban, például az Egyesült Államokban recept nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapítók közül a paracetamol (tylenol) a leggyakoribb. Az aminopirin- (más néven metamizol-) hatóanyagtartalmú szereket, mint amilyen az Algopyrin, a legtöbb nyugati országban kivonták a forgalomból - Amerikában például 1979-ben - a bizonyított csontvelőpusztító, ritka, de súlyos mellékhatása miatt.  "Tudtommal a szer még Dél-Amerika egyes országaiban, valamint Lengyelországban és Bulgáriában forgalomban van. Az Egyesült Államokban a spanyol ajkú népesség egy része, például Miamiban recept nélkül továbbra is hozzájut, amely jelenséget az egészségügyi hatóságok aggodalommal figyelik” – meséli az Egyesült Államokban élő tudós.

1992-ig vényköteles volt
Az Algopyrin 1992-ig vényköteles volt, akkor azonban a kormány úgy döntött, hogy a nem támogatott és biztonságos gyógyszereket vény nélkül is meg lehet vásárolni a patikákban. A Sanofi Aventis 2006 júniusában kezdeményezte a vény nélkül kapható metamizol-tartalmú gyógyszerek státuszának viszgálatát. Az OGYI végül úgy döntött, hogy többek között az Algopyrin és Quarelin vénykötelessé tételét javasolja a szaktárcának.
"Attól, hogy Magyarországon vényköteles lesz az Algopyrin, a mellékhatásai nem fognak csökkenni. Az igazi kérdés szerintem az, hogy enyhe fejfájás, láz esetén melyiknek a szedése biztonságosabb, a paracetamolé vagy az algopyriné. Ugyanis, mint minden gyógyszernek, a paracetamolnak is vannak mellékhatásai, jellemzően a májkárosító hatás, amely elég súlyos lehet azoknál, akik például gyakrabban fogyasztanak alkoholt”– magyarázza Szabó.

Össze kellene hasonlítani a mellékhatásokat (számuk, súlyosságuk szerint) a két szernél (legjobb lenne magyarországi beteganyagon végzett felméréseket nézni), és ezekről tájékoztatni kellene a háziorvosokat, akik eldönthetnék, hogy mit javasolnak: vegyen a beteg a patikában tylenolt, vagy inkább receptre Algopyrint – véli a farmakológus. “Én attól tartok, hogy az általam említett felmérések Magyarországon nem állnak rendelkezésre. Brazíliában jelenleg folyik egy LATIN elnevezésű kutatás az Algopyrin csontvelőpusztító hatás mértékének vizsgálatára. Egy friss lengyel felmérés szerint a lengyelek 1 év alatt 112 millió tablettát fogyasztottak, és 2 esetben mutattak ki a szerrel kapcsolatos súlyos csontvelő-károsodást, ami 1 incidens 4 millió ember/kezelési naponként. Ehhez képest például Amerikában a tylenol (paracetamol) miatt – amely az első számú recept nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapító – 3000 ember kerül kórházba évente, és 500 ember halálát okozza májelégtelenség” – mondja Szabó Csaba. "Sajnos azonban nem lehet statisztikai adatokat találni arra, hogy ez ember/kezelési naponként milyen arányt jelent, de az biztos, hogy minimálisat" – teszi hozzá. "Én egyébként személy szerint nátha, fejfájás, kisebb láz esetén a kamillateát részesítem előnyben" - számol be Szabó a herbáriák iránti vonzalmáról.

170 millió tabletta évente (Oldaltörés)

Molnár Lajos miniszter.
Összevonja szemöldökét
© Müller Judit
Megkerestük az Egészségügyi Minisztériumot is, hogy egészen pontosan mi indokolta a döntést, de csak egy korábban kiadott sajtóközleményt kaptunk. Ebben a tárca megerősítette, hogy vénykötelessé kívánja tenni a metamizol- és amidazofen-tartalmú gyógyszereket, így többek között az Algopyrint is, várhatóan február közepétől. Szakmai kérdésekre is szerettünk volna választ kapni, de az OGYI csak a minisztérium jóváhagyásával kommunikál – mondták, így telefonos interjúra nem került sor. A hvg.hu-hoz eljuttatott írásos tájékoztatásukban a metamizol-tartalmú gyógyszerek fogyasztásának növekedésére, valamint a mellékhatásokra hivatkoztak: „A mellékhatásokat évtizedek (agranulocitózis, aplasztikus anémia) óta vizsgálták amerikai és európai kutatók, ám mostanra véglegesen kiderült, hogy más vény nélkül kapható fájdalom ill. lázcsillapítókkal összehasonlítva az említett hatóanyagok alkalmazása a terápiás előny/kockázat tekintetében előnytelenebb” – olvasható az e-maiben.

Érvként hangzott el tehát a módosítás mellett, hogy egyre többet fogyasztottak az Algopyrinből, így indokoltnak érezték szabályozni a gyógyszerhez való hozzájutást. Ezzel magyarázta Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke is a döntést. „Egyszerű betegség szokásos tünetei kezelhetők rövid ideig ilyen gyógyszerekkel, de a betegek többsége még akkor sem fordul orvoshoz, amikor már napi 3-szor 1 tablettát szed, ráadásul egy felmérés kiderítette, hogy a járóbeteg ellátás keretein belül 22-szer kockázatosabb az Algopyrin alkalmazása, mint a fekvőbetegek esetében, ahol ellenőrzött gyógyszermennyiséget kapnak” – mondja a Kamara elnöke. Az OGYI részünkre eljuttatott írásos válaszában is rizikóként a túlzott fogyasztást hangsúlyozza.

Mellékhatások
A metamizol legsúlyosabb mellékhatásként a csontvelő vérképző funkcióját támadhatja meg, a fehérvérsejtek csökkenéséhez vezethet, okozhat emésztőszervi problémát, de a száj vagy az orr nyálkahártyáján is lehetnek nem kívánt mellékhatások.
Ennek némiképp ellentmond, hogy Erős László doktor, a gyártó cég vezetője szerint számottevően nem nőtt az Algopyrin fogyasztása az elmúlt években, bár számokat nem említett. A gyógyszergyártó sajtósa a forgalomra vonatkozó kérdésre csak annyit közölt: „az Algopyrin az első 3 legnagyobb mennyiségben forgalmazott nem-vényköteles termékünk között található”. A vénykötelesség okán azonban arra számítanak, hogy közel felére fog esni a Magyarországon 1933 óta kapható gyógyszer forgalma, persze helyettesítő terméket is bevezettek már a piacra. „Ebből is látszik, hogy nem üzleti döntés volt” – teszi hozzá Erős doktor, aki elmondása szerint maga is Algopyrinnel csillapítja fejfájását. A Szinapszis gyógyszerpiaci cég adatai szerint tavaly mintegy négymilliárdos értékben 170 millió Algopyrin-tablettát adtak el Magyarországon, tehát lakosságarányosan ötször-hatszor többet, mint Lengyelországban.

Úgy tűnik, az Algopyrin nem veszélyesebb gyógyszer, mint a többi fájdalomcsillapító, a súlyos mellékhatások aránya 1 az egymillió szedéshez. Az orvos-igazgató elmondása szerint az elmúlt 3 évben elenyésző bejelentés volt, tavaly például 3 allergiás sokkról tudnak. A vénykötelessé tétel oka tehát leginkább az uniós harmonizáció szándéka, az EU-ban ugyanis egyedül Magyarországon lehetett metamizol tartalmú készítményt vény nélkül kapni és a legnagyobb forgalomba hozatali engedéllyel bíró gyártó, vagyis a Sanofi-Avensis kérvényezte - tekintettel az európai gyakorlatra - a vénykötelessé tételt. Kérdés ugyanakkor, hogy a szaktárca miért a mellékhatásokra hivatkozva próbálta elfogadtatni döntését.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Patikákban marad az Algopyrin

Elkészült a patikákon kívül forgalmazható gyógyszerek listája – jelentette be Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára.

MTI Itthon

Valóban vényköteles az Algopyrin

Az Egészségügyi Minisztérium - cáfolva az ellentétes sajtóhíreket - közölte, vénykötelesek lesznek az Algopyrin, a Quarelin, Demalgon és Germicid nevű gyógyszerek.

Áder: Magyarország a klímaváltozás nyertese lehet

Áder: Magyarország a klímaváltozás nyertese lehet

Véget vetne a helyi fideszes propagandának a nagykanizsai ellenzék

Véget vetne a helyi fideszes propagandának a nagykanizsai ellenzék

A terméktanács elnöke szerint belerondított az almapiacba egy áruházlánc

A terméktanács elnöke szerint belerondított az almapiacba egy áruházlánc

Most már biztos: jön az első, 108 megapixeles kamerával szerelt Samsung telefon

Most már biztos: jön az első, 108 megapixeles kamerával szerelt Samsung telefon

Akár egy Facebook-poszt miatt is ki lehet rúgni valakit a munkahelyéről

Akár egy Facebook-poszt miatt is ki lehet rúgni valakit a munkahelyéről

Visszavonulóban Borkaiék ügyvédje, távozott egy boros cég vezetéséből

Visszavonulóban Borkaiék ügyvédje, távozott egy boros cég vezetéséből