A bristoli egyetem kutatói például nemrégiben kimutatták, hogy feljebb jutnak a társadalmi ranglétrán azok, akiket az anyjuk szoptatott. A kutatók egy 1937 és 1939 között végzett vizsgálat dokumentációját porolták le, majd megkeresték a résztvevőket. Ötezerből 1414-et meg is találtak és feljegyezték életútjuk állomásait. Az eredmények szerint azok, akiket anyatejjel tápláltak csecsemőkorban 40 százalékkal nagyobb eséllyel lettek sikeresek, mint azok, akik tápszert kaptak. 
 

Okosabb lesz a gyerek? © Dripnet

Frank Riester, az ulmi egyetem nőgyógyászati klinikájának kutatója szerint azonban igencsak vitatható a brit kollegák állítása: "Nagy baj az ilyen tanulmányoknál, hogy szinte lehetetlen kiszűrni a különböző egyéb változók hatását, amelyek nagyban befolyásolhatják a kimutatott összefüggés természetét" - mondta el a kutató a Der Spiegel című német hírmagazin honlapján megjelent cikk szerint. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy éppen a szoptatás miatt voltak képesek magasabbra mászni a társadalmi ranglétrán a vizsgálat alanyai: könnyen lehet, hogy inkább a családi körülmények vagy a szülők intelligenciája volt a siker kulcsa - érvelt Riester.
 
Az anyatej okosít - hangzik egy további, széles körben elterjedt vélekedés, amelyet ugyancsak számos tanulmány támaszt alá. Egy nagyszabású dán felmérésben például húsz éven keresztül kísérték figyelemmel több ezer vizsgálati alany életútját. Kimutatták, hogy szoros összefüggés áll fenn a szoptatás és az intelligencia között, a kilenc hónapos korukig anyatejjel táplált gyerekek ugyanis felnőtt korukban sokkal jobban szerepeltek az IQ-teszteken, mint a korábban elválasztott, vagy egyáltalán nem szoptatott társaik.
 
A British Medical Journal című, igen elismert brit orvosi szaklap azonban egészen más jellegű összefüggésről tudósít: a skóciai Glasgow egészségügyi kutatóintézetében készült tanulmány szerint sokkal inkább az anya eszessége hat a gyermek intelligenciájára. Geoff Der kutatócsoportja mintegy 5000 gyermek és több mint 3000 anya adatainak elemzése során nem találtak döntő különbséget az anyatejen és a tápszeren nevelkedett gyermekek szellemi színvonala között. Csupán azt tudták bizonyítani, hogy az IQ-teszteken jobb eredményt produkáló anyák szívesebben szoptatják gyermekeiket, mint a többiek, és az intelligensebb anyák gyermekei is jellemzően jó képességűek.
 
Szakértők körében mindazonáltal egyetértés mutatkozik az anyatej egészségvédő hatásainak megítélésében. Ezek szerint a proteinben, enzimekben és különböző antianyagokban gazdag anyatej védi a csecsemőt a fertőzésektől és az allergiás megbetegedésektől, a szoptatás az anyának is jót tesz, mert csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. Az anyatej ráadásul a mesterséges úton előállított, egységes összetételű tápszerrel ellentétben személyre szabott tápanyag, éppen annyi vitamin, kalcium és vas van benne, mint amennyire a kisdednek szüksége van - vélik a kutatók manapság egyöntetűen.
 
Ez sem volt azonban mindig így: a második világháborút követő évtizedekben Nyugat-Európában erősen anyatej-ellenes hangulat uralkodott. A technikai fejlődés korlátlanságába vetett hit idején a tápszerre esküdtek a kutatók, akik úgy vélték, hogy az anyatej tele van káros anyagokkal. A trend csak a nyolcvanas évek vége felé fordult meg: akkoriban valóságos mozgalom indult a szoptatás népszerűsítéséért, amelyet a WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete is támogatott és kezdeményezte például szoptatásbarát kórházhálózat létrehozását.
 
A szoptatás jótékony hatású az anya-gyerek kapcsolat fejlődésére - ez az egyetlen pont, amelyben évtizedek óta egyetértés van a szakmában. A szoptatás rendkívül szoros testi kapcsolat, amely ráadásul naponta átlagosan több mint három óráig tart, a szakértők szerint a kiegyensúlyozott anya-gyerek kapcsolat kialakításának legbiztosabb útja.