A láz kialakulása egy láncreakciószerű folyamat, ennek végén prosztaglandin termelődik, amely közrejátszik a testhőmérséklet emelkedésében - magyarázta Telegdy Gyula a professzor, hozzátéve: a hagyományos lázcsillapítók mind a prosztaglandin szintézisét gátolják.
 
A Szegeden felfedezett vegyület akkor is hatásos lehet, ha a prosztaglandin termelődése már elkezdődött, tehát a korábban ismerttől lényegesen eltérő módon működik. Így talán a hagyományos gyógyszerek mellékhatásai nélkül tud majd lázat csillapítani - monta Telegdy professzor.
 
A Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont (DNT) kutatói brit tudósokkal együttműködve az izotin nevű - már régebb óta ismert - vegyület tanulási folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálták. Ezzel párhuzamosan más vegyületek lázcsillapító hatásának mérése is folyt Szegeden, s pusztán kíváncsiságból megnézték, hogy az izotinnak van-e ilyen tulajdonsága - ismertette a felfedezés előzményeit a professzor.
 
Kiderült, hogy a legkülönbözőbb típusú lázakat lehet izotinnal csillapítani. A további vizsgálatok arra irányultak, hogy az izotin anyavegyületével rokon molekuláknak létezik-e, és ha igen, milyen mértékű a lázcsillapító hatása - tette hozzá Telegdy Gyula. Az akadémikus elmondta, találtak olyan vegyületet, amely az izotinnál ezerszer hatásosabb, vagyis már nagyon kis mennyiségben kiváltja a testhőmérséklet csökkenését. Ennek a molekulának a magyar szabadalmaztatása már elkezdődött.
 
A szabadalmaztatást követően derül ki, hogy a vegyület fölkelti-e a gyógyszergyárak érdeklődését, és elindul-e az a hosszú és nagyon költséges folyamat, amelynek eredményeként a molekulából a patikákban is kapható gyógyszer lehet.